DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Köszönöm szépen. Tóth képviselõ úr, amire hivatkozott, ez egy kétszemélyes mûfaj. Ebben két alany van, amire hivatkozott, a (3) bekezdés: aki utasítást ad és aki utasítást kap. Ez egy nagyon szûk kör. Az elõzõ javaslat, amire én hivatkoztam, függetlenül attól, hogy én részese vagyok, tehát én adom az utasítást vagy én kapom az utasítást, ha nekem a tudomásomra jut a szolgálatokon belül, bárhol, bármilyen esetben jogellenesség, ez a kör arra vonatkozna, hogy akkor én köteles vagyok jelenteni ezt a miniszternek. Ez egy jóval kisebb kör, és erre egyébként ez a nemzetbiztonsági törvényjavaslat más helyen is adott volna megoldást, amikor az a személy tehet ilyen kifogást, aki kapja az utasítást.
Még egyszer elmondom: ez sokkal tágabb kör, amire én gondoltam, és ez mindenkire nézve egyfajta kötelezést jelent, aki észleli ezt a nemzetbiztonsági szolgálatban, függetlenül attól, hogy õ maga kapta-e az utasítást.
Amihez én szerettem volna hozzászólni az adatkezeléssel kapcsolatban, az a 42. §-hoz benyújtott módosító javaslatom. Ez rögzíti, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok a birtokukba került adatokat csak az adatfelvétel elrendelésének jogalapjául szolgáló célra használhatják fel. Ezzel én maximálisan egyetértenék - eddig. Azonban kivételt teremt a törvényjavaslat, és azt mondja: ha az adat hivatalból üldözendõ bûncselekményi tényállás megvalósítására utal, vagy más nemzetbiztonsági szolgálat irányában tájékoztatási kötelezettséget alapoz meg, akkor - tehát nemcsak arra a célra használhatják fel a beszerzett adatokat, amire eredendõen megkérték.
Ez nekem komoly problémát jelent. Mindenekelõtt nagyon fontosnak tartom a nemzetbiztonsági szolgálatoknak és a rendõrségnek az együttmûködését, amíg ez az információcserékre vonatkozik. De attól a ponttól kezdve, amikor egy speciális adat birtokába jut a nemzetbiztonsági szolgálat, attól a ponttól nem mindenben értek egyet ezzel a javaslattal. Hiszen azt mondja a rendõrségi törvény, hogy a rendõrség banktitoknak, adótitoknak minõsülõ rendszerbe akkor tekinthet be, ha két évet meghaladó bûncselekmény gyanúja miatt kéri az adatot. Ugyanakkor ilyen korlátozás nincsen a nemzetbiztonsági törvényben. Tehát a nemzetbiztonsági szolgálatok majd' bármikor betekinthetnek ezekbe a rendszerekbe. Nekem az jelentett gondot, hogy ha a nemzetbiztonság betekint, önmaga ezt az információt nem használja fel, akkor átadhatja annak a rendõrségnek az információt, amely egyébként saját jogon nem szerezheti meg ezt az információt, mert a saját törvénye alapjám valószínûsítenie kell azt, hogy két évet meghaladó bûncselekményhez kéri.
Köszönöm.