DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Én is igyekszem humánusan eljárni, de annyira örülök, hogy itt a pénzügyminiszter, hogy ha már ebben a késõi órában kerül sor, én azért elmondom. (Közbeszólások: Halljuk, halljuk! - Hangosabban! - A képviselõ megigazítva mikrofonját:) Inkább fogom.
Tisztelt Országgyûlés! Az adózás rendjérõl szóló '90. évi XLI. törvény módosítására beterjesztett tervezet 32. §-áról szólok. Ezt olvasva önkéntelenül felvetõdik az a kérdés, hogy vajon a meghirdetett elveivel szemben a kormányzat támogatja-e vagy gátolja a feketegazdaság terjedését. Ugyanis nem a feketegazdaság megfékezésérõl, hanem támogatásáról van szó, ugyanis ennek a paragrafusnak változatlan formában történõ törvénybe iktatásával a Pénzügyminisztérium olyan jogosítványhoz jutna, melynek birtokában kizárólag õ állapíthatná meg az adókötelezettséget, az adóalapot, az adót és az adó megfizetésének hiányát, és mindezt még az adóhivatalra, az APEH-re is kötelezõ erõvel.
Mit mond a javaslat? Idézem: "A Pénzügyminisztérium az adózó kérelmére az általa közölt, jövõben megkötendõ szerzõdésre vagy más jogügyletre vonatkozó részletes tényállás alapján megállapítja az adókötelezettséget vagy annak hiányát, és amennyiben lehetséges, az adóalapot és az adót." Ha pedig az ügylet tárgyának értéke nem állapítható meg, akkor 250 ezer forint a díjtétel.
Ennek a 80/A. §-nak a törvénybe iktatásával a kormány a parlament szájával készül kimondani azt, hogy Magyarországon a jogrendszer nem egészen normatív, és hogy a Pénzügyminisztériumnak joga van elvonni a hatáskört az APEH-tõl az adómegállapítás intézményével. Tudjuk persze, hogy ilyen gyakorlat Nyugaton is mûködik, csak ott nem olyan az apparátus. Megvallom, életemben nem gondoltam volna, hogy valaha is az APEH védelmére fogok kelni egyszer, ám a Pénzügyminisztériumnak ezt a mindenekfölöttiségét a józan és és a törvényesség nevében el kell utasítanom.
Ugyanis a javaslat elfogadása esetén az a helyzet állna elõ, hogy az adókötelezettséget nem a törvény írja elõ, nem az erre a célra létrehozott adóhivatal jár el, hanem - ki más ebben is - a Pénzügyminisztérium. Nem fogadható el az e paragrafushoz fûzött indoklás sem, mert véleményem szerint ez hamis és valótlan.
Elõször is félrevezetõ és ellentmondásos már az elnevezés is, mely szerint az adó feltételes megállapításáról van szó. Csakhogy itt szó nincs az adómegállapítás feltételességérõl, ellenkezõleg, kötelezõ erejû adómegállapításról történik benne rendelkezés, hiszen az (1) bekezdés kimondja, hogy az adott ügyben a Pénzügyminisztérium adómegállapítása kötelezõ az adóhatóságra is.
Másodszor ez a szabályozás, ellentétesen az adóztatás rendjérõl szóló törvény alaprendelkezésével, kizárná az ellenõrzés lehetõségét is arra vonatkozóan, hogy az APEH vizsgálhassa, ellenõrizhesse a kérelemben foglaltakat, mert az (1) bekezdés egyértelmûen úgy fogalmaz, hogy adózó által közölt tényállás az alapja a Pénzügyminisztérium adókötelezettségre vagy annak hiányára stb., úgy mint adóalapra, adóra vonatkozó megállapításának.
