DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselõtársaim! Úgy gondolom, hogy ami az állami vagyon elherdálása területén folyik, az joggal terelte a közvélemény figyelmét az Országgyûlés munkájára, hiszen ma már ez az egyetlen fórum, ahol szóba lehet hozni az elképesztõ állami pazarlásokat. Nemcsak arról van itt szó, hogy az elmúlt években eltûnt a nemzeti vagyon több mint fele, anélkül, hogy az ellentétes oldalon bármi létrejött érték kimutatható lenne, hanem napjainkra annyira felgyorsult a meglévõ, megmaradt állami vagyon felerészének az elkótyavetyélése, ami közeli nemzeti tragédiával fenyegeti Magyarországot. Hