DEUTSCH TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Országgyûlés! A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény hatályba-lépése után az egyik leglényegesebb intézményi átalakulás valóban az a kérdés, amirõl Keller képviselõtársam elöljáróban aggályai, félelmei megfogalmazása kapcsán szót ejtett. Ezzel kapcsolatban azt gondolom, érdemes mindannyiunk számára - e kései órán még esetleg a rádióadást hallgatók számára - tisztázni, hogy mi az a folyamat, ami lezajlik a törvényjavaslat elfogadását követõen.
A törvényjavaslat elfogadását követõen meghatározott idõn belül - ez 45 napos idõ - a parlament megválasztja a létrejövõ közalapítványok kuratóriumának az elnökségét. Ezt követõen a kuratórium többi tagját a delegálási joggal bíró szakmai és társadalmi szervezetek a meghatározott eljárás szerint delegálják, létrejön a teljes kuratórium. Amikor a teljes kuratórium megvan, akkor az Országgyûlés elfogadja a három közalapítvány - a Magyar Televízió Közalapítvány, a Magyar Rádió Közalapítvány és a Duna Televízió Közalapítvány - alapító okiratát, megalakítva ezzel ezeket a közalapítványokat oly módon, hogy ezek a közalapítványok elkezdik a tevékenységüket.
A képviselõ úr által is említett 142. § tisztázza azt a kérdést, hogy a törvény hatálybalépését követõ hat hónapon belül a kormánynak be kell fejeznie - nem el kell kezdenie, mert ez a munka évek óta folyik - a Magyar Televízió és a Magyar Rádió mint költségvetési intézmény pontos vagyonleltárának az elkészítését, ahogy ezt oly sokszor hangoztattuk a hatpárti médiatörvény elõkészítõ bizottsági ülésein, az auditálás folyamatának kell befejezõdnie. Amikor ez a folyamat befejezõdik, ennek egy határidejét határozza meg a törvény, legkésõbb hat hónapon belül. Akkor egy idõpillanatban ezt az auditált vagyont a létrejövõ és megalakult közalapítvány vagyonává teszi ez a törvény, és a közalapítványt arra kötelezi a törvény, hogy az így megkapott vagyonból teljes egészében létrehozza a Magyar Televízió és a Magyar Rádió Részvénytársaságokat. A Duna Televíziónál erre nincs szükség, mert a Duna Televízió jelen pillanatban is részvénytársasági formában mûködik, ott pusztán csak a Hungária Televízió Közalapítvány nevében alakul át Duna Televízió Közalapítvánnyá, és a közalapítvány kuratóriumi összetétele változik meg, ugyancsak a törvényben leírt pontos és tisztázott eljárás keretében.
Ilyen módon tehát annak a hatalmas vagyontömegnek a sorsa mindvégig, minden idõpillanatban pontosan szabályozott, egy meghatározott idõpillanatig költségvetési intézményként mûködik a Magyar Rádió és a Magyar Televízió. Abban a pillanatban, amikor ez a vagyon a költségvetési intézmény megszûntével a közalapítvány tulajdonába kerül, a közalapítvány megalakítja a részvénytársaságot, és ilyen formán részvénytársasági vagyonként mûködik tovább.
A törvény három közszolgálati mûsorszolgáltatót állapít meg, határoz meg, ez a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió. Ezek a közszolgálati mûsorszolgáltatók részvénytársasági formában mûködnek, ahogy ezt már többször említettem.
(22.10)
A névre szóló részvények mindegyike teljes egészében a közalapítvány tulajdonában van, és valóban, hasonlóan, mint a magyar jogrendszerben erre már volt példa, ahogy a Nemzeti Bank is részvénytársasági formában mûködik, és a Nemzeti Bankról szóló törvény is nagyon sok ponton eltérõ szabályokat tartalmaz a gazdasági társaságokról szóló törvényhez képest, ilyen analógiát használva a Magyar Televízió és a Magyar Rádió Részvénytársaság szabályozása is néhány ponton eltér - alaplogikáját tekintve persze teljes mértékben konform a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályozási logikájával.
Így tehát azt gondolom, a törvényjavaslatban valóban több ponton lehet megtalálni ezeket a kérdéseket, amelyek szabályozzák a Magyar Televízió és a Magyar Rádió átalakulásának a kérdését. Megítélésem szerint ezek meglehetõsen pontos és szigorú szabályokat jelentenek. Egyébként a törvényjavaslat elõkészítése során valóban nyugodt szívvel mondhatom, a legnevesebb gazdasági jogászok közremûködését kértük ezeknek a szabályoknak a megalkotásához.
Még egy mondatot hadd fûzzek a Keller képviselõ úr által elmondottakhoz. A közszolgálati mûsorszolgáltatókra, tehát a Magyar Televízióra, a Magyar Rádióra és a Duna Televízióra a törvény paragrafusainak a szabályai alapján egyértelmûen kiolvashatóan nem vonatkozik az ön által idézett szabály, amely szerint a részvénytársasági formában mûködõ országos és körzeti mûsorszolgáltatók esetében a részvényeknek, a tulajdoni jogoknak, a tulajdoni hányadnak maximum 49 százaléka lehet egy kézben. Ez alól a szabály alól a javaslat értelemszerûen kivonja a Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót és a Duna Televíziót. Ezek esetében a részvénytársaságnak a tulajdona 100 százalékig a három közalapítványnál van, e három közalapítvány 100 százalékig tulajdonosa ezeknek a részvénytársaságoknak. Köszönöm a figyelmüket.