DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm szépen, elnök úr. Igen tisztelt Elnök úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Úgy gondolom, aki azt a kis intermezzót figyelemmel kísérte, amely abból adódott, hogy a Független Kisgazdapárt lerántotta errõl a törvénytervezetrõl a leplet, és rámutatott, hogy milyen óriási hiányosságai vannak a rádiózásról és televíziózásról benyújtott törvényjavaslatnak, és hallgatta mondjuk a Fidesz felszólalását, amely élesen támadta a Független Kisgazdapártot ezért a döntésért, az megfelelõ véleményt alakíthat ki magának. Akkor is, ha mást nem tesz, csak az MSZP oldaláról az eddig médiaszakértõnek elismert Gellért Kis Gábor véleményét veszi alapul, aki azt mondotta, hogy ez a törvény olyan, hogy akár a kalapunk mellé is tûzhetjük, annyira rossz. Én úgy gondolom, köszönet járna a Független Kisgazdapártnak azért, hogy egy ilyen rossz törvény hiányosságaira rámutatott. (Dr. Szabó Zoltán: Hálásan köszönjük.)
(11.50)
De még inkább meg fogják érteni az igen tisztelt televízió nézõi, hogy mirõl van szó, ha abból a ténybõl indulnak ki, hogy most milyen csatornán nézik ezt az adást: a TV 2-es csatornáján. Igen ám, de mi lesz a 2-es csatornával? A most beterjesztett törvényjavaslat IX. fejezete arról szól: ezt idegen kézbe kell adni. Valaki külföldi számára, úgy tûnik, nagyon kedvezõ üzlet lesz a TV2, azt meg kell kaparintani és ezért majd a magyar állam egy mûholdas adást létesíthet, amely jó esetben a jelenlegi hetven százalékának a beszórására alkalmas a mûsorközvetítés szempontjából.
Úgy hiszem, igen tisztelt képviselõtársaim és a televízió nézõi, ebbõl már érzékelhetik, hogy mekkora baj van itt készülõdõben. De ha megvizsgáljuk azt a tényt, hogy miként lesz mondjuk a parlamenti közvetítés biztosítva, akkor sokkal nagyobbnak tûnik a baj az eddiginél is. Mert igaz ugyan, hogy a beterjesztett törvényjavaslat 139. §-a rendelkezik arról, hogy a közvetítésre e törvény hatálybalépésétõl számított egy éven belül zártláncú televíziós rendszert kell létesíteni, de annyira pongyola a törvény szövegezése, hogy ha mondjuk most hatpárti konszenzusként elfogadnánk ezt a törvényt, akkor holnap le lehetne állítani a parlamenti közvetítéseket, mert azt mondanánk, a törvényben az van, hogy ráérünk egy éven belül létesíteni egy zártláncú rendszert.
Hogy ez a zártláncú rendszer mi: kábeltévé vagy a TV 1-es csatornája vagy micsoda? Erre nézve semmit nem mond ez a törvényjavaslat. De nem is mondhat, mert egészen más elõírásai vannak ennek a törvényjavaslatnak.
Melyek ezek az elõírások, amelyekre rögtön felhívnám a figyelmet? Egyrészt az üzemeltetéssel kapcsolatban azt mondja, hogy mindenkit üzemeltetõnek kell tekinteni - ezt mondja a törvény 79. §-a -, aki az áramszolgáltatóval fogyasztóként szerzõdést kötött, illetõleg azzal jogviszonyban áll. Tehát akinek van egy villanydugasza, az már ilyennek tekintendõ.
A gondot az jelenti, hogy ebben az esetben mindenkinek, akinek árama van, fizetnie kell a televíziódíjat, kivéve, ha a törvény rendelkezései alapján bizonyítja, hogy neki nincs televíziója. Csakhogy - kérdezem én - miként lehet bizonyítani nemleges körülményt? Nemleges körülményt nem lehet bizonyítani, elnézést kérek, igen tisztelt kormány. Most hívjak be rendõröket, tartsanak házkutatást, állítsanak ki róla igazolást, hogy nincs televíziókészülékem?!
