DR. CSIHA JUDIT igazságügyi-minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselõtársaim! Az igazságügyi szakértõi kamaráról szóló törvényjavaslat indokolásakor azt ígértem, hogy e törvényjavaslat megtárgyalása nem fogja akadályozni az elõttünk lévõ nagy feladatok elvégzését: a költségvetés és az adójogszabályok megalkotását. Ígéretemhez híven röviden szeretném csak ismertetni, néhány mondatban a törvény legfontosabb rendelkezéseit.
Emlékeztetni szeretnék arra, hogy az utóbbi idõben - éppen a civil társadalom intézményesülése okán - egyre több szakmai kamara jött már létre, alakult meg, mint például a közjegyzõi kamara, gazdasági kamara, orvosi kamara, gyógyszerész-, bírósági végrehajtó kamara, szabadalmi ügyvivõi kamara. Ebbe a sorba illeszkedik az igazságügyi szakértõi kamara is, amely tulajdonképpen egyesületként már mûködik.
A szakértõi kamara köztestületként az igazságügyi szakértõi tevékenység tudományos mûvelésének támogatásával, a szakmai és etikai elvek kinyilvánításával és érvényesítésével, valamint a szakértõi érdekképviselettel kapcsolatos közfeladatokat látná el. Kiemelkedõ jogosítványa e kamarának, hogy véleményezési jogot gyakorol a szakértõk tevékenységét érintõ jogszabályok megalkotásánál, valamint az igazságügyi szakértõi szervezet fejlesztési irányainak meghatározásában. Az igazságügyi szakértõk továbbképzésének szervezése a szakértõi tevékenység szakmai irányítását is jelenti.
A kamarai tagság keletkezését illetõen a törvényjavaslat úgy rendelkezik, hogy azt a szakértõt, akit az igazságügy-miniszter a szakértõkrõl szóló kormányrendeletben szabályozott névjegyzékbe fölvett, a kamarába fel kell venni. E szabály alól kivételt jelent, ha a szakértõ a szakértõi tevékenységét közalkalmazotti jogviszony alapján szakértõi intézményben, illetve a rendõrség állományába tartozó szakértõként végzi, s más szakmai kamarának is tagja. Ez esetben nem lesz kötelezõ az igazságügyi szakértõi kamarai tagság.
Ennek a szabálynak az az indoka, hogy a szakértõi intézményekben mûködõ igazságügyi szakértõk szervezettsége, érdekképviselete, továbbképzése részint az intézmény, részint a másik szakmai kamara részérõl meg van oldva, megoldott. Ezért az e körbe tartozó szakértõk esetében szükségtelen lenne a kettõs kamarai tagság elõírása.
Szervezetileg az igazságügyi szakértõi kamara területi igazságügyi szakértõi kamarákból, valamint a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamarából állna. Az ország területén nyolc területi szakértõi kamara jönne létre, s ezek delegálnának küldötteket a Magyar Igazságügyi Szakértõi Kamarába.
Az igazságügyi szakértõ felelõsségének törvényi szabályozása a garanciák megteremtése miatt szükséges. Ezt tartalmazza a törvényjavaslat V. fejezete. Az igazságügyi szakértõknek mint az igazságszolgáltatás szereplõinek köztestületi szerve felett a törvényjavaslat az igazságügy-miniszter részére törvényességi felügyeleti jogot biztosít. Ez a szabályozás hasonlatos az ügyvédségrõl szóló szabályozáshoz.
Tisztelt Országgyûlés! A kifejtett gondolatok alapján kérem, hogy az Országgyûlés az igazságügyi szakértõi kamaráról szóló javaslatot vitassa meg, és szavazatukkal megerõsítve azt alkossák meg. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps.)