DR. KÖVÉR LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Szeretném - mint a nemzetbiztonsági bizottság tagja is - megnyugtatni Sebõk képviselõtársamat a tekintetben, hogy legalábbis a mi bizottságunk tapasztalataim szerint a módosító indítványait azzal a szándékkal fogadta, amilyen szándékkal õ ezeket elõterjesztette. Amennyiben az indítványai nem találkoztak minden esetben a bizottság egyetértésével, annak csak az volt az oka, hogy a bizottság többsége nem találta eléggé kielégítõnek az indítványt, esetleg szakmai szempontból vagy pedig adott esetben - mert erre is volt példa - olyan módosító indítványt fogadott el, illetve támogatott, amely módosító indítvány megítélése szerint jobban kifejezi azt a célt, amelyet a képviselõtársam is elérni szándékozott.
Éppen a legutóbbi felszólalása kapcsán említett problémára például a 182. pontban szerepel egy módosító indítványom, amely a következõket mondja - és ezt a bizottság egyhangúlag támogatta az elõterjesztõvel egyetemben -: "A nemzetbiztonsági szolgálatok által kezelt személyes adatot haladéktalanul törölni kell, ha..." - és ez benne a módosítás - "... az adat kezelése nyilvánvalóan szükségtelen." Azt hiszem, képviselõtársam is éppen errõl beszélt, tehát remélem, ez megnyugtató módon kezeli majd azt a problémát, amelyrõl egyébként jogosan ejtett szót.
A felszólalásom célja azonban nem ez a - ha úgy tetszik - kétperces reagálásnak is beillõ hozzászólás volt, hanem az, hogy felhívjam a figyelmet a 191. pontban szereplõ módosító javaslatunkra, amely mint említettem, elvileg a négyes csomaghoz tartozó lenne, ugyanakkor a titkos információszerzõ tevékenységet szabályozó részbe illik, tehát éppen abba a részbe, amirõl most folyik a részletes vita. A titkos információgyûjtés ennek a törvényjavaslatnak az egyik, ha nem a legfontosabb eleme, hiszen ez a lényege a titkosszolgálatok mûködésének, és talán a közvélemény, az állampolgárok oldaláról is ez a törvényjavaslatrész tarthat számot a legnagyobb érdeklõdésre. Megítélésünk szerint ehhez képest a titkos információgyûjtés szabályozása a törvényjavaslatban kissé elnagyoltnak tekinthetõ.
A törvényjavaslat alapvetõen ketté bontja a titkos információgyûjtõ tevékenységeket, két csoportja osztja õket: egyrészt külsõ engedélyhez kötött információgyûjtõ tevékenységrõl beszél, másrészrõl külsõ engedélyhez nem kötött titkos információgyûjtõ tevékenységrõl. Ez utóbbi kategóriában egyébként meglehetõsen eltérõ súlyú és jellegû tevékenységfajták sorolódnak egy helyre, az egyszerû felvilágosításkéréstõl a titkos kapcsolat létesítésén át addig, amely tevékenység érdemben nem különbözik attól, amelyet két szakasszal arrébb külsõ engedélyhez kötött titkos információgyûjtõ tevékenységnek minõsít a javaslat.
Gondolok itt például az 53. § i) pontjára, amely azt tartalmazza, hogy az 55. §-ban foglaltakon kívül, tehát a külsõ engedélyhez kötött tevékenységen kívül a szolgálatok beszélgetést is lehallgathatnak, az észlelteket technikai eszközökkel rögzíthetik.
(14.30)
Tulajdonképpen a j) pont is ide tartozik, sõt a h) pont is. Ezeket az idõ rövidsége miatt nem akarom felolvasni. Feltételezem, hogy a vitában részt vevõ képviselõtársaim, ha nem is tudják kívülrõl a javaslat szövegét, de az elõttük van.
