DR. GYÕRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyûlés! A Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, bevallom, arra várt, hogy ne a Munkaerõpiaci Alap létrehozásával kapcsolatos módosításokra, hanem egy, a változott körülményekhez igazodó foglalkoztatási törvény módosítására, annak átalakítására kerül sor még ebben az esztendõben. Ez a várakozás, úgy tûnik, legfeljebb a jövõ évben teljesül csupán, amennyiben a munkaügyi tárca le tudja gyõzni az Érdekegyeztetõ Tanács mindkét oldalán mutatkozó ellenérdekeltségeket.
Itt most tehát egy átfogó foglalkoztatási törvény módosítása helyett be kell érnünk az elõttünk levõ T/1679. módosító csomaggal, amely bokrosi szellemben az államháztartási reform érdekében kíván költségvetési forrást teremteni a munkaügyi minisztertõl döntõen függõ eljárás keretében.
A módosító törvényjavaslat a foglalkoztatáspolitika területén eddig mûködõ öt elkülönített állami pénzalapot - a Szolidaritási, a Foglalkoztatási, a Bérgarancia, a Szakképzési és a Rehabilitációs Alapot - kívánja összevonni egységes Munkaerõpiaci Alappá, nem véve figyelembe azt a körülményt, hogy így összekeverednek a költségvetési pénzek a privatizációból származó összegekkel, és a munkaadók, valamint a munkavállalók befizetéseivel.
Az összevonás egyébként sehol sem teszi hatékonyabbá az új alap gazdálkodását, csak a Pénzügyminisztériumnak juttat lehetõséget ügyes átcsoportosításokkal a forrásbõvítésre - bár ez egyelõre felsorolásunk elsõ három alapjánál lesz csak lehetséges. A Szakképzési, illetve a Rehabilitációs Alap pénzei még nem kerülnek ebbe a kategóriába. Ezeknek a munkaügyi tárca szerepet szán az aktív foglalkoztatási eszközök fejlesztésében, mivel 1996. július 1-jétõl megszûnik a pályakezdõk munkanélküli-segélyezése. Ezzel újra elvész egy szükséges szociális vívmány... (Zaj a bal oldalon.) .., olyan indoklással, hogy a passzív segélyezés nem ösztönözte a fiatalokat, hogy igyekezzenek mielõbb elhelyezkedni. De mi van akkor, ha minden igyekezetük mellett sem jutnak munkához? Hiszen vannak hazánknak olyan régiói, ahol ez nem jóakarat és igyekezet kérdése.
A módosító javaslat nem élvezi az Érdekegyeztetõ Tanács egyetértését sem, mivel ott a szociális partnerek egy önkormányzati jellegû szervezetet szeretnének mûködtetni az alapok irányításában. Ezt azonban már az alap indulásakor is szükségesnek tartják.
A fentieket tartalmazza a H/1683. számú országgyûlési határozat, amely a Munkaerõpiaci Alap önkormányzati jellegû irányítására vonatkozik. A kormány egyetértene azzal, hogy a jövõben az alapot egy tripartit munkaadói, munkavállalói és az államot képviselõ önkormányzati szervezet igazgassa, de csak késõbb, mert az átállás hosszabb idõt vehet igénybe. Addig minden hatalom és dicsõség a munkaügyi miniszteré, aki kinevezi az alapba befizetõk közül az Országos Munkaerõpiaci Tanács tagjait, akinek javaslata dönt az alap pénzeszközeirõl. Mi ez, ha nem - lehet, hogy átmenetileg - a legmarkánsabb centralizmus?
A Független Kisgazdapárt jelen formájában sem a törvénymódosításokat, sem a határozati javaslatot nem tudja megszavazni. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP padsoraiban.)