DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! Miniszter Úr! A jelzett 6. egységen belül is két alegység található: a 226-252. pontokig, továbbá a 281-298. számot viselõ pontig. Mind a két körben szeretnék néhány rövid észrevételt tenni, két alkörben; elõször a Kõszeg Ferenc képviselõtársam, de Póda Jenõ, Dávid Ibolya és a nemzetbiztonsági bizottság, valamint mások által is érintett körökben. Annál is inkább, mert nagy érdeklõdéssel és rokonszenvvel hallgattam Kõszeg Ferenc képviselõtársam hozzászólását; de persze még mielõtt azt hihetné valaki, hogy kizárólag Demszky Gábort és körét érték különféle nemtelen inzultusok, itt most inkább azokra a névtelenekre utalnék, akik ilyen vagy súlyosabb inzultusokat voltak kénytelenek elszenvedni.
A képviselõtársam által említett példa azonban egy példa volt, és sajnos tartalmilag negatív, modellszerûségében azonban jó példa. Én azonban azt hiszem, vagyunk annyira fáradtak a tizenkét órával ezelõtt befejezett szavazás után, hogy ne kommentáljam se más, se pedig saját tizenegy benyújtott módosító indítványom részleteit, valamint alrészleteit, hanem pusztán arra utaljak, hogy az elsõ körben - ami általában a 66-67. §-sal kapcsolatos és részben az említettekhez kapcsolódik - csak a következõket mondjam el röviden.
(15.10)
A 66. és 67. §-ok, valamint a hozzájuk kapcsolódó 1. és 2. számú mellékletek érdekesek, mert nem tudni, hogy ez itt most egy tudatos szándék eredménye vagy kodifikációs mulasztás-e. Miniszter urat is megkímélem természetesen attól, hogy kérdéseket tegyek fel - akár költõieket, akár valódiakat -, bizonyára majd egy részletes és összefogott reflexióban kíván a részletes vita végén, illetõleg a törvény megszavazása elõtt ezekre kitérni. Én tehát most természetesen nem miniszter úrnak címzek kérdéseket, amelyekre most választ várok.
Az 1. számú melléklet - amire az elõbb utaltam - kategóriái felsorolják azokat a tisztségeket, illetõleg e tisztségek betöltõit, amelyek, illetve akik a 66. § értelmében kötelezõ nemzetbiztonsági védelem alá esnek. Ez értelemszerû és pontos, ezzel nincs is probléma. A 2. számú melléklet viszont azon tisztségviselõk lajstroma, akik fontos és bizalmas munkakört töltenek be, s akiket e munkakörökbe jelölésük esetén - a 67. § szerint - elõzetesen biztonsági ellenõrzésnek kell alávetni, maguknak pedig, ha a jelölést vállalni kívánják, ki kell tölteniük az e célra rendszeresített biztonsági kérdõívet, a 3. számú melléklet A-, B- és C-változatainak valamelyikét. Itt jegyzem meg - természetesen már nem elõször -, hogy az A- és a B-változat körülbelül úgy viszonyul a C-hez, mint mondjuk, egy mustszerû állapotban lévõ valamilyen folyadék a borhoz, illetve borpárlathoz. Itt tehát kemény fokozatok vannak. Azt is elmondtam, hogy én a C-t támogatom.
Nos, a 2. melléklet szerint egy minisztériumi fõosztályvezetõ-jelölt átvilágítása például kötelezõ; ugyanakkor hasztalan keresi az állampolgár ezen a listán az 1. számú mellékletben szereplõ tisztségeket, illetõleg e tisztségek viselõit. Igaz, hogy a 67. § (4) bekezdése e hiányzók közül a miniszterek és az információgyûjtést engedélyezõ bírák ellenõrzését kötelezõvé teszi, és igaz az is, hogy a 2. számú melléklet szerint országos hatáskörû szervek vezetõi és helyetteseik is fontos és bizalmas munkakört betöltõ személyeknek minõsülnek, tehát az 1. számú mellékletben szereplõk legtöbbje ebbõl következõen jelöltsége esetén ugyancsak ellenõrzés alá vonandó.
A jelenlegi keretek, a politikai keretek, azok elõtörténete, a sokféle szabályozatlanságból vagy nehezen szabályozhatóságból adódó nehézség mellett ez a törvényjavaslat minden erénye mellett sem tud feltétlenül jó megoldást kínálni. Nem tud, de azt hiszem, ezekrõl a kérdésekrõl is beszélni kell. Nevezetesen, hogy például országos hatáskörû szerv vezetõinek minõsülnek-e például az Országgyûlés alelnöke... elnöke és alelnökei - elnézést, elnök úr! -.., tehát a Ház tisztikara, a Ház vezetõi. A jelek szerint nem, mert a törvényjavaslat nem szól arról, hogy az õ ellenõrzésüket elrendeli-e valaki vagy sem. Nincs elrendelõ, következésképp õk nem is tartoznak az átvilágítandók közé.
Egyébként számomra az is kicsit furcsának tûnt, hogy az országgyûlési képviselõjelöltekre miért nem terjeszti ki a tervezet az elõzetes kontrollt, hisz alkalmanként lehetnek olyan zárt ülések résztvevõi, amelyek döntései rajtuk keresztül jogellenes céllal, célzattal befolyásolhatók.
Kérdés az is, hogy a törvény értelmezésében országos hatáskörû szerv vezetõjének kell-e ilyen kategóriában elfogadni magát a köztársasági elnököt, valamint a kormányt, illetõleg annak elnökét. Tudom, hogy a kormány miniszterelnöke nem munkáltatója a minisztereknek olyan értelemben, mint ahogy egy hivatali szerv vagy gazdálkodószerv vezetõje munkáltatói jogköröket lát el, de hát valamilyen módon azért ezt is definiálni kell. Úgy látszik, hogy nem.
