PÁL BÉLA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! E Házban ma délelõtt is többen szóltak - ellenzéki és kormánypárti képviselõk egyaránt - azokról a módosító javaslataikról, amelyek a kultúra helyzetén igyekeznek könnyíteni. Azt gondolom, teljesen indokolt ez az aggodalom, hiszen, bár valóban kényesen kell õrködnünk a költségvetés egyensúlyán és a költségvetés helyzetének javításán, de legalább ennyire kell õriznünk kulturális értékeinket is, hiszen ami ma a kultúra területén elvész, ami ma a kultúra területén nem születik meg, arra egyszerûen nem lesz lehetõség, hogy pótoljuk. Tehát úgy gondolom, legalább olyan módon kell õriznünk kulturális értékeinket is, mint a költségvetés egyensúlyát.
Módosító javaslatainkról szeretnék szólni, amelyeket a kulturális szféra, a kultúra helyzetének, a kultúra néhány területének a könnyítése érdekében terjesztettünk elõ néhány képviselõtársammal.
(12.50)
Négy ilyen módosító javaslatról szólnék önöknek. Az elsõt abban a témakörben terjesztettük elõ Lendvai Ildikó, Schiffer János és Bakonyi Tibor képviselõtársammal együtt, hogy a 16. § (1) bekezdésében a költségvetési szervek tevékenységével és az általuk kezelt kincstári vagyon hasznosításával összefüggõ 13 százalékos befizetési kötelezettség alól javasoljuk mentesíteni a Magyar Rádión, a Magyar Televízión és a Magyar Távirati Irodán kívül - amelyek a költségvetési törvényjavaslatban szerepelnek - a nemzeti kulturális intézményeket is. Azokat a nemzeti kulturális intézményeket, amelyek az 1. számú melléklet XVIII. fejezet 8. címszó alatt szerepelnek, és amelyek között olyan intézmények szerepelnek - ez egyébként 24 intézményt és költségvetési szervet érint -, mint a Magyar Országos Levéltár, a Nemzeti Színház, a Magyar Állami Operaház, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Múzeum, a legjelentõsebb könyvtárak, a legjelentõsebb múzeumok, a Nemzeti Filharmónia, a Magyar Állami Népi Együttes, a Budapest Táncegyüttes - és engedjék meg, hogy mind a 24 jelentõs költségvetési szervet, intézményt ne soroljam fel.
Mint bizonyára minden képviselõtársam tudja, a költségvetési intézmények bevételeit terhelõ 13 százalékos befizetési kötelezettséget az 1995. évi költségvetésrõl szóló törvény vezette be. A '95. évi stabilizációs program intézkedései azonban indokolttá teszik, hogy fokozottan ösztönözzék a költségvetési szerveket a vagyon hasznosításából származó bevételek növelésére.
A szigorodó központi költségvetés tehát arra késztette a nemzeti kulturális intézményeket is, hogy az alaptevékenységük körében végzett szolgáltatásaikért díjat kérjenek, illetve e díjak mértékét növeljék. Innentõl kezdve tehát e témakörben minden állampolgár érintett, aki a kultúra termékét, a kultúra szolgáltatásait valamilyen formában igénybe akarja venni. Az ebbõl származó bevételek ugyanis mentesülnek a befizetési kötelezettség alól, így az anyagi gondokkal küszködõ intézmények éppen a díjemelésben váltak elsõsorban érdekeltté, mivel ennek bevétele teljes mértékben náluk maradt. A befizetéstõl való mentesség kiterjesztésével tehát a társadalmi és mûvelõdési szempontból kevésbé érzékeny bevételnövelõ tevékenységek keresésére is ösztönöznénk a kulturális intézményeket, azzal együtt, hogy az állampolgárok számára is hozzáférhetõbbé tehetnénk a kultúra értékeit.
A második módosító javaslatunk, amelyrõl szeretnék most a tisztelt Ház elõtt szólni - és ezt Lendvai Ildikó képviselõtársnõmmel terjesztettük elõ -, egy apró korrekciót tartalmaz. Itt az elõbb említett felsorolásból - tehát a XVIII. fejezet 8. cím alattiból, amely a nemzeti kulturális intézmények felsorolását tartalmazza -, kimaradt két intézmény, két nagyon fontos intézmény: a Mûcsarnok és a Nemzeti Galéria, amelyek '95-ben a 9. cím alatt szerepeltek. Javasoljuk a felsorolásba mindkét intézményt beírni.
A harmadik módosító indítványunk, az a XVIII. fejezet 10. cím 3. alcím, 14. elõirányzat, a kulturális célfeladatok 563,4 millió forintos támogatási elõirányzatából az 5., az egyéb mûködési célú támogatások kiadásaira tervezett 372,3 millió forint nevesített megosztását javasoljuk az alábbiak szerint: közmûvelõdési pályázatok támogatására javaslunk 78 millió forintot, könyvkiadási pályázatok támogatására 95 millió forintot, könyvszakmai támogatásra 100 millió forintot, egyéb mûködési célú támogatásokra pedig 99,3 millió forintot. E támogatás nevesítésével lehetõvé válna, hogy a Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány, illetve a Magyar Könyvalapítvány által végzett feladatok támogatást kapjanak, annak ellenére, hogy a két nevezett alapítvány a '96-os évtõl már nem szerepel a költségvetésben. Az általuk ellátott feladatok fontossága miatt is kívánatos lenne a két támogatási összeget külön elõirányzatként jelölni.
