VEÉR MIKLÓS (MSZP): Tisztelt Országgyûlés! Alelnök Úr! Igyekszem rövid és tömör lenni, hisz a november 7-ei ülésnapon én voltam az, aki a foglalkoztatási bizottság nevében azt fejeztem ki, éppen ennek a törvényjavaslatnak a hiánya miatt, hogy nem tartjuk alkalmasnak a '96. évi költségvetést. Lám, bejött az, amit megjósoltam akkor!
Itt van ez a törvényjavaslat, és úgy tûnik, függetlenül attól, hogy az ellenzéki képviselõ urak hogyan minõsítik, én a szakmával szembesítettem, és a tûzvonalban dolgozó szakemberek véleménye szerint, amennyiben a törvényjavaslathoz szorosan kapcsolódó határozati javaslat is megvalósul, egészen jónak, elfogadhatónak ítélik, hiszen az önkormányzatiság lesz az, ami biztosítani fogja éppen azt a sokat emlegetett nyitottságot, nyilvánosságot, amely szükséges ahhoz, hogy a befizetõk valóban beleszólhassanak a forintjaik felhasználásába.
De ha már szót kértem, mégis csak el kell gondolkodni azon, hogy igazából Magyarországon mit jelent a munkaerõ-gazdálkodás, mit jelent az emberi erõforrásokkal való gazdálkodás. Egyszerû séma szerint kifejezhetjük úgy, hogy a munkafeladat és az ember viszonya. A munkafeladatot a gazdaság biztosítja, az emberi erõforrás pedig adva van, ott él, abban a környezetben, abban a régióban, ahol errõl a kérdésrõl dönteni kell. Éppen ezért tartom fontosnak, hogy az alap rendeltetésszerû hasznosításával, annak megfelelõ, célirányos felhasználásával tényleg vegyük komolyan, hogy a szakképzés a gazdaság része. Tehát akkor, amikor az emberi szubjektumok "termelése" folyik, az igazából produktív munka, produktív szféra, tehát nyugodtan minõsíthetjük a jövõ, a modernizáció egyfajta jó beruházásaként a szakképzést is.
Nagyon kérem képviselõtársaimat, hogy a benyújtott törvényjavaslatot fogadjuk majd el. Köszönöm megtisztelõ figyelmüket. (Taps a bal oldalról.)