DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselõtársaim! István Zsolt tizenkét éves kisfiú lefejezése kapcsán a Független Kisgazdapárt frakciója értékelte a Magyarországon uralkodó közbiztonsági állapotokat, és annak elõrebocsátása mellett, hogy mélységes együttérzésünkrõl biztosítjuk a családot, sajnálatos módon idõközben most már újabb együttérzésünkrõl kell biztosítani a pécsi taxisofõrnõ családját is, mert a Kisgazdapárt frakcióülése után újabb gyilkosságról érkezett hír.
Úgy gondolom, ezek önmagukban is megteremtik a Kisgazdapárt ezzel való foglalkozásának jogi alapjait, amiért fölveti azt a kérdést, hogy milyen gyors intézkedéseket kellene tenni annak érdekében, hogy Magyarországon a mindinkább kialakuló rémuralomnak, amely a különbözõ bûnözõk gátlástalan garázdálkodásából és az emberélet kioltásából fakad, véget vethessünk. Elég, ha arra utalok, hogy a Margitszigeten évente hét gyilkosságot követnek el; a guberálók a szemeteskukákból számtalan csecsemõhullát vesznek elõ egy-egy évben - megdöbbentõ a számuk a csecsemõgyilkosságoknak -; a Városligetben is igen sok gyermek vagy egyedülálló idõs asszony hal meg, nem egyszer gyilkos pit-bullok támadása következtében. Elég, ha arra utalok, hogy éppen a tegnapi Mai Nap említett egy eddig nem ismert gyilkosságot, nevezetesen a Borsod egyik kisvárosában elõfordult gyilkosságot, ahol két diák ölt meg egy harmadikat vasbottal, vasdurunggal, késszúrásokkal. Emlékeztethetném igen tisztelt képviselõtársaimat arra, hogy durván fél évvel ezelõtt a százhalombattai diáklány megerõszakolása és meggyilkolása milyen jogosan váltott ki a társadalomban megdöbbenést; de ugyanígy szólhatnék a törökbálinti plébános meggyilkolásáról.
Egyértelmû tehát, hogy igen sok indoka van a Független Kisgazdapártnak arra, hogy a tisztelt Ház elõtt ismételten felvesse: ebben az országban eljött az ideje a rendcsinálásnak. (Hangok a bal oldalról: Jaj!)
Igen tisztelt Belügyminiszter Úr! Igen tisztelt Képviselõtársaim! Igen tisztelt Kormány! Úgy gondolom, tovább nem halogatható a halálbüntetés kérdésének újbóli megvizsgálása. Természetesen - nehogy valaki ránk fogja! - mi nem a fiatalkorúak által elkövetett emberölések következtében vetjük fel ezt a kérdést, hiszen fiatalkorúnál kizárt az ilyen büntetés, de úgy gondoljuk, nem igaz az az érv, hogy jogállamban ne lehetne halálbüntetést alkalmazni. Mert akkor vajon mi a helyzet az Észak-amerikai Egyesült Államokban, ahol a legjobb tudomásom szerint most is több ezer elítélt vár kivégzésre? A kivégzés legkülönbözõbb módozatait alkalmazzák, mégsem mondják, hogy az jogállamiságba ütközõ lenne. De hadd utaljak arra, hogy Malajziában és Szingapurban így sikerült a kábítószer-csempészetet megakadályozni, hogy még a repülõgépen minden leszálló utassal aláíratnak egy nyilatkozatot, hogy a kábítószer-csempészetet a törvény náluk halállal bünteti. Meg is szüntették a kábítószer-csempészetet - amíg Magyarországon sajnálatos módon burjánzik a kábítószer-csempészet, és mind több fiatal esik áldozatául e szörnyûséges újabb bûnözési hullámnak.
Egyértelmû tehát, hogy az eddigi büntetõjogi eszközök kevésnek bizonyulnak, sokkal hatékonyabb, jelentõsebb eszközre van szükség ahhoz, hogy a fokozódó bûnözési hullámnak és ezek legveszélyesebbikének: az emberélet kioltásának véget vessünk.
Kérem igen tisztelt képviselõtársaimat, képviselõcsoportjaikban vitassák meg a Független Kisgazdapárt felvetését... (Az elnök poharát megkocogtatva jelzi a felszólalási idõ leteltét.) Ha nem teszik, akkor kénytelenek leszünk majd mi a kormányra kerülésünk után... (Derültség a bal oldalon.)... a halálbüntetést visszaállítani.
Köszönöm a türelmüket. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.)