De még sokkal nagyobb a baj, mert mondjuk, ha tudnám is bizonyítani, hogy nincs televíziókészülékem, akkor már szemet szúr nekem a törvény további rendelkezése, amely úgy szól - a 79. § (4) bekezdésére utalok -: az üzemben tartási díj összegét évenként a központi költségvetésrõl szóló törvény állapítja meg. Kérdezem én, mit szólnának, igen tisztelt tévénézõim, ahhoz, ha a Független Kisgazdapárt beugrana ennek a törvénynek, ezt elfogadná és majd a költségvetésben mondjuk tízszeresére emelnénk rögtön a televíziódíjakat, mert hiszen az 5. § erre nagyon jó alapot szolgáltat. Azt mondja, az üzemben tartási díjat a közszolgálati mûsorszolgáltatók versenyképes mûködtetésének biztosítására kell megállapítani. És hogy mi a versenyképes, azzal kapcsolatban mindjárt további utalásokat fogok közölni a törvénybõl. Kérem, olyan adminisztrációt állít fel ez a törvény, amely meghazudtolja az MSZP-nek minden olyan elõadását, hogy õ az államháztartás reformjára törekszik, hogy az MSZP olcsó, de hatékony államot akar. Szó sincs róla, kérem. Rendkívül drága államot akar. Miért állítom ezt? Azért kérem, mert a törvény 33. §-a azt mondja: egy testületet kell felállítani a televízió és a rádió igazgatására. A testület tagjai nem hívhatók vissza. Ez már önmagában elfogadhatatlan a Független Kisgazdapárt számára, mert a nem visszahívható testületi tagok olyan visszaélésekre adnak alkalmat, hogy ezt nem kell itt különösképpen indokolnom.
De a 39. § azt mondja, hogy a testület elnökét miniszteri illetmény illeti meg. Na most kérem, burkoltan létrehoztunk az eddigi tévéelnök helyett egy minisztert. De ha továbbnézzük, akkor látjuk, a testület tagjai pedig a közigazgatási államtitkár jogkörébe kerülnek fizetés, szabadság, a munkaviszony megszüntetése esetén. Iszonyatos adminisztrációt állítunk fel. Valakinek fizetnie kell ezt az óriási testületi költséget. Ki fogja fizetni? A tévénézõk fogják fizetni, illetve nem kell hogy tévénézõ legyen, elég - amint mondottam -, ha árama van. Tehát ha tanyán él, van egy szál villanydrótja, amelyrõl villanyt tud magának venni, már be lehet hajtani közadók módjára a tévédíjat. Na persze, mentességet élvezhet, mert nagyon jószívû a törvény szerkesztõje. Azt mondja, hogy a súlyosan csökkent látású akár mentességet is kérhet. (Szórványos taps az FKGP padsoraiban.) Tehát nem biztos, hogy a vakoknak is fizetniük kell tévé-elõfizetõi díjat.
De a többinek annál inkább meg kell ezt fizetnie, mert ha megnézzük a testület igen tekintélyes létszámú tagjain kívül a 63. § arról szól, hogy a felállítandó kuratórium tagjai milyen jogállásúak, illetõleg milyen fizetést kapnak. Kérem, azt mondja: az elnökség tagjait az országgyûlési képviselõk alapdíja 140 százaléka illeti meg, igen tisztelt képviselõtársaim. Igen tekintélyes testületrõl van szó. Ki fizeti? Fizeti az állampolgár! Telik az ötezer forintból. Az elnököt az alapdíj 200 százaléka illeti meg. Az elnökhelyettest az alapdíj 180 százaléka illeti meg. Az ellenõrzõ bizottság tagjait pedig - mert ezek is kellenek, ugye, hogy létesítsünk minél nagyobb testületeket, minél több ember kaphasson pénzeket - az alapdíj 70 százaléka illeti meg. De már az ellenõrzõ bizottság elnökét az alapdíj 100 százalékának megfelelõ összegû díjazás illeti meg. Ezen felül persze költségtérítés is illeti õket, ha netántán kevés lenne a 200 százalék, a 180 százalék, a 140 százalék vagy a 100 százalék. Hát kérem, ez a nép vagyonának olyan arcátlan elherdálása, amelyet a Független Kisgazdapárt nem vehet tudomásul. (Taps az FKGP padsoraiban.)
