Gellért Kis Gábor Tartalom Elõzõ Következõ

GELLÉRT KIS GÁBOR (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Igyekszem rövidre fogni és mindjárt a bevezetõben el kell mondanom, hogy azért kértem szót, mert van valami felelõsségem a szakma iránt, amelyet ez a törvény szabályozni kívánna. Nem a frakciónk nevében nyilvánulok meg, nem is egyeztettem a mondandómat.

Ezzel együtt el kell mondanom, hogy a két vezérszónoklat nehéz helyzetbe hozott, tehát a latinokat idézem: si duo faciunt idem, non est idem, azaz ha ketten teszik ugyanazt, az nem ugyanaz. Nekem nagyon rossz véleményem van errõl a törvényrõl. Röviden elmondom azt is, hogy miért.

Miként az imént hallottuk, egy hatpárti megállapodás született. Ez szûken véve másfél esztendõ, tágabban értelmezve négy év eredménye. Nagy kérdés, hogy ami ebbõl az egyeztetésbõl kijött, az szakmailag hogyan minõsíthetõ. Hiszen itt a sajtószabadságról van szó, alapvetõen ezt a területet szabályozza a sajtószabadság szempontjából, ami pedig megszületett, az - úgy gondolom - nem éppen a sajtószabadság dicsõségére szolgálna. Ellentétben azzal, amit Maczó Ágnes mondott, az lett volna ennek a törvényjavaslatnak a feladata, hogy távol tartsa a politikát a rádiótól és a televíziótól, a rádiózástól és a televíziózástól a sajtószabadság jegyében. Ehelyett ez a törvény beemeli a politikát, súlyosan beemeli.

Most idézném az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatát - ha a kisgazda képviselõtársaim tegnap megvédték az Alkotmánybíróságot, akkor talán most is meg fogják védeni. "Az államtól való szabadság azt kívánja, hogy se a parlament, se a kormány ne juthasson a mûsor tartalmát befolyásolni képes szervezetben meghatározó befolyáshoz, ahogy politikai pártok azonos feladatra, vagy ugyanazon érdekképviseletére létrejött csoportok befolyása sem lehet meghatározó." Az 1992-es 37. számú alkotmánybírósági határozatból idéztem. A parlament is ebben van. Ehhez képest a törvény által megalkotott konstrukció olyan intézményeket hoz létre - az ORTT, azaz a testület, vagy a kuratórium a 3 közalapítvány élén -, amelyben a politika meghatározó befolyást szerez. Ez így alkotmányellenes! Az ORTT teljes testülete innen a parlamentbõl a pártok által delegált tagokból áll össze, elnöke is az Országgyûlés által van kijelölve, a kuratórium elnökségét a pártok delegáltjai alkotják, és hiába hogy ezek a delegátusok arányosan ellenzékiek, kormánypártiak, ez a parlament befolyásán mit sem változtat. Látatlanban merem állítani, hogy ha az Alkotmánybíróság következetes önmagához, ezt a törvényjavaslatot így, ahogy van, vissza fogja dobni. (Taps az FKGP padsoraiból. - G. Nagyné dr. Maczó Ágnes: Így van! - Gyimóthy Géza: Ellenzéki lett, vagy mi a csoda!)

A szakmaiságról azért szeretnék valamit mondani! Ez a törvény úgy igyekszik szabályozni a rádió és a televízió mûködését, hogy fogalma nincs közben arról, hogy hogyan mûködik egy ilyen intézmény. A bevezetõben azt mondtam, hogy nekem személyes felelõsségem van az ügyben és úgy gondolom, hogy ez komolyan vehetõ, hiszen mégiscsak 22-23 évet eltöltöttem ebben a szakmában és megpróbáltam elméletileg is valamennyire megalapozni mindazt a közeget, amelyben dolgoztam addig.

