NIKOLITS ISTVÁN tárca nélküli miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Én tovább tudnám fokozni a borzalmakat, képviselõ úr. Mert meg tudnám kérdezni azt is, hogy kinek a tulajdonában áll az autó, belülrõl hallgatják-e le vagy kívülrõl? És akkor máris az õrültek háza fog fennforogni, amit ebben a törvényben nagyon nehéz rögzíteni. De én is úgy érzem, hogy amennyiben ez a lehallgatott személy tulajdonában lévõ gépkocsi és itt valamiféle belsõ eljárással folyik majd ez a lehallgatás, akkor való igaz, némi analógia fedezhetõ fel egy lakásba való behatolással kapcsolatban. Ha ennek a törvénybe iktatása és módosítása szükségesnek tûnik, és képviselõ úr is úgy ítéli meg, akkor ezt még egy kapcsolódóval el lehet intézni; de éppen ez az, amit mi szeretnénk az egyéves mûködés után, az ilyen finomságok, amiket módosítani kívánunk és szeretnénk áttekinteni, mert a napi munka során nemcsak ilyen variációk, hanem számtalan olyan ügy jelentkezhet, amire gondolni se tudtunk a törvény összeállításánál, és gyûjtõfogalmakat és gyûjtõeljárásokat iktattunk be, gondolván azt, hogy késõbb majd módunk lesz ezeket pontosítani. Köszönöm szépen.