DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! A Miniszterelnökség fejezethez két módosító indítványt nyújtottam be. Az egyik a Házat-Hazát Alapítvány támogatását tartalmazza, a másik a Magyar Máltai Szeretetszolgálatét. Azóta már tájékoztattak róla, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak máshol, más címen található valamilyen támogatási összeg, de õszintén szólva nem túlzottan érthetõ számomra, hogy ebben a költségvetésben a korábbi évekhez képest ugyanolyan célokat szolgáló összegeket miért kellett a legkülönfélébb címeken megjelentetni, ha csak nem azért, hogy az ember ne egészen pontosan tudjon eligazodni a költségvetésen. Mindenesetre nagyon szeretném ha képviselõtársaim támogatnák a Máltai Szeretetszolgálat számára a magasabb összeget, hiszen ez a szolgálat ma Magyarországon, amikor a szociális feszültségek növekednek, óriási jelentõségû munkát végez, és hatalmas összegekkel egészíti ki ezt a költségvetési támogatást. Nagyon komoly jelzés értéke van annak, ha az állami költségvetésbõl ezt a szolgálatot támogatjuk, hiszen a nyugati támogatók figyelembe veszik, láthatják: a kormányzat számára is fontos, hogy egy ilyen szolgálat tevékenykedjen. Tehát kérem önöket, támogassák azt, hogy a Magyar Máltai Szeretetszolgálat magasabb összegekhez jusson.
A másik a Házat-Hazát Alapítvány támogatása, amelyre idén, évek után egyetlen fillért sem tervez a költségvetés. A korábbi években 50 millió forintot kapott ez az alapítvány, amelynek a tevékenysége mára ugyan nem egyedülálló, de amikor elkezdte a munkáját Magyarországon, akkor az volt. A házépítéseknek ez egy olyan formája, ahol a közösségi munkát veszik igénybe, pályáztatás útján szorítják le a lakások építéséhez szükséges összegeket, önkormányzatokkal szerzõdnek olcsóbb telek reményében.
(10.30)
Nagyon sok helyen kötöttek meg ilyen szerzõdéseket. Ez a támogatás ahhoz szükséges, hogy ez az alapítvány mûködni tudjon. Igazából nagyon jó lenne, hogyha ilyen szisztéma szerint tudna mûködni, lényegesen nagyobb összegbõl, nonprofit intézményként a lakásépítkezés Magyarországon, hiszen óriási jelentõsége van annak, hogy az emberek együttes munkával, közösségként hozzájuthassanak elérhetõ méretû lakásokhoz. Igen, tudom, hogy a szociálpolitikai kedvezmény megnövelése emelt valamelyest a lakásépítkezéseken Magyarországon. Az azonban egyértelmû, hogy ez nem elegendõ, hiszen Magyarországon a területi különbségek miatt a lakáshiány nagyon nagymértékû, másrészt pedig majd a végeredménybõl lehet igazán meglátni, hogy valóban azoknak a családoknak épületek-e ezek a lakások, akik igazából rászorultak. Tehát semmilyen összeg nem elegendõ ahhoz, hogy Magyarországon a lakáshiányt enyhítse, hogy a fiatalok lakáshoz jutását segítse, és ennek csak egyetlen és nagyon kicsiny eleme a Házat-Hazát Alapítvány mûködése, ami azért rendkívül fontos, mert ide is nemzetközi támogatást lehet szerezni.
Sok-sok dollárt hoztak már az országba támogatásként. Szeretném, ha tudnának arról, hogy a jövõ évben, '96-ban Jimmy Carter elnök - aki ennek a programnak Amerikában az egyik támogatója -, jön Magyarországra egy munkahétre, hiszen ez a házépítés úgy történik, hogy nemcsak a várható háztulajdonosok, hanem mások is saját élõmunkájukat ajánlják fel. 1996-ban tehát egy hétig itt lesz Jimmy Carter elnök, nem kis mértékben ráirányítva országunkra a világ figyelmét, és itt fog dolgozni a házépítéseken. És éppen ebben az évben az állami költségvetés az alapítvány támogatására egyetlen fillért sem tervez.
Kérem, képviselõtársaim, az a száz- - vagy más indítvány szerint ötven- millió forint, azt hiszem, sokszorosan megtérül abban az esetben, ha az alapítvány támogatásával a kormány is kifejezi azt, hogy fontosnak tartja ezt a programot.
A továbbiakban a Népjóléti Minisztérium fejezetérõl szeretnék beszélni. Nagyon nehéz az embernek az állami költségvetés részletes vitájában szólni, mert most itt, a részletes vita napjának reggelén is azt hallottuk, hogy a két kormányzó párt számos kérdésben nem ért egyet és - bár lezártuk már az általános vitát - most egyezkednek azon, hogy majd az állami költségvetés mely tételeit és hogyan fogják igazítani a végleges szavazásoknál. Nagyon nehéz így vitatkozni, kedves képviselõtársaim, és nagyon nehéz állást foglalni, mert lehetséges, hogy olyasmi mellett érvelünk, amiben már önök is egyetértenek, és lehetséges, hogy csak fölöslegesen járatjuk a szánkat - csak utólag fog kiderülni.
A Népjóléti Minisztérium költségvetésébõl tehát - amirõl nagyon sok érdekes dolgot lehetne elmondani külön-külön is - néhány tételt szeretnék kiemelni, ahová módosító indítványt nyújtottunk be.
Az egyik: a népegészségügyi intézetek - egyébként Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat néven futott eddig. A költségvetés saját szövegét olvasom: "A támogatásoknak az '95. évi pótköltségvetés alapján számított bázishoz képest szerény mértékû növekménye a feladatellátás minimális szintjének biztosítására szolgál."
Nagyon szerettem volna és szeretném továbbra is tudni, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat esetében mit értenek azon, hogy "a feladatellátás minimális szintje", hiszen ez a szolgálat nem egy akármilyen pénznyelõ köztisztviselõi hálózat - ahogy úgy általában beszélni szoktak arról, hogy csökkenteni kell a köztisztviselõi létszámot -, ez a szolgálat a közegészségügyért és népegészségügyért felelõs szolgálat. Ám ez nem sokban zavarta a kormányt, hiszen lineáris 12 százalékos létszámcsökkentést hajtott végre ennél a szolgálatnál is az elmúlt évben. Nem nézték át, hogy egyes megyéknél korábban milyen racionalizálás történt, hogy vajon elegendõ lesz-e a megmaradt létszám a feladatok ellátására - kiadták a 12 százalékos létszámcsökkentést. Mit jelenthet ez a gyakorlatban?
Gondolják végig, hogy a vendéglátóhelyek száma az utóbbi években sokszorosára növekedett. Kedves Képviselõtársaim! Ennek a szolgálatnak alapvetõ feladata az, hogy a vendéglátóhelyeket közegészségügyi szempontból ellenõrizze. Ma ott tartanak, hogy nincs elég ellenõrük és nincs elég benzinjük arra, hogy végigjárják ezeket az intézményeket. Ehhez már csak azt teszem hozzá, hogy nem elég végigmenni, sok esetben bakteriológiai vizsgálatot kell végezniük egy-egy kitört helyi járvány ellenõrzésére, hogy vajon honnan származhat a fertõzés.
Képviselõtársaim! Ha ezt a munkát a közegészségügyi szolgálat nem tudja elvégezni, akkor ennek igencsak súlyos következményei lesznek. Vajon mennyit fog az jelenteni az országnak, ha elterjed rólunk, hogy a vendéglátó helyeken nem lehet biztonságosan étkezni, mert annak a veszélyével ül be valaki egy átlag vendéglõbe, hogy esetleg hasmenést kap? Mit fog ez jelenteni az idegenforgalomban, és mennyit fog ez jelenteni forintban és dollárban, kedves képviselõtársaim? Takarékoskodni csak ésszerûen szabad, lehetõleg úgy, hogy holnap ne kerüljön sokkal többe minden. Nem tartozik az ésszerû takarékosság körébe az, amikor az Állami Népegészségügyi Szolgálaton próbálnak takarékoskodni. Tavaly a pótköltségvetésben csökkentették a finanszírozását, ehhez képest az idei emelkedés minimális.
Nem tudom, nem értem, hogy mit jelent az, hogy "a feladatellátás minimális szintje". Vajon mi lesz az, ami ellen már nem fog tevékenykedni, nem fog küzdeni a tisztiorvosi szolgálat? Újabban érdekes betegségek bukkannak fel a környékünkön a kolerától a diftériáig. Én arra gondoltam, vajon ez azt jelenti majd, hogy ezek ellen még éppen küzdünk, mert ezek olyan újak és veszélyesek, a régi szalmonellózist, vérhast meg egyebet meg majd hanyagoljuk egy kicsit átmenetileg? Vagy pontosan mit jelent az, hogy "a feladatellátás minimális szintje" a Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnál?
Ráadásul azt is tudni kell, hogy ez a szolgálat a gyógyító ellátás számára nagyon fontok bakteriológiai és szerológiai vizsgálatokat végez, hogy megállapíthassák pontosan, milyen kórokozók okozták azt a betegséget, amivel a beteg a kórházban fekszik. Ezekre a vizsgálatokra minimális összeget kap a társadalombiztosítástól.
Én a módosító indítványomban azt javaslom, hogy a társadalombiztosítástól a klinikai vizsgálatokra 700 millió forinttal nagyobb összeget kapjon a Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat. Így talán lehetõség lesz arra, hogy nem a népegészségügyi feladatoktól kell a tisztiorvosi szolgálatnak az erre szánt összegeket elvennie, és talán lehetõség lesz arra, hogy a feladatellátásnak ne a minimális, hanem az elfogadható szintjét biztosíthassa a Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat.
Képviselõtársaim! Ha erre nem teremtenek lehetõséget, akkor hiába beszélnek a megelõzés fontosságáról - egyébként is hiába beszélnek, mert még eddig minden megelõzésre szánt összeget csökkentettek -, de ha éppen a közegészségügyért felelõs hálózat roppan meg a kiadások fûnyírásszerû lefaragása miatt, akkor az nagyon-nagyon sokba fog kerülni az országnak - nemcsak a nemzetközi hírnevünk miatt, hanem az itthoni gyógyítási kiadások növekedése miatt is.
A következõ kérdés: az állami szociális intézetek. Itt is a költségvetési törvény saját szövegébõl indultam ki. Ezek az intézetek vakok, mozgássértültek és értelmi fogyatékosok speciális ellátását, valamint egészségügyi és szociális rehabilitációját végzik. A költségvetési törvény szerint '96-ban a tervezett mértéket jóval meg fogja haladni ezen intézmények kiadása, mert a folyamatosan emelkedõ élelmiszer-, energia- és gyógyszerárak a fogyatékosok bentlakásos ellátásában nem elhanyagolható tételt jelentenek.
(10.40)
Kedves Képviselõtársaim! Ezek az intézmények nem tudnak bevételt növelni és nem tudnak máshonnan pénzhez jutni. Hogyan fogják feloldani azt a dilemmát, hogy az élelmiszer- és energiaárak növekedése folytán képtelenek a feladatuk ellátására? Ezért javasoltam 30 millió forint többletet ezekhez az intézményekhez, mert azt gondolom, elõre kell gondolkodni a költségvetésben és nem akkor, amikor majd kiderül, hogy már nem elég a pénz az élelmiszeradagra sem.
A harmadik tétel az Országos Mentõszolgálat, ahol nagyon szép ötletük támadt azzal, hogy betegszállításonként majd 100 forintot beszed a mentõszolgálat, és ettõl csökkenteni lehet az egyéb irányú támogatásait. Csak éppen azt nem gondolták végig, hogy hogyan fogja ezt az összeget beszedni. Az más kérdés, hogy a 100 forintos összeg beszedése csekkenkénti feladással egyébként kiadásban mennyibe kerül. De van még egy érdekes kérdés: mi történik akkor, ha valaki nem adja fel ezt a csekket. Akkor mit tud tenni a mentõszolgálat?
