DR. CSÁKABONYI BALÁZS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság alelnöke, elõadó: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Tisztelt Képviselõtársaim! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság 1995. november 22-én és 29-én megtartott ülésén kivételes eljárás keretében megvitatta az igazságügyi szakértõi kamaráról szóló, T/1538. számon beterjesztett törvényjavaslatot, továbbá az ahhoz benyújtott módosító javaslatokat is.
A bizottság a vita során megállapította, hogy a szabályozás szükségszerû és indokolt, mert szerves részét képezi az igazságszolgáltatás fejlesztésének, és kapcsolódik ahhoz a vonulathoz, amelynek során több szakmai kamara alakult meg. E kamarák közös jellemzõje, hogy köztestületként mûködnek és törvényben meghatározott módon közfeladatokat látnak el. A kamarák, így az igazságügyi szakértõi kamara is önkormányzattal, nyilvántartott tagsággal rendelkezõ szervezet, amely a feladata ellátásához szükséges jogosítványait önigazgatás útján érvényesíti.
Magyarországon az igazságügyi szakértõk száma rendkívül jelentõs. A jelenlegi igazságügyi szakértõi nyilvántartásban 4242 szakértõ szerepel. Mindannyiunk elõtt ismert az a tény, hogy a szakértõi testület eredményes mûködése az igazságszolgáltatás szempontjából alapvetõ követelmény.
Mindezekre tekintettel a törvényjavaslatot bizottságunk igenlõen fogadta, és a javaslat elfogadását támogatja.
A módosító indítványok megvitatása során különösen két törvényhely tekintetében alakult ki jelentõs vita.
Az elsõ: az ajánlás 1. pontjában Dávid Ibolya képviselõ javaslata, amelyben a törvényjavaslat 1. § (2) bekezdésének a kiegészítését szorgalmazza. A képviselõ asszony módosító javaslata szerint a kamara szervezi a szakértõk biztosító társaságokkal való kapcsolatait, gondoskodik a szakértõk tevékenységéhez kapcsolódó biztosítási szerzõdések nyilvántartásáról, és indokolt esetben a szakértõket biztosítási szerzõdés megkötésére kötelezheti.
A vitát ez utóbbi rendelkezés, ez a fordulat generálta. Míg a kormány képviselõje a biztosító társaságokkal való kapcsolattartást és a biztosítási szerzõdések nyilvántartásáról szóló módosítást elfogadhatónak tartotta volna, a biztosítási szerzõdés megkötésére történõ kötelezés lehetõségével nem értett egyet.
A módosító indítvány elõterjesztõje és a vitában felszólaló bizottsági tagok is kiemelték azt, hogy míg a közjegyzõi kamarai tagság, az ügyvédi kamarai tagság, és e két hivatás gyakorlása garanciális szempontból is felelõsségbiztosítás meglétéhez kötött, addig a szakértõi tevékenység a törvényjavaslat szerint ilyen kötelezettséggel nem terhelt.
A módosító javaslat, figyelemmel a kamara autonómiájára is, csak lehetõségként veti fel a biztosítási szerzõdés megkötésének kötelezettségét, és azt indokolt esetben a szakértõi kamara hatáskörébe utalja. Tekintettel ennek a módosító javaslatnak garanciális jellegére, különösen arra, hogy a joggyakorlatban a szakértõi vélemények nem kizárólag a bíróságok és nyomozó hatóságok megbízásából készülnek, hanem jelentõs mértékben és számban közvetlenül állampolgári megbízás útján, így az utóbbi esetekben a jogkeresõ közönség anyagi kártérítési lehetõségének a megteremtését szolgálnák.
Az alkotmány- és igazságügyi bizottság a kormány képviselõjének nemleges álláspontjával szemben Dávid Ibolya képviselõ asszony módosító javaslatát egyhangúlag támogatta.
Tisztelt Országgyûlés! A másik vitatott pont a törvényjavaslat 2. §-a (2) bekezdésével kapcsolatos: Hack Péter módosító javaslata, ami a 2. § (2)-(4) bekezdésének elhagyására irányult. Azt a célt szolgálta, hogy a törvény ne hozzon létre kétféle státusú szakértõt: egy részrõl azoknak a szakértõknek a csoportját, akik közalkalmazotti jogviszony alapján szakértõi intézményben, illetõleg a rendõrség állományába tartozó szakértõként végzik munkájukat, és más szakmai kamarák tagjai, más részrõl pedig az igazságügyi szakértõk döntõ többségét, akiket az igazságügy-miniszter a névjegyzékbe felvett - ugyanis ezek e névjegyzékbe történt felvétellel és az igazságügy-miniszter értesítése alapján a törvény erejénél fogva válnak a lakóhely szerint illetékes területi kamara tagjaivá.
(18.50)
A két fordulóban megtartott vita során a kormány képviselõje és a módosító indítványt elõterjesztõ Hack Péter képviselõtársunk álláspontja közeledett egymáshoz, és ennek eredményeképpen az alkotmány- és igazságügyi bizottság nyújtott be módosító indítványt, amely az ellentmondást jelentõs részben megszünteti és csak a kizárólag közalkalmazotti jogviszony alapján szakértõi intézményben, illetõleg a rendõrség állományába tartozó szakértõként végzett tevékenység az, ami nem vonja maga után a kötelezõ igazságügyi szakértõi kamarai tagságot.
Tehát ennek értelmében, ha ezek a szakértõk másodállásban, mellékfoglalkozásban vagy vállalkozásban is folytatnak szakértõi tevékenységet, akkor a kamarai tagság a számukra is kötelezõ.
A bizottsági ülésen ezt a módosító javaslatot a kormány nem támogatta, azonban ez is elnyerte a bizottság teljes támogatását - mármint a Hack Péter által benyújtott módosító javaslatok. Egyébként Hack Péter képviselõtársam közölte, hogy módosító javaslatai sorsáról nyilatkozni kíván majd a plenáris ülésen.
Tisztelt Országgyûlés! Az alkotmány- és igazságügyi bizottság a fentiek szerint a törvényjavaslat elfogadását támogatja, a módosító javaslatokkal kapcsolatban pedig az írásban kiküldött ajánlással foglalt állást. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)