DR. BIHARI MIHÁLY, az alkotmányügyi bizottság alelnöke: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyûlés! Az alkotmányügyi bizottság a mai napon megtárgyalta a H/1775. számú országgyûlési határozati javaslatot, a délszláv válság békés rendezésének végrehajtását biztosító erõk kötelékében korlátozott létszámú magyar mûszaki kontingens részvételérõl.
A bizottság az elõterjesztést a honvédelmi bizottság által módosított változattal, illetve a maga által hozzátett módosító indítvánnyal együtt egyhangúlag támogatta, általános vitára alkalmasnak és elfogadásra méltónak ítélte.
A bizottság megállapította, hogy az elõterjesztés összhangban van a Magyar Köztársaság alkotmányával, különösen annak a 19. § (3) bekezdés j) pontjával, amelyik úgy rendelkezik, hogy magyar fegyveres erõk külföldi alkalmazására csak az Országgyûlés hozzájárulásával kerülhet sor. Összhangban van továbbá más törvényekkel, jelesül az 1993. évi CX., a honvédelemrõl szóló törvénnyel és annak rendelkezéseivel, különösen a mûszaki alegységbe kerülõ katonák önkéntes alapon való jelentkezésére és ezzel összefüggõ rendelkezéseire.
A bizottság megtárgyalta a három beérkezett módosító javaslatot is, amelyek közül kettõ országgyûlési képviselõi javaslat volt, a harmadik pedig a honvédelmi bizottság módosító javaslata, amelyik részben-egészben átvette a két országgyûlési képviselõi módosító javaslatnak több pontját és rendelkezését, így különösen a Szabad György képviselõ úr által, illetõleg az Orbán Viktor és Wachsler Tamás képviselõk által benyújtott módosító indítványok bizonyos rendelkezéseit.
Néhány kérdésben alakult csak ki vita, ezek közül csak kettõrõl szeretnék szólni. Az egyik olyan, amely végül is a bizottságot egy bizottsági javaslat megtételére és annak egyhangú elfogadására ösztökélte. Ez a honvédelmi bizottság által is támogatott, de Szabad György képviselõ úr módosító indítványából átvett szöveggel kapcsolatos, nevezetesen azzal a szövegrésszel, amelyik a döntés alapjául szolgáló elveket, megállapodásokat és megfontolásokat sorolja föl. Ebben szerepel az a kitétel, hogy "az Országgyûlés, figyelembe véve a Bosznia-Hercegovina területén élõ nemzetek szuverenitását, közös érdekeit, valamint a Daytonban megkötött megbékélési egyezményt, hozza meg a maga döntését".
A nemzetek szuverenitására utaló rész váltott ki vitát, és a bizottság a vitát természetesen nem zárta le, de zárójelbe tette, abban a vonatkozásban, hogy a nemzetek szuverenitására utalás vajon történeti, szociológiai, nemzetközi jogi fogalom-e, illetve hogy a nemzetek maguk lehetnek-e a nemzetközi jognak az alanyai, így lehet-e érvényesen vagy okkal hivatkozni rá. Ez nagyon bonyolult tudományos vita, amely vitát természetesen nem folytatta le az alkotmányügyi bizottság, és végül a módosító indítványt beterjesztõ Szabad György képviselõ úr is egyetértett azzal, hogy a kifejezésre és annak bonyolultságára tekintettel a nemzetek szuverenitására való utalás maradjon el, de a nemzetek közös érdekeire utalás maradjon benne.
Végül még egy jogi jellegû és jelentõségû ügyre hívnám fel a figyelmet, nevezetesen arra, hogy az alkotmány 40/C §-ára utalást Orbán Viktor és Wachsler Tamás elhagyásra javasolta. Ezt a honvédelmi bizottság támogatta. Idõközben itt nyilvánvalóan félreértés történt, mert az eredeti elõterjesztésben nem a 40/C §-ra utalás, hanem a 40/B §-ra utalás szerepel, hiszen a 40/C § arról rendelkezik, hogy Magyarországra idegen fegyveres erõk beléphessenek.
(17.40)
Ez a paragrafus a múlt héten volt hivatkozási alap, és jogos hivatkozási alap. Most, ennél az országgyûlési határozati javaslatnál felesleges, illetve téves hivatkozás volt. Ezért a képviselõi indítványra tekintettel és a honvédelmi bizottság által akceptált formában ennek az elhagyását az alkotmányügyi bizottság elfogadta, és összességében mind általános vitára alkalmasnak ítélte, mind pedig az Országgyûlésnek elfogadásra ajánlja az idézett országgyûlési határozati javaslatot.
Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)