DR. OROSZ SÁNDOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Én úgy gondolom, ilyen kései órában... (Közbeszólások: Korai!) Bocsánat. ... ilyen korai órában sem mindig biztos, hogy a lehetõ legprecízebben használjuk a kifejezéseket. De úgy gondolom, a legtöbb kárt éppen az okozta a kárpótlási eljárás folyamatában, hogy - tudatosan, tudattalanul - a jogi és a politikai szándékok keveredtek.
Ha Sepsey úr mondandóját minden további nélkül tudomásul vesszük, akkor gyakorlatilag azt mondta ki, hogy azok a szövetkezetek által megkapott értesítések, amelyek alapján õk kötelesek voltak kijelölni a földalapokat, ezek nem egy állam, egyébként az érintett polgára által megfellebbezhetõ aktusai voltak, hanem politikai diktátumok. Én nem szeretném, ha ezen a nyomvonalon indulnánk el, mert ez ismételten egy olyan fölösleges politikai vitát generálna e kérdés körül, ami nemhogy a kárpótlási eljárások egyes kérdéseinek a lezárásához, hanem a kárpótlási eljárások valamennyi kérdésének teljesen indokolatlan újranyitásához vezetnének.
Éppen ezért én ismételten úgy gondolom - hogy persze megsértõdni meg lehet ilyen ügyek kapcsán -, nem a mi érzékenységünk a fontos, hanem azoknak az ügyeknek a megkeresése, amiben van teendõ. És ha nincsen vagyonunk - márpedig nekünk nem jutott osztályrészünkül, hogy vagyont ígérve mondhassuk az embereknek, hogy majd jobb lesz nekik -, nekünk csak a gondok jutottak, a vagyon nagyobbik felét elosztották, az már piaci eszközökkel tovább is lett osztva, ezért csak jogi eszközök maradnak. A jogi eszközök keresése pedig meglehetõsen kínkeserves egyéb eszközök hiányában. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)