DR. KÖVÉR LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elõzetesen egy ügyrendi megjegyzésem lenne, hogy a rendelkezésünkre álló bontás értelmében a 191. pontban lévõ módosító indítvány is ehhez a blokkhoz tartozna. Azonban az én megítélésem szerint az már valójában a titkos információgyûjtés szabályozásának tárgykörébe tartozik, úgyhogy ha az elnök úr megengedi, akkor ezt a következõ csokorban mondanám el, és nem ennél a pontnál, mert nem tartozik megítélésem szerint a személyi állomány és az adatkezelés tárgykörébe.
(13.40)
Viszont ami minden vitán felül érinti a részletes vita jelen állását, az a következõ: a 126. pontban a 22. §-hoz nyújtottam be egy módosító indítványt, ami egy új f) ponttal indítványozza kiegészíteni a törvényjavaslat szövegét. A törvényjavaslat eredeti 22. §-a a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai jogállásának alapvetõ szabályait taglalja, így bizonyos összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg.
Így például a c) pont kimondja, hogy pártnak nem lehet tagja, politikai tevékenységet nem folytathat; a d) pont társadalmi szervezetbe történõ belépési eljárási szabályokat állapít meg, azaz ezt a társadalmi szervezetbe történõ belépést elõzetes engedélyhez köti, mely engedélyt a fõigazgató adhat meg; az e) pont pedig egy általános jellegû összeférhetetlenségi szabályt fogalmaz meg, amely úgy szól, hogy nem folytathat olyan tevékenységet a szolgálat hivatásos állományú tagja, amely a hivatásos szolgálati jogviszonyhoz méltatlan vagy a szolgálati feladatok pártatlan, befolyástól mentes ellátását veszélyeztetné.
A módosító indítványom egy hiányérzetbõl fakadt, jelesül, hogy e törvényhely nem tartalmazza a gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó szabályt. Ugyan az e) pontba - és ezért olvastam fel az elõbb szó szerint - nagyon tág értelmezés esetében talán ez beleérthetõ lenne, azonban megítélésem szerint tartható egy olyan értelmezés - méghozzá szerintem könnyebben tartható, mint a másik fajta értelmezés -, amely szerint a gazdasági összeférhetetlenség e törvényhely alá nem tartozik. Ugyanakkor azt gondolom, hogy a titkosszolgálatok munkatársai tevékenységük során nemcsak a politikai élet információit szerezhetik meg, hanem - már csak a szolgálatok feladatainál fogva is - a gazdasági életre vonatkozó olyan információkhoz is hozzájuthatnak, amelyek piaci értéke magasnak mondható. Ha nem húzunk korlátokat a szolgálatok munkatársainak, tagjainak gazdasági tevékenysége köré, akkor bizony elõállhat egy olyan helyzet, amelyben egyik oldalról a hivatásszerûen és hivatalos keretek között folytatott információszerzõ tevékenység egy másik oldalon, a magánszférában tisztességtelen piaci elõnyökhöz juttathat embereket, de ez a kisebbik baj. A nagyobbik baj az, hogy motiválhatja a hivatalos keretek között zajló információszerzõ tevékenységet is.
Én az általános vitában már érintettem egy rövid, néhány mondat erejéig azt a problémát, hogy a törvényjavaslat elfogadása csak az egyik, nagyon fontos, de nem kielégítõ eleme annak, hogy végre Magyarországon a titkosszolgálati tevékenység, a titkosszolgálatok mûködése a demokráciához méltó keretek, körülmények között történjen. Egy másik, nem lényegtelen elõfeltétele az, hogy ezen szolgálatok anyagi tekintetben olyan körülmények között tudjanak mûködni, amely körülmények lehetõvé teszik számukra, hogy versenyben maradjanak mind a rivális szolgálatokkal, mind pedig azokkal a bûnözõ csoportokkal szemben, amelyekkel szemben éppen a tevékenységüket kifejtik. Ennek egyik eleme a szolgálatok állományának anyagi megbecsülése, javadalmazása.
Tehát miközben megint csak kényszerûségbõl, ugyanakkor sajnálattal tudomásul veszem, illetve vesszük azt a jelenleg fennálló helyzetet, hogy ma Magyarországon nemcsak a titkosszolgálatok esetében, hanem a rendõrség vagy a honvédség esetében is fennáll az a helyzet, hogyha egyértelmûen, szigorú szabályokkal kizárjuk azt, hogy ezen testületek állományának tagjai szabadidejükben - ha úgy tetszik - egyéb keresõtevékenységet folytassanak, akkor egyúttal a létminimum alá is lökjük õket családjukkal együtt, ami már önmagában veszélyezteti a tisztességes és korrekt munkavégzésüket; közben azonban azt gondolom, hogy ezt a lehetõséget még a szorító gazdasági feltételek mellett sem szabad parttalanul nyitva hagyni.
Az én módosító javaslatom arról szól, hogy munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt a titkosszolgálat munkatársa, hivatásos állományú tagja a fõigazgató elõzetes engedélyével létesíthet. Az engedélyt az e) pontban meghatározott esetekben, valamint akkor meg kell tagadni, ha a szolgálat hivatásos állományú tagja információgyûjtéssel, õrzõ-védõ vagy rendészeti tevékenységgel foglalkozó szervnél vállalna munkát. (Nikolits István ingatja a fejét.)
Miniszter úr ingatja a fejét, ebbõl a reakcióit ki tudom olvasni, ami természetesen a bizottsági viták fényében nem új számomra. E módosító javaslatomra is azt tudom mondani, hogy természetesen kész vagyok a vitára, és kész vagyok - e pontot módosítandó - egy kapcsolódó módosító indítványt benyújtani, azonban azt gondolom, az a probléma, amelyet megoldani javaslok, illetve megoldani szándékoztam, az élõ és megítélésem szerint súlyos kérdésre próbál valamilyen, talán nem tökéletes választ adni. Úgyhogy szeretném, ha a még rendelkezésünkre álló idõben valamilyen megoldásra tudnánk jutni, vagy pedig szeretném, ha választ kaphatnánk a részletes vitában arra, hogy a törvény elõkészítése során a gazdasági összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok miért maradtak ki az elõterjesztésbõl.