SZIGETI GYÖRGY (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Három módosító javaslat mellett szeretnék érvelni, ezek fellelhetõk az 1605/7- 8-9. sorszám alatt; az ajánlás 8., 9., 16., 23. és 24. pontja foglalkozik többek közt ezekkel a módosító javaslatokkal. Nevezetesen azokról van szó, amelyeket a szociális és egészségügyi bizottság elõadója már érintett, amelyek bizonyos társadalmi csoportokat akarnak kedvezõbb helyzetbe hozni, rájuk más szabályokat kívánnak megállapítani.
Elõttünk - nyilvánvalóan a jelenlevõk elõtt - van ez a törvényjavaslat. Az Alkotmánybíróság több helyütt megváltoztatta ezt a javaslatot, érintette az egygyermekesek kérdését, a hatály baléptetés kérdését és azt, hogy milyen eltartotti kört vehetünk figyelembe. Ugyanakkor egy lényeges tételt is kimondott, azt, hogy az eddigi állampolgári jogon járó ellátásokat át lehet alakítani rászorultsági elvû ellátásokra. E körben szeretnénk módosító javaslatot elõterjeszteni.
Megismétlem a korábban az általános vitában kifejtett azon véleményünket, hogy a jövedelemkorlátos megoldást nem a legszerencsésebbnek tartjuk. A magunk részérõl jobb megoldásnak ítéltük volna, ha az adóalap alá vonják a családi pótlékot, azt megosztják a házastársak között, így bizonyos fokig a családi jövedelmeket jobban tekintetbe tudják venni, az adókulcsokban lévõ progresszivitással egy árnyaltabb elvonást tudnak megállapítani, és ugyanakkor bizonyos elvonás után bruttósítás keretében ezeket az összegeket újra lehet osztani rászorultabb csoportoknak. Ez a kérdés eldõlt; elõttünk a jövedelemkorlátos megoldás van.
Gondolom, többeknek ismerõsek a javaslatok, ezek elõfordultak tavasszal is, akkor terjesztettük elõ. Ezek az Alkotmánybíróság döntése, illetõleg a törvény végleges elfogadása után módosultak. Három fõ csoportot tudnánk megkülönböztetni, ezeket akarjuk kedvezményezettebb helyzetbe hozni. Ezek közül az egyik csoport ügye már megoldódott, a tavaszi javaslatunk ezt is érintette. A jövedelemkorlátos rendszer egységes egészbe foglalva a három célcsoportra a jövedelemhatár magasabb összegben történõ meghatározását célozta meg.
A törvény elfogadásakor a háromgyerekes, illetõleg három gyermeknél többet nevelõ családokat a törvényjavaslat változatlanul állampolgári jogon látná el családi pótlékkal. Azonban a másik két javaslatunk nem kapta meg a parlamenti többség támogatását. Nevezetesen: az egyik csoport a fogyatékos gyermeket nevelõ családokra vonatkozott. Ennél a javaslatunknál fogadókészséget tapasztaltunk a népjóléti kormányzat tekintetében. A tavaszi javaslatunkat átdolgozva a háromgyermekes családokhoz akarjuk közelíteni az õ helyzetüket. Tehát arról lenne szó, hogy amelyik család fogyatékos gyermeket vagy tartósan beteg gyermeket nevel, az a háromgyermekesekhez hasonlóan jövedelemkorlát nélkül kapja meg a családi pótlékot. Gondolom, ezt ebben a körben nem szükséges indokolni. Az a helyzet, hogy a családoknak nagy anyagi kiadást jelent, hogy ilyen gyermeket nevelnek, és ha a családban marad a gyermek, az minden szempontból szerencsésebb. Szerencsésebb a gyermeknek, szerencsésebb a családnak és a társadalomnak is; a családból való kiemelése többletköltséget jelentene az állam számára az intézmények fenntartásával. Ez a javaslat a második célcsoport helyzetét megoldaná.
Marad továbbra is problematikusnak a harmadik célcsoport, a gyermeket egyedül nevelõk kérdése. Erre vonatkozóan is átdolgoztuk javaslatunkat, és két változatot terjesztünk az Országgyûlés elé. Az egyik változat a rendszerben megjelenõ célcsoportokhoz közelítené ezt a csoportot is. Itt is a háromgyerekes családokhoz, illetõleg a fogyatékos gyermeket nevelõ családokhoz hasonló helyzetet teremtenénk. Ezek a családok is - nevezetesen a gyermeket egyedül nevelõ egygyermekesekrõl és kétgyermekesekrõl van szó, mert a háromgyermekesek már eleve a háromgyermekes kategóriába tartoznak - szintén állampolgári jogon, jövedelemkorlát nélkül kapnák meg a családi pótlékot.
(19.30)
Ez költségvetési kiadási többletet jelentõs mértékben nem jelentene, itt várható megtakarítás alig mutatkozna. Az általános vitában elhangzott az optimista pénzügyminisztériumi elképzelésekkel szemben, hogy az érintettek 15- 20 százalékára vonatkozna a megtakarítás. Az újabb felmérések azt mutatják, hogy itt a 94 százaléka a jövedelemkorlát alapján is ebbe a kategóriába tartozna.
A másik változatunk a korábbi rendszerhez igazodna: a jövedelemkorláthoz. Az a választás állott elõttünk, hogy vagy a kivételek irányába visszük el ezt a csoportot, vagy pedig az általános szabályok szerint találunk megoldást. Az általános szabályok szerinti megoldás ugyanaz, mint amit tavasszal elõterjesztettünk: számukra egy kedvezményesebb szorzót alkalmaznánk - 1,2-es szorzót -, és ennek megfelelõen módosulnának a jövedelemhatárok.
Számunkra, szabaddemokraták számára fontos, hogy e három célcsoport helyzete rendezõdjön, megfelelõ preferenciák érvényesüljenek az esetükben. Módosító javaslataink elfogadása vagy elvetése - ahogy az általános vitában is kifejtettük - meghatározza a végszavazást illetõen magatartásunkat. Köszönöm. (Taps.)