Hogy szerettük volna, hogy legyen egy médiatörvény? Kérem, senki nem vitatja. El is küldtük szakértõinket, hiszen szerettük volna, ha az eddigi nulla helyett valamivel több lehetõséget kapunk a médiumoktól. Kérem, tessék tudomásul venni, hogy a modernkori diktatúrának már nem a gumibot az eszköze: a modernkori diktatúrának a médiumok az eszközei, a médiumok gyalázkodó magatartása, amellyel a Független Kisgazdapártot nap mint nap arcátlanul gyalázzák anélkül, hogy arra mi bármiféle módon reagálhatnánk. Torgyánról beszélnek vagy a Független Kisgazdapártról a szubjektív Objektívben anélkül, hogy Torgyán Józsefet meghívnák; a Független Kisgazdapártról rendszeresen gyalázkodó mûsorokat tartanak anélkül, hogy a Kisgazdapártot megkérdeznék. Nézzék meg a Népszabadság szombati számát: mekkora cikk van, micsoda arcátlanul pimasz fénykép betételével!
(12.00)
Vagy nézzék meg, az ÁPV Rt. pénzén, tehát a magyar adófizetõk pénzén fenntartott Magyar Nemzet milyen arcátlan módon egy egyoldalú, nyílt, rágalmazó egységévé vált a Független Kisgazdapártnak és vezetésének.
Kérem, értsék meg, a Független Kisgazdapárt ebben a helyzetben természetesen kénytelen fokozott mértékben felfigyelni ezekre a visszásságokra, és én úgy gondolom, egyáltalán nem lehet azon megdöbbenni, hogy mi nem vagyunk hajlandók megengedni egyrészt azt, hogy a TV2 csatornát odaadják idegennek. Kérem, az idegen lõjön föl magának mûholdat, az idegen építsen ki magának csatornát - ha megfizeti. Ne tõlünk vegyék el, ami megvan!
A Kisgazdapárt számára elfogadhatatlan az egész kormányzati magatartás, hogy mindenünket elkótyavetyéli, odaadja másoknak, s akkor azt mondja, majd megfizeti a választópolgár. Kérem, ne fizesse meg a választópolgár. A választópolgárnak adva van a lehetõsége.
Elnézést kérek, micsoda dolog az, hogy a Kisgazdapártnak kell magyarázkodnia azért, mert egy álláspontot képvisel a parlament ülésén. Úgy gondolom, minket ezért küldtek ide. A képviselõi jogállásról szóló törvény errõl szól. Ez a Független Kisgazdapártnak ez a kötelessége - és valamennyi egyéb képviselõcsoport tagjainak is ez lenne a kötelessége, ha igen tisztelt képviselõtársaim tartanák magukat a képviselõi jogállásban írtakhoz. De nem tartják magukat, ennek következtében állt elõ egy olyan helyzet, hogy ma a médiatörvény - a 6. §-ról van szó - kimondja azt, hogy a magyarországi gyártású filmalkotások bizonyos esetben tíz százalékot el kell hogy érjék, más esetben tizenöt százalékot. Bizony, teljes egészében igaza van G. Nagyné dr. Maczó Ágnesnek: ha a szlovákok hozzák meg ezt a törvényt, akkor valamennyien mélységesen felháborodva, megdöbbenve tiltakozunk az ellen, hogy az államalkotó magyarságot ilyen helyzetbe hozzák.
De tessék nekem megmondani, ha majd egy amerikai-magyar vegyes kft. magyarnak mondott terméket fog ide, ebbe az országba behozni, ezt is beszámítjuk a tíz százalékba, mert a liberálkommunisták... (Derültség.)... soknak fogják tartani még a tíz százalékot is, amit a magyarságunkból meghagynak?! Hát, kérem, mi ilyen törvénybõl nem kérünk! Nemcsak hogy nem kérünk, hanem azt mondjuk: igen tisztelt kormány, volt már ebben a Házban olyan eset, amikor a beterjesztett médiatörvényt a beterjesztõk maguk sem szavazták meg. Most megint ugyanez a helyzet állt elõ, hiszen Gellért Kis Gábornál az ellenzékre kellemetlenebb képviselõt nem nagyon lehet elképzelni. (Derültség.) De kérem, még Gellért Kis Gábor is azt mondja, hogy ezt a törvényt a kalapunk mellé tûzhetjük, mert olyan botrányosan rossz. Valóban, igen tisztelt Gellért Kis Gábor... (A megszólított képviselõ éppen az ülésterembe érkezik.)..., ez az önök dilettantizmusának, tehetetlenségének a megcáfolhatatlan bizonyítéka. Ilyen színvonalú törvényt beterjeszteni, s akkor azt várják, mi ezt fogadjuk el..!