A törvényalkotók - és ez kitetszik - nem igazán tudják, hogy mirõl szól a rádiózás és a televíziózás, hogyan mûködik egy intézmény, amely mûsort sugároz. Csak egy abszolút tiszta példa:

Mindjárt az elején a 2. § 19. pontjában a közszolgálati mûsorszám meghatározása nem tartalmazza a dokumentummûsor fogalmát. Holott ha van egyáltalán közszolgálati mûsor, amely a történelmet, a történelem és a társadalom folyamatait, jelenségeit kritikusan közvetíti, az éppen a dokumentummûsor. No, ez úgy ahogy van, hiányzik ebbõl a tervezetbõl, meg sem jeleníti.

Most szeretnék néhány dologra reagálni a vezérszónoklatokból. G. Nagyné Maczó Ágnes képviselõ asszony megszólalása körülbelül annyira volt megalapozott, mint ez a törvény.

(11.20)

Szakmai meglátásai jellegzetesen politikai indíttatásúak. Egyszerûen nincs elképzelése a sajtószabadságról. Az kisgazda békaperspektíva, ahogyan a sajtószabadságot értelmezi. És ez kapcsolódik ahhoz, amit Giczy György képviselõtársam is mondott.

Kérem szépen, hogy lehet itt olyanra hivatkozni, hogy megújult újságíró- társadalom? Akkor ez úgy lesz, hogy majd a Kereszténydemokrata Néppárt sorba állítja a sajtó munkatársait és megszûri, majd utána a megszûrteket még egyszer megszûri a Kisgazdapárt, és miután mindez megtörténik, akkor közösen kiállnak és azt fogják mondani, hogy íme a megújultak, akikkel lehet újságot, rádiót és televíziót csinálni? Ez volna a sajtószabadság? Ezt így gondolják? (G. Nagyné dr. Maczó Ágnes közbeszól.) Nagyobb dicsõségére mindennek? Ez így, kérem szépen, egyszerûen megvalósíthatatlan.

A törvényjavaslatra visszatérve: azok a testületek, amelyeket a törvényjavaslat létrehozni szándékozik, összeszámoltam, összesen 103 fõt érintenek. A panaszbizottságot nem számolom, mert õk nem részesülnek díjazásban. Ez azt jelenti, hogy 103 embert telepítenek rá a három mûsorszóróra, ORTT-stül, kuratóriumostúl, mindenestül, s ennek költségeit elõzetes számítások itt - legalábbis velünk - nem tudatják, de körülbelül észrevehetõk, és csak ezután, miután ezeket a testületeket fölállítja, kezd el foglalkozni a törvényjavaslat a részvénytársaságokkal, a tulajdonképpeni mûsorkészítõ, mûsorszóró intézményekkel.

Ez egy olyan, szociológiailag mûködésképtelen rendszert hoz létre, amely pénzeket ugyan osztogat, csak a mûködést lehetetlenné teszi. Ez a javaslat így, ahogy van, sajnos azt eredményezné, hogyha eszerint mûködne a rádió vagy a televízió, akkor nézhetetlen vagy hallgathatatlan mûsorok sokasága jutna el a hallgatóhoz. Jogilag kétséges az egész, szakmailag úgy, ahogy van, tarthatatlan. Számomra tényleg az tetszett ki, hogy azok, akik ezt alkották, katonakorombeli szakaszvezetõmmel szólván, annyit értenek a rádiózáshoz és a televíziózáshoz, mint malac a zsebórához.

Tisztelt Hatpárti Urak! Ez a törvénytervezet a kölcsönös politikai bizalmatlanság manifesztuma, nem több. Egy torz tükör. Tessenek belenézni. Mert ennek a produkciónak az ismeretében talán más meggyõzõdésre jutnak. Röviden fogalmazva: fércmû. Kérem, tûzzék a kalapjukra. (Szórványos taps, derültség a jobb oldalon.)

Tartalom Elõzõ Következõ

Eleje Homepage