KARAKAS JÁNOS (MSZP): Tisztelt Ház! Elõször is elnézést kérek mindazoktól, akik a múlt heti általános vitára készültek. Elnézést ezért a malõrért, de minden rosszban van valami jó. Talán a jó az, hogy menet közben az alkotmányügyi bizottság is foglalkozott ezzel a témával, és pozitív módon támogatta a felvetést. (Dr. Farkas Gabriella: Nincs jelen a kormány képviselõje!)
Tisztelt Ház! Önálló képviselõi indítványunk témáját a Legfelsõbb Bíróság egy 1994. évi munkaügyi kollégiumának határozata, illetve ennek következménye adta. E határozat értelmében a termelõszövetkezeti tag munkaviszony jellegû jogviszonyának felmondása esetén a felmondási idõ és a végkielégítés mértékének számítása csak 1992. január 20-ától, tehát a szövetkezeti törvény hatálybalépésének napjától vehetõ figyelembe. Az ezt megelõzõ tagsági viszonyban, illetve munkaviszonyban töltött idõ viszont nem. Ugyanakkor a Legfelsõbb Bíróság egy korábbi határozatban - igaz, az ipari szövetkezeti tagok számára - megítélte a végkielégítést a tagsági viszonyban eltöltött azon idõre, amikor a tag munkát végzett.
Ez a kétféle legfelsõbb bírósági határozat végsõ soron azt mutatta, hogy eltérõ értelmezés van a mezõgazdasági szövetkezetekkel, illetve az ipari szövetkezetekkel szemben. Ezt meg is indokolták, illetve természetesnek tartották. Ugyanakkor a mi álláspontunk szerint ez a legfelsõbb bírósági értelmezés sem állja meg igazából a helyét, különösen azért nem, mert a korábbi szövetkezeti jogszabályok nem alkalmaztak eltérõ rendelkezéseket az ipari és a mezõgazdasági szövetkezeti tagok munkavégzési kötelezettséggel járó tagsági viszonyának munkajogi megítélésére.
Az 1992 elõtt hatályos szövetkezeti törvény kimondta, hogy a munkában töltött idõ alapján járó jogok szempontjából a szövetkezeti tagként és a munkaviszonyban végzett munka egy tekintet alá esik. Ugyanez fogalmazódott meg egy '79. évi MüM rendelet szerint is. Sõt, az Alkotmánybíróság a 327/B/1992. AB határozatának indokolásában is arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tagok munkamegállapodásának munkaszerzõdéssé való átváltoztatásával a jogalkotó megõrizte a munkahelyet, a munkavállaló munkaviszonyának folyamatosságát és így a munkavállaló végkielégítésre válik jogosulttá.
Tisztelt Ház! A mezõgazdaságban lezajlott folyamatok miatt jelentõs számú szövetkezet kényszerült arra, hogy munkahelyeket szüntessen meg. A felmondások sok olyan szövetkezeti tagot érintettek, akik hosszú évek óta dolgoztak a szövetkezetnél és a szövetkezet természetesen végkielégítést fizetett nekik. Hozzá kell tennem, hogy a szövetkezetek nagyobbik fele tette ezt meg. Viszonylag kevés szövetkezetre volt jellemzõ, hogy élve ezzel a jogértelmezéssel, kikerülte a végkielégítés fizetését.
Nem véletlen, hogy éppen emiatt a mezõgazdasági szövetkezõk és termelõk országos szövetségének kongresszusi határozata is foglalkozott ezzel a témával. Amiért megszületett ez az indítvány, annak fõ kiváltó oka az volt, hogy amennyiben a munkaviszonyt folyamatosnak tekintjük, a szövetkezet felmondása esetén a végkielégítést a munka törvénykönyve alapján kötelezõen kell fizetni, és ez - a stabilizációs törvény elfogadásáig - mentes volt a tb- járulék fizetése alól. Viszont ha ez nem törvény alapján történik, tehát igaza van a munkaügyi kollégium határozatának, akkor ezt tb-járulék fizetési kötelezettség terheli.
A Legfelsõbb Bíróság ítéletére hivatkozva a társadalombiztosítási önkormányzatok elkezdték a lehetséges adósok számbavételét, és a fizetési meghagyásokat is kiküldték jó néhány helyre.
Tisztelt Ház! Mivel megítélésünk szerint a Legfelsõbb Bíróság döntésének jogi felülvizsgálata nem lehetséges, ezért csak törvénymódosítás útján rendezhetõ a kérdés. Hozzá kellene tennem, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok - érzékelve, hogy be lett adva egy ilyen módosító indítvány - haladékot adtak a fizetési meghagyások kapcsán a szövetkezeteknek, és várják a tisztelt Ház döntését.
Több oldalról felvetõdött az is, hogy miért kell ez a képviselõi önálló indítvány, nem lehetne-e esetleg éppen most, a tegnapi nap folyamán sürgõsséggel elfogadott szövetkezeti törvényhez kapcsolni. Véleményem szerint azért nem lehetne, mert errõl a szövetkezeti törvényrõl valamikor a jövõ év elején történik meg a szavazás, és a tb-önkormányzatok addig nem fognak várni. Éppen ezért tartom szükségesnek és fontosnak, hogy minél hamarabb meghozzuk ezt a döntést, ami feloldja ezt az anomáliát.
Tisztelt Ház! Tudom azt is, hogy képviselõi önálló indítványunk talán nem old meg jogilag minden kérdést, de bízom az alkotmányügyi bizottságban, a foglalkoztatási bizottságban, illetve képviselõtársaimban, hogy együttesen, közösen egy olyan anyagot tudunk összehozni, ami a tisztelt Ház és a tb- önkormányzatok számára is elfogadható, és így ezzel meg tudjuk oldani ezt a problémát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)