DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Köszönöm szépen. Kõszeg képviselõtársam a jogorvoslat problémakörére tért ki. Amit én kifogásoltam, az a panaszeljárás csökevényes volta, hogy ez csak a kényszerintézkedésre vonatkozik. A panaszeljárás az úgynevezett házon belüli eljárás lenne. A jogorvoslati eljárást nem is érintettük ebben a körben, de számtalan problémát vetett föl. Túl azon, hogy az eredeti javaslat, amiben mi akkor egyetértettünk, hogy ne támogassa az Országgyûlés azt a megoldást, hogy az Országgyûlésünknek van egy olyan állandó bizottsága, ami kvázi bíróságként jár el, ez egy olyan jogorvoslati fórum, amit minden panaszos igénybe vehet. Ez számtalan problémát okozott volna az eljárásban, ezért ennek egyfajta változata került bele a végleges szövegbe, miszerint eseti ügyekben kivizsgálhatja, és mindig a bizottság dönti el, hogy a hozzá forduló panaszosok melyik körével foglalkozik. Tehát nincs valamiféle kötelezõ, és hogy minden üggyel köteles foglalkozni a bizottság, sõt ténymegállapító vizsgálatot is tehet.
De ha már ennél a körnél vagyunk, nekem ebben sokkal nagyobb problémát a vizsgálóbizottság és a parlamenti állandó bizottság közötti szerep jelent. Ugyanis a Házszabály azt mondja, hogy ha a képviselõk egyötöde kéri, mindenféle tárgyi megkötés nélkül létrejöhet egy vizsgálóbizottság. Most ennek a vizsgálóbizottságnak a létrejöttét is vagy korlátozni kellett volna, mert hiszen a nemzetbiztonsági bizottság egy teljesen atipikus állandó bizottság, és bizony vizsgálati bizottságnak inkább minõsül, mint egy állandó bizottságnak, mert egy folyamatos vizsgálatot végez. Ugyanakkor ott sincs beszélõ viszonyban a Házszabály többi részével, hogy mit fog tenni a bizottság, milyen formában fogja adott esetben az Országgyûlést értesíteni, mert az állandó bizottságok az Országgyûlésnek javaslattevõ, kezdeményezõ bizottságai. Nyilván ezért szabályozza részletesen például a Házszabály, hogy mit kell csinálnia egy vizsgálóbizottságnak, hogyha befejezte az eljárását. Hadd idézzek néhány dolgot:
A bizottság ténybeli és jogi megállapításait közli egy jelentésben az Országgyûléssel. Ugyanakkor a vizsgálat által érintett szerv vagy személy észrevételeit, a lefolytatott vizsgálat módszereit és megállapításait, ezt mind-mind közli az Országgyûléssel. Nekem az volt értelmezhetetlen ebben, hogy hogyan fog beleilleszkedni az Országgyûlés általános menetébe, hogyha befejezett adott esetben egy vizsgálatot ez a nemzetbiztonsági bizottság. Errõl hogyan fogja az Országgyûlést értesíteni? Vagy pedig nem kell neki értesíteni - de akkor errõl mindenféleképpen a törvényjavaslatban kellene rendelkezni. Köszönöm.