Ennek értelmében a (3) bekezdésben írottak sem alkalmazhatók. Az ellentmondásos fogalmazás és az ellenõrzés kizárása együttesen teremti meg azt a magyarországi adóparadicsomot, amelyet a feketegazdaság szereplõi ez ideig még elképzelni sem tudtak. Ez az új szabályozás, az indoklással ellentétben, nem segíti és véleményem szerint nem javítja a külföldi tõke mûködési feltételeit sem Magyarországon, és nem azonos az alkalmazás a nemzetközi gyakorlattal sem. Az (1) bekezdésben ugyanis "az adózó kérelmére" megfogalmazás szerepel, mindenféle jelzõs szerkezet nélkül, így tehát az nem kizárólag a külföldi befektetõre vonatkozik.
Mindebbõl következõen tehát a Pénzügyminisztériumnak jogában állna az adó- és vámtörvényeket megkerülve, azokat egyszerûen félretéve a belföldi cégek, belföldi természetes személyeknek, a nekik tetszõ vállalkozásoknak, tehát különféle pártérdekeknek, mindenféle lobbyérdeknek vagy éppen csak megvesztegethetõségi okból is a még létre sem jött szerzõdési és más jogügyletek esetében az adókötelezettséget vagy annak hiányát, az adóalapot, az adót megállapítania.
(23.50)
Az ugyanis eléggé köztudomású tény, hogy nem az úgymond egyszerû szegény állampolgárok fognak olyan jogügyleteket, szerzõdéseket kötni, amelyeknél a tét csak milliárdokban fejezhetõ ki, s ezáltal az államkassza is csak milliárdokban fosztogatható meg. Ezt bizonyítja a kérelem díjának mértéke is, mely úgy szól "a díj mértéke az ügylet tárgya értékének 1 százaléka, de legalább 250 ezer és legfeljebb 5 millió forint, ha pedig az ügylet tárgyának értéke nem állapítható meg, akkor 250 ezer forint." Ezen törvényi rendelkezés alapján tehát az is elképzelhetõ, hogy a Pénzügyminisztérium saját hatáskörében akár öt-tíz évre szóló adókedvezményeket is adhasson például a Fotexnek, a Globexnek, a Kordaxnak és olyan más, egy-egy üzletember személynevével fémjelzett vállalkozásbirodalmaknak, akiknek nevét a személyiségi jogok védelme miatt most nem említem, úgyis tudja mindenki, hogy kirõl van szó. (Zaj. - Közbeszólás: Tudjuk!)
Visszatérve a javaslathoz, a Pénzügyminisztérium e tárgyban hozott határozatait nem vizsgálhatná felül senki, azokat kétségbe vonni nem lehet, azokat az Állami Számvevõszék is csak utólag ellenõrizheti, ám megváltoztatni õket nem tudja. Megítélésem szerint a mindenkori kormánynak a jelenlegi keretek között is megvan a szükséges jogi lehetõsége arra, hogy a külföldi tõke magyarországi mûködési feltételeit javítsa, azok javulását elõsegítse. Ugyanis például az inkriminált 3000-es titkos határozatokkal éppen elég és indokolt adómentességet adhat számukra. Magyarországnak nincs szüksége arra, hogy két kormánya legyen, arra, hogy a mindenkori megválasztott kormány mellett hasonló, ha nem még nagyobb jogokkal legyen felruházva a Pénzügyminisztérium. Véleményem szerint a Pénzügyminisztérium a jelenlegi szervezeti felépítésben is eleget tud tenni azon kötelezettségének, hogy a külföldi tõke beáramlását elõsegítse, épp az adóztatásra vonatkozó részletes tájékoztatási kötelezettsége, annak teljesítése révén. Pontosan ezért mûködik a PM-ben egy elkülönített szervezet helyettes államtitkári irányítással, melynek kizárólagos feladata az adóztatással és a vámokkal való foglalkozás. (Zaj.)
Kérem a tisztelt Országgyûlést, kormánypárti képviselõtársaimat is, hogy fontolják meg és mérlegeljék a szóban forgó törvényjavaslat 32. §-ában foglaltak következményeit. A magam részérõl szükségesnek tartom ezen pontok teljes egészükben való törlését. Köszönöm a figyelmüket.