Kérem, nem fogadjuk el! Én úgy gondolom, a lényeg nem az, hogy mi mit szeretnénk vagy mit nem szeretnénk. Mi a választópolgárok nevében nyilatkozunk. A választópolgár szeretné nézni például az országgyûlési közvetítéseket, azért kérem, mert ez az egyetlen tárgyszerû tájékoztatás. Még akkor is, ha tudjuk, hogy egyes operatõrök elferdítve, eltorzítva adják a képi közvetítéseket, hogy minden módon igyekeznek az elejét vagy a végét megkurtítani, de akkor is, a lényegét tekintve, amit mondok, azzal nem tudnak mit csinálni. Föl tudják erõsíteni a hangot, el tudják torzítani a hangot, tudnak csinálni sok mindent, de nem tudják a nem helyett azt mondani helyettünk, hogy igen.
Mi pedig azt mondjuk, az ilyen törvény a Független Kisgazdapárt és a magyar nép számára azért elfogadhatatlan, mert megint elvesz valamit, amit ez a nép magának kiharcolt. Kérem, ide akkor jött be a televízió, amikor azt Nyugaton már sokkal magasabb színvonalon megvalósították. Most miért jönnek ide elvenni tõlünk az általunk kiépített 2-es csatornát, és mondják, hogy majd mi építsünk ki magunknak helyette valami mást, valami mûholdszórósat...
Kérem, ha majd azt fogják mondani, hogy ennek a vételére csak 200 ezer forintos készülék alkalmas, ki fogja a nyugdíjasainknak megvenni? Vagy gondolják, az ötezer forintos nyugdíjakból még erre is telnie kell?
Hát nem, igen tisztelt képviselõtársaim! Ebben az esetben ki kell mondani, hogy ez a törvény kifejezetten hátrányos a magyar népre, ez a törvény kifejezetten hátrányos minden tisztességes állampolgárra. Ez a törvény mint a költségeket hihetetlen mértékben megnövelõ, szemben áll minden párt minden nyilatkozatával, amely az államháztartási reformra vonatkozik, amely az állami túlköltekezés lefaragására vonatkozik.
Kérem, olyan testületeket állítanak fel ebben a törvényben, olyan elképesztõ költséggel, amelybõl külön két minisztériumot fel lehetne még állítani! Elfogadhatatlan a költségeknek az állandó növelése, miközben Szabolcs-Szatmárban földes utak vannak, miközben az ország számos területén nem telik vetõmagra, nem telik az állatállományhoz tenyészállat beszerzésére, az emberek kétségbe esve állnak a teljes gazdasági ellehetetlenülés kapujában - és akkor önök ilyen törvényt terjesztenek be!
Igen tisztelt mûvelõdési miniszter úr, én önt a Független Kisgazdapárt nevében felszólítom... (Derültség és közbeszólások: Mondjon le!)..., teljesítse kötelességét! Kérem, most ön képviseli, államtitkár úr, a mûvelõdési minisztert. Ne csak akkor nyilatkozzon nevében, amikor úgy érzi, hogy az az ön számára kedvezõ! (Derültség.) Tessék most világosan belátni, hogy önök dilettáns, rossz törvényt terjesztettek be a kormány nevében, ne kompromittálják a kormányt, ne kompromittálják a magyar népet ennek a törvénynek a fönntartásával, hanem vonják vissza, annál is inkább, mert miközben én ezt a beszédet elmondom, el kellett kezdõdnie annak a hatpárti tárgyalásnak, amely hatpárti tárgyalás be nem tartását kérik önök számon.
Miféle számonkérés az kérem, ahol még azt sem tudom, mit kérhetnek számon, mert nem tudhatom, hogy közben miben állapodtak meg a hatpárti tárgyalások kapcsán! (Az elnök poharának megkocogtatásával figyelmezteti a felszólalót az idõ leteltére.)
Tehát ezer és egy okunk van arra, hogy azt mondjuk, most nem szabad lezárni az általános vitát, de egyáltalán az általános vitát megtartani sem lehet, miután a két ellenzéki párt - a Független Kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt - egyértelmûen nemet mondott erre a törvényre... (Az elnök ismét megkocogtatja poharát.).., kérem, szíveskedjék azt visszavonni.
Köszönöm a türelmüket, köszönöm, elnök úrnak a lehetõséget. (Taps a kisgazdák padsoraiban.)