Kedves Képviselõtársaim! A tervezett összegnek a fele is alig folyik be a mentõszolgálathoz. Persze be lehet tervezni ebbe a költségvetésbe mentõnként a 100 forintot - a papír elbírja -, de legyenek tisztában vele, hogy ez nem folyik be a mentõszolgálathoz. Legyenek tisztában vele, hogy ez egy papíron lévõ szám, de a valóságban nem mûködik. Márpedig azt hiszem, mindannyian, közösen egyetértünk abban, hogy a mentés állami feladat, és egy mentõszolgálat mûködése - mivel az elsõ ellátást nyújtja az embereknek - alapvetõen fontos. Nem gondolom, hogy ezen kellene úgy takarékoskodni, hogy a papírra leírt számokról azt hisszük, valódi bevételt jelentenek az intézménynek. Éppen ezért javasoltunk a mentõszolgálat számára 100 millió forintos többlettámogatást.
A következõ rendkívül érdekes kérdés a gyermek- és ifjúságvédelem intézeteinek költségvetési támogatása. Megmondom õszintén, nem hittem a szememnek, amikor elolvastam a törvény szövegét. Felolvasom önöknek is, mert rendkívül tanulságos. "A gyermek- és ifjúságvédelem intézetei a javítóintézeti nevelésre utalt és állami gondoskodásba vont fiatalkorúak ellátását, oktatását, foglalkoztatását végzik. Dologi kiadásaik az infláció ellenére évek óta változatlanok, bérjellegû kiadásaik nagysága nem teszi lehetõvé az indokolt szakemberlétszám biztosítását." Egy bekezdéssel lejjebb: "Az alkalmazottak bérének emelését elbocsátások, leépítések után lehet megoldani."
Hát, kedves képviselõtársaim, a papír tényleg mindent elbír. Komolyan gondolják ezt? Kit akarnak elbocsátani ezekbõl az intézményekbõl? Az állami nevelt gyerekeket? Mert hogy a szakemberlétszám a jelenlegi feltételek között sem biztosítható! Elolvasta valaki ezt a törvényjavaslatot, mielõtt benyújtották? Végiggondolták, hogy mit jelent az, amit ide leírtak? Kinek az elbocsátására számíthatnak ezek után a gyermek- és ifjúságvédelem intézeteibõl? A javítóintézeti nevelésre utalt gyerekeket hazaküldik? Vagy az állami gondozott gyerekeket szélnek eresztik? Mert hogy az alkalmazotti létszám már most sem elég a feladatok ellátására!
Ebbõl következik természetesen, hogy igyekeztünk valamelyes többletösszeget biztosítani ezeknek az intézményeknek is, hogy legalább részben feloldjuk azt a hajmeresztõ ellentmondást, amit a költségvetési törvényben önök benyújtottak, és amit elfogadni is szándékoznak, jelzem, mert a módosító indítványainkat sorban nem támogatták a különféle bizottságokban, csak a szociális bizottságban.
Évek óta létezik a Nemzeti Ifjúsági és Szabadidõsport az Egészséges Életmódért Alapítvány, amelyik jelentõs összeggel kezdte meg mûködését, többpárti kuratóriuma van, mindenki megelégedésére mûködik évek óta. Számtalan iskolában a tornaterem felszerelését tudták ebbõl a támogatásból biztosítani, pályázati rendszerben gyermekek táboroztatását. Tökéletesen betöltötték azt a feladatot, ami a nevükben található: nemzeti ifjúsági és szabadidõsport az egészséges életmódért.
Ebben az évben a népjóléti tárca költségvetésében 6, azaz hatmillió forint támogatás található erre a célra. A korábbi években ez az összeg kezdetben még 500, majd 300, aztán 200 millió forintról szólt. Ehhez képest a 6 millió forintra csökkentés valami egészen elképesztõ változás és egészen elfogadhatatlan is. Az egészségügyi vitanapon önök is nagyon szépen elmondták, hogy milyen nagyon fontos az egészséges életmód, hogy sokat kell tenni azért, hogy az emberek egészségesebb életet éljenek. Ez az alapítvány éppen ezt a célt szolgálja.
Akkor, amikor az egészségvédelmi célú pénzeket a pótköltségvetésben több száz millió forinttal csökkentették, akkor, amikor jelenleg a szöveg szerint ugyan 20 százalékkal nõ az elõirányzat - bár a tavalyi 960 millió forintos elõirányzathoz képest az 1,1 milliárd bizony nem 20 százalékos növekmény a 30 százalékos infláció mellett -, de reálértékben az egészségvédelemre szánt összegek is csökkennek, akkor még ennek az összegnek a csökkentése is rendkívül súlyos érvágás az egészséges életmódért küzdõ legkülönfélébb szervezetek, különösen az iskolák számára, hiszen az õ számukra jelentette ez a legnagyobb mértékû támogatást. Kérem kedves képviselõtársaimat, hogy támogassák ezt a módosító indítványt, és úgy, ahogy az elmúlt években is, az idén is majd a társadalombiztosítási költségvetésben megteremtjük hozzá az összeg másik felét, hogy a hagyományos rendben mûködhessen tovább ez az alapítvány.
Még egy módosító indítványt nyújtottam be: a családvédelmi hálózat fejlesztésére szánt 0 forint helyett 40 millió forintot javasolok. Úgy emlékeztem, az elmúlt években nagyon sokszor hallhattuk, hogy a jelenlegi kormánypártok számára is rendkívül fontos a család mint egység, õk is családközpontú politikát szándékoznak folytatni, a családtámogatás különös jelentõségû, a családstabilitás növelése rendkívül fontos, részben a szociális problémák megelõzésében, és igen nagy részben a legkülönfélébb mentálhigiénés problémák, szenvedélybetegségek megelõzésében. Mi elindítottuk ezt a folyamatot, aminek persze csak az elsõ lépéseit tudtuk megtenni, és azon dolgoztunk, hogy fokozatosan a már meglévõ, nem tökéletesen kiépített családvédelemmel kapcsolatos intézményrendszert, a családsegítõ központokat, a család- és nõvédelmi tanácsadók hálózatát, valamint az általunk létrehozott családvédelmi szolgálatot - mellétéve még a nevelési tanácsadókat - egy olyan országos hálózattá építsük ki, amelynek részei egymásnak segítve, egymással egységben mûködve a családok számára bármilyen probléma esetén segítséget, támogatást tudnak nyújtani.
Önök tavasszal elmondták, milyen borzasztó fontos, hogy a családsegítõk rendszerét tovább építsük, hiszen milyen nagy szerepük lehet a rászorultsági elvû szociálpolitika végrehajtásában. Ehhez képest egyetlen lépést sem tesznek annak érdekében, hogy a családvédelem intézményrendszerén bármilyen formán is segítsenek. Ebben a költségvetésben egyetlen fillér nincs ilyen célokra. Nem látom világosan, hogy akkor hogyan szándékoznak a családvédelmet valamilyen, ha kis lépésekben is, de fejleszteni, építeni. Nagyon örülnék annak, ha - bármilyen nehéz is az ország helyzete - azért a legfontosabb hálózatok építésérõl nem mondanának le. Mert ha semmit sem építenek, akkor néhány év múlva a helyzet sokkal rosszabb lesz, mint amilyen volt. Kérem tehát önöket, hogy ezt a minimális összeget, ezt a 40 millió forintot fordítsák a családvédelmi hálózat fejlesztésére. Én pedig felajánlom a segítségemet a Népjóléti Minisztériumnak, amennyiben a hálózat építésével kapcsolatos ötletekrõl és gondolatokról van szó. Nagyon sokat dolgoztam rajta, szívesen folytatnám ezt a munkát, amennyiben egyáltalán igényt tartanak rá.
(10.50)
Én nagyon szeretném, ha képviselõtársaim, akik itt ülnek - és nem a bizottságban, a különféle bizottsági üléseken, mert azok nem tudják végighallgatni a módosító indítványok indoklását, és az ember nem tud minden bizottságban ott ülni és elmondani, hogy mirõl szólnak a módosító indítványok... Kérem kormánypárti képviselõtársaimat, mondják el a saját frakciójukban ezeket az érveket. Láthatják jól, nem extrém követelõzésrõl és nem extrém összegekrõl van szó; csak valamilyen lehetõségérõl annak, hogy fokozatosan építkezni tudjunk, és ne mindent szétverjünk magunk körül. Köszönöm figyelmüket. (Taps az MDF padsoraiban.)