A Mûvészeti és Szabadmûvelõdési Alapítvány támogatása 1995-ben 87,2 millió forint, a Magyar Könyvalapítványé 121 millió forint volt. A könyvszakmai támogatás nevesítése is hasonló célt szolgálna. 1995-ben a fejezeti címben külön támogatásként szerepel a könyv, folyóirat és szellemi export támogatása 40 millió forinttal, új elõirányzatként a könyvszakmai intervenciós keret 50 millió forinttal, amelynek célja a könyv- és lapkiadással foglalkozó kis- és középvállalkozások piaci helyzetének a stabilizációja volt. Ezen a soron lehetne az új, 1996-ban induló könyvszakmai kamattámogatási program támogatását is tervezni.
A negyedik módosító indítvány, amellyel kapcsolatban képviselõtársaim támogatását kérném és amelyet Schiffer János képviselõtársammal együtt nyújtottunk be, arra vonatkozik, hogy a '96. évi költségvetésben a helyi önkormányzatok normatív állami hozzájárulásainak jogcímei és összegei a korábbi évekhez képest összevonásra kerültek. A településüzemeltetés 17.1.2 elõirányzati szám alatt tervezett közmûvelõdési, sport, kommunális kiadásai közül a módosító indítvány kiemeli és a korábbi évekhez hasonlóan külön soron hozza az 1995. évi normatíva összegével megegyezõen a helyi kulturális, közmûvelõdési feladatok ellátásához való hozzájárulást. Úgy gondoljuk, hogy e feladatok elkülönítése a költségvetésben azért is szükségeltetik, mivel nagyon sok közmûvelõdési, sport- és egyéb intézmény ellehetetlenülését akadályoznánk meg ezzel, és biztosíthatnánk azt, hogy ezek a pénzek tényleg arra a célra kerüljenek a költségvetésbe és aztán az intézményekhez is, amire az állami költségvetés szánja.
Végezetül még két dologról szeretnék beszélni. Az egyik ellentétes az általam eddig elmondottakkal, hiszen eddig azokról a módosító indítványokról szóltam, amelyek támogatását kértem képviselõtársaimtól. Van jó néhány olyan módosító indítvány a tisztelt Ház elõtt a költségvetés tárgyalása során, amely honfoglalás 1100. évfordulójának a következõ évben megrendezésre kerülõ megünneplésére szánt összegeket csökkenti. Én arra kérem képviselõtársaimat, hogy ne támogassák ezeket a módosító indítványokat. Úgy gondolom, mindannyiunknak az az érdeke, hogy a honfoglalás 1100. évfordulója megünneplései méltó módon mutassák be a magyarság múltját, jelenét és jövõjét itt, Európában. Mint bizonyára önök által is ismert, az e célra szánt összegek már az elmúlt évi pótköltségvetés során is csökkentésre kerültek.
Én nagyon kérem önöket, hogy ne támogassák azokat a módosító indítványokat, amelyek ezeket az összegeket csökkentik, hiszen ez most tényleg annyira szûk költségvetési keretet tartalmaz, amely mindenképpen szükséges az évforduló méltó megünnepléséhez. És ahhoz, hogy az évforduló megünneplését kihasználjuk arra is, hogy a kulturális infrastruktúrát valamilyen mértékben fejlesszük, hiszen e tételszám alatt szerepel az az összeg is, amelyet múzeumi rekonstrukcióra szánunk. Én nagyon kérem képviselõtársaimat, ezeket a módosító indítványokat, amelyek e tételek megváltoztatására irányulnak és arra, hogy ezekbõl az összegekbõl vegyenek el más célra, ne támogassák.
Végezetül engedjék meg, hogy még egy gondolatot elmondjak - az elõbb nem kaptam kétperces hozzászólásra szót. Én csak egyetlen gondolatot szerettem volna én is rövid, kétperces hozzászólásban elmondani. Az elõbb a személyi jövedelemadóval kapcsolatos vitánál - teljesen egyetértve azzal, amit Trombitás Zoltán képviselõtársam is elmondott -, én csodálkozva hallgattam, amikor Sepsey Tamás képviselõ úr, tõle egyáltalán nem megszokott módon, hiszen ez nem tartozik az õ stílusához, rossz ízûnek minõsített egy módosító indítványt. Talán nem haragszik, Sepsey képviselõ úr, ha most egy kicsit, talán tréfásan, én azt javaslom önnek, hogy bár ebédidõ van, ezt a módosító indítványt nem ízlelgetni kellene - akkor nem rossz ízûnek találná -, hanem értelmezni. És ha értelmezné, akkor azt gondolom, azt is észre lehet venni, hogy például az általunk beadott módosító indítvány kimondottan tartalmazza az egyházakkal való megegyezést. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
(13.00)
(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyûlés elnöke foglalja el.)