KELLER LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen elnök asszony! Elnézést kérek, de több témához kívánok hozzászólni, tekintettel a tárgyalási rendre, nincs lehetõség arra, hogy azonnal, kétpercesben reflektáljon az ember.
Az látszik, hogy a koalíciós partnerrel nem azonos állásponton vagyunk az OTKA megítélésében. Véleményem az, hogy senki nem kívánta korlátozni a tudományos kutatások önállóságát. Megítélésem szerint az, hogy egy finanszírozási rendben egy tiszta irányba indulunk el, még nem jelenti az önállóságba való beavatkozást. Úgy ítélem meg, hogy tulajdonképpen 100 százalékában állami pénzforrásból táplálkozott korábban is az OTKA. Ez valószínûleg a jövõben sem fog változni. Éppen ezért indokoltnak tartom, hogy figyelemmel a kincstári rendszer kiépítésére, a finanszírozásban egy elmozdulás következzen be, de az önállóságot semmiképpen nem kívánjuk mi sem korlátozni.
(10.20)
Többen szóltak, még azt követõen is, hogy elmondtam álláspontomat, a lakáskamat emeléssel kapcsolatban. Én nem vagyok alkotmányjogász. Gondolom, Rubovszky képviselõ úr sem az. Azt szeretném elmondani, hogy mi motivált bennünket, amikor ilyen természetû módosító indítványt nyújtottunk be. Egyrészt nem most történik elõször elmozdulás a három és fél százalékról - utaltam rá, hogy ez már 1990-ben megtörtént. Ma a pénzintézetek lakáshitelkamata 32 százalék, az általunk javasolt kamatmérték 17 százalék. A 17 százalékos kamattal is a költségvetés még 4,2 milliárd forint kamattámogatást fizet ezen lakáshitelek után. Nyilvánvaló, hogy a módosító javaslat esetleges elfogadása után az Alkotmánybíróságnak lesz lehetõsége minõsíteni a javaslatunkat.
Csépe képviselõ úr szólt a személyi jövedelemadó törvény költségvetési kihatásáról. Úgy tûnt számomra, mintha azt látná képviselõ úr, hogy csak az általunk benyújtott módosító indítvány biztosítaná a költségvetésnek a 480 milliárdos bevételét, és a kormány eredeti adótáblája ugyanezt a bevételt nem hozná. Ezt a vélekedést szeretném eloszlatni: mind az eredeti adótábla, mind az általunk módosító indítványként benyújtott adótábla tudja produkálni azt a 480 milliárdos bevételt, amivel a költségvetés számol.
Itt, a plenáris ülésen én magam is többször elmondtam: nem tölt el bennünket örömmel az, hogy 480 milliárd forintos bevételt kell produkálni a személyi jövedelemadó törvény segítségével. Ez egy kormányprogrammal is adekvát megoldást nyilvánvalóan nagyon nehezen tesz lehetõvé számunkra.
Mégis miért nyújtottuk be ezt a módosító indítvány azon túlmenõen, hogy az Érdekegyeztetõ Tanácsban is elmozdulás történt ebbe az irányba? Nem mondom azt, hogy háromoldalú megállapodás köttetett ez ügyben, de történt elmozdulás ebbe az irányba.
Képviselõtársaim megkapták a hatásszámításokat T/1571/179-185. számon. Ebbõl világosan látszik, hogy milyen hatása lesz az általunk benyújtott adótáblának a magánszemélyek számára. Nyilván egyáltalán nem örömteli, hogy az adó mértéke 48 százalék lesz, de ez az adómérték-emelés egyrészt az adózó állampolgároknak egy viszonylag kis hányadát érinti, mintegy 300 ezer fõt, és igazából 1 millió 700 ezer forint az a jövedelemhatár, ahol komolyabb nettó pozícióromlást eredményez a módosító indítvány. Ugyanakkor a 250 ezer és a 850 ezer forintos határok között, igaz, nem nagy mértékû, de mégis kedvezõbb pozíciójavulást eredményez. Az alsó sávban szinte minimális az a tehernövekedés, amely következik ebbõl az adótáblából. Ezt pedig reményeink szerint ellensúlyozhatja az, ha a minimálbérek emelésére a jövõben sor kerülhet.
Még szeretnék szólni Demeter képviselõ úr hto-támogatással kapcsolatos hozzászólásához. Természetesen mi is örülnénk annak, ha a módosító indítványban nagyobb támogatási összeget tudtunk volna megjeleníteni. Jelen pillanatban 7 milliárd forintra találtunk forrást, kívánatos lenne azonban, ha ez az összeg 10-12 milliárdos lenne. Természetesen ehhez szükséges hozzárendelni a megfelelõ forrást is. Amennyiben erre lesz lehetõségünk és megtaláljuk hozzá a forrást, akkor még kapcsolódó módosító indítványokkal ez a kérdés rendezhetõ.
Megítélésünk szerint nem lehet összevetni a pótköltségvetésben hozott hasonló tartalmú javaslatot a '96. évi költségvetésbe beépített javaslattal. Ez ugyanis nem szociális célú támogatásként jelenik meg a '96. évi költségvetésben, hnanem kiemelt elõirányzatok között önállóan került megjelenítésre. Nemcsak a népjóléti miniszter feladata lesz az elosztás rendjét meghatározni, hanem a népjóléti miniszter, a belügyminiszter, az ipari és kereskedelmi miniszter és a pénzügyminiszter együttesen fogja szabályozni az elosztás rendjét, a felhasználás módját.
Úgy gondolom, az önkormányzatok vannak abban a helyzetben, hogy megfelelõen meg tudják ítélni, milyen felhasználói igények jelentkeznek egy-egy településen. Mivel az elosztás formájában nyilván szabályozva lesz az, hogy milyen normatív módon juthatnak hozzá az önkormányzatok ehhez a támogatáshoz, úgy gondolom, csak olyan mértékben igényelhetik meg ezt a pénzösszeget, amilyen mértékben az adott településen a hto-fûtés ezt indokolja.
Azt is tartalmazza a módosító indítványunk, hogy az állampolgároknak el kell számolni azzal a felhasznált, megvásárolt fûtõolajjal, amelyre a támogatást az önkormányzatoktól megkapták.
És még egy nagyon jelentõs szándékunk fogalmazódott meg. Nevezetesen azt szeretnénk, ha az együttes miniszteri rendelet kötelezõvé tenné az önkormányzatok számára a nyilvánosság biztosítását. Tehát mindenképpen szükséges lenne, hogy a támogatottak listája nyilvánosságra kerüljön. Köszönöm szépen, elnök asszony. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)