Egy miniszter nyilván országos hatáskörû szervezetet vezet, mégis szerepel posztja az ellenõrzendõk között - 67. § (4) bekezdés -; a miniszterelnökrõl viszont, aki a kormányt vezeti - elsõ miniszter -, tehát pusztán miniszternek nem tekinthetõ, a tervezetben egy szó sem esik. Mivel pedig a szöveg hallgat arról, hogy ki rendeli el a köztársasági elnöknek, illetõleg a miniszterelnöknek jelölt személy ellenõrzését, valószínû, hogy a tervezet nem is kívánja e posztok várományosainak átvilágítását.
Hangsúlyozom: a jelen helyzet és a törvényszöveg összevetésébõl indultam ki, és ezt a kettõt próbáltam valahogy mérni ahhoz, ami véleményem szerint optimális lehetne. Ugyebár, ebbõl az következik, hogy egy fõosztályvezetésre pályázó leendõ fõosztályvezetõ - ha az illetékes miniszter úgy akarja - kötelezõen ellenõrzendõ, viszont ha az illetõt köztársasági elnöknek vagy miniszterelnöknek jelölik, annak ez nem feltétele - holott velük kapcsolatban, a poszt jellegébõl eredõen, nem is tudom, hányszorta súlyosabb és nagyobb az ellenõrzés szükségességét követelõ kockázati tényezõ, mint az elõbbi esetben.
Ebbõl következõen tehát a kérdés majdani, valamikori olyan szabályozása képzelhetõ el, ami elõször az ellenõrzendõk sorába a köztársasági elnöknek, a miniszterelnöknek és az országgyûlési képviselõknek jelölteket is bevonja; másodszor egyértelmûen meghatározza, hogy ki rendeli el az elõzõ pont alattiak, valamint minden olyan tisztségre jelölt személy és helyettesei - ide értve az Országgyûlés elnökét, alelnökeit és jegyzõit is - átvilágítását, akiknek megválasztása az Országgyûlés jogkörébe tartozik.
Végezetül megemlítek még két dolgot.
Elõször azt, hogy a törvény nem intézkedik a biztonsági szolgálatok iratainak sorsáról, tisztázatlanul hagyja, hogy ki és meddig õrzi azokat - például a biztonsági kérdõíveket -, mikor veheti át a levéltár, melyek selejtezendõk a levéltárba adás elõtt stb. stb. A rendezésbõl majd ez a kérdéskör sem maradhat ki.
Másodszor pedig: megfontolandó, hogy a törvény ne érintse-e azokat, akik jelenleg töltik be a törvény alapján ellenõrzendõ funkciókat - ugyanis emellett is számos érv szól. Kõszeg képviselõtársam egy kicsit a múltba vetítve elemezte a mai helyzetet: az egyik nyilatkozattévõ mint választott tisztségviselõ kitölti a kérdõívet úgy, ahogy õ ezt lelkiismerete szerint fontosnak és jónak látja, ugyanakkor pedig mások kimaradnak ebbõl a körbõl. Ezt tehát a 76. §-nál érdemes volna meggondolni.
Mondandóm második köre néhány visszavonással kezdõdik, tisztelt Országgyûlés. Nem lévén tagja a nemzetbiztonsági bizottságnak, szeretném megköszönni, hogy a nemzetbiztonsági bizottság a tizen-egynéhány beterjesztett módosító indítványom többségét támogatja, sõt az elõterjesztõnek is szeretném megköszönni, hogy támogatja. A visszavonások azért szükségesek, mert a nemzetbiztonsági bizottság kapcsolódó módosító indítványai vagy az általam benyújtott szöveget egészében átvevõ és azt nagyon fontos elemekkel kibõvítõ, de az én szövegemet megõrzõ indítványai véleményem szerint pontosabbak és hasznosabbak. Ennek megfelelõen tehát, tisztelt elnök úr, szeretném jelezni, hogy az általam benyújtott módosító indítványokat - és itt most a 281. és a 302. közé esõkrõl beszélek - fenntartom. Itt van az, amit az elején ígértem: nem mondom most el, hogy melyik mit tartalmaz, hiszen önök elõtt fekszik.
Fenntartom az egyébként a bizottság és az elõterjesztõ által is támogatott, a sillabuszban 287. számon szereplõ módosító indítványomat. Már visszavonásra került a 288. Ugyancsak fenn kívánom tartani - az egybehangzó támogatás miatt is - a 289. szám alatt található módosító indítványomat. Annak ellenére, hogy nem támogatta a bizottság, fenn kívánom tartani a 290. szám alattit. Visszavonom - bár támogatták, de szövegek továbbfejlesztése révén a visszavonás szükséges - a 291. számút. Már visszavonásra került a 292. számú. Fenn kívánom tartani az egyöntetû támogatásban részesült 293. számút.
(15.20)
Visszavonom a következõt, tehát a 294-est; fenntartom a 296-ost; visszavonom a 297-est és végezetül fenntartom az ugyancsak támogatott, emlékeim szerint támogatott 298-ast.
Azzal szeretném befejezni, tisztelt Országgyûlés, a hozzászólásomat - nemcsak azzal, hogy megígérem, hogy a következõ szakaszban már nem szólok hozzá -, hanem azért is, hogy még egyszer megköszönjem a nemzetbiztonsági bizottságnak nemcsak a támogatását, hanem azt is, hogy javaslataim szándékát fölismerve, a szövegek pontosításában a segítségemre volt. Köszönöm szépen. (Taps.)