A mi megítélésünk szerint két probléma van a titkos információgyûjtõ tevékenység szabályozásával, legalábbis az alapján, amit a javaslat tartalmaz. Egyfelõl - és éppen ezt próbáltam jelezni - megítélésünk szerint nem elvi alapon bontja ketté a tevékenységfajtákat. Nem abból indul ki, hogy bizonyos titkosszolgálati tevékenység milyen súlyú sérelemmel jár az állampolgári, emberi jogok oldaláról nézve, vagy hogy potenciálisan milyen súlyú sérelmeket okozhat, hiszen az elõbb felsorolt tevékenységek némelyike - így beszélgetés lehallgatása, természetesen a beszélõ tudtán kívül - megítélésünk szerint nem attól válik súlyos cselekménnyé, hogy a magánlakásában vagy az autójában folytatja-e a beszélgetést, hanem attól válik ez az állampolgári, emberi jogok súlyos sérelmévé, hogy a beszélõ abban a hiszemben folytat beszélgetést, hogy azt rajta kívül csak az hallja, akinek az információt át akarja adni, akinek tehát a mondandója közvetlenül tudomására jut.
Ezért mi benyújtottunk egy módosító indítványt - pontosabban Wachsler Tamás képviselõtársam nyújtott be ezzel kapcsolatban egy módosító indítványt. Egy másik probléma pedig abból származik, hogy miközben a külsõ engedélyhez kötött információgyûjtõ tevékenységet a törvényjavaslat próbálja valamelyes részletezettséggel szabályozni, azonközben a külsõ engedélyhez nem kötött információgyûjtés engedélyezésérõl nem ejt szót, ezt kisebb súlyú cselekményegyüttesnek tekintve, holott a mi megítélésünk szerint a külsõ engedélyhez nem kötött tikos információgyûjtõ eszközökkel és módszerekkel folytatott nemzetbiztonsági tevékenység, ha nem párosul megfelelõ ellenõrzöttséggel, akkor a jogellenes és felesleges, túlburjánzó titkosszolgálati aktivitás tipikus területévé válhat, és noha egyetértek a miniszter úr korábbi mondatában foglaltakkal, hogy nem tapasztalható az elmúlt években, hogy a titkosszolgálatok ilyesfajta tevékenységre ragadtatták volna magukat - ámbátor azért az elmúlt néhány év sem múlt el a szolgálatok körüli viták nélkül -, ugyanakkor a lényeg az, hogy mire van lehetõség, és hogy a szolgálatok természete mit mutat. És itt már hangzott el példa nálunk sokkal nagyobb tekintélyû és hosszabb múltra visszanyúló demokráciák történetébõl, példák, amelyek azt mutatták, hogy bizony a titkosszolgálatok némely esetben önnön súlyuk bizonyítása érdekében túllépnek a kívánatos határokon.
Az általunk benyújtott módosító indítvány új 54. §-sal kívánja kiegészíteni a törvényjavaslat szövegét, amelyben azt célozza meg - nem szeretném szó szerint ismertetni a módosító indítványt -, hogy a külsõ engedélyhez nem kötött információgyûjtõ tevékenység is valamilyen minimális mértékben a törvényjavaslatban szabályoztassék, azaz az engedély megadójaként a fõigazgató legyen megjelölve, illetve jelöljük meg azokat az eseteket, azokat a titkos információgyûjtõ tevékenységi formákat, módokat, amelyekben a fõigazgató ezt az engedélyt - természetesen egy belsõ szabályozásnak megfelelõen - beosztottjaira átruházhatja.
Továbbá szeretnénk, ha errõl a külsõ engedélyhez nem kötött információgyûjtõ tevékenységrõl is idõszakonként a nemzetbiztonsági bizottság megfelelõ részletezettségû jelentést kaphatna kézhez, annak érdekében, hogy a titkosszolgálatok mûködésének teljes vertikumáról áttekintéssel rendelkezhessék az ellenõrzés végrehajtása érdekében.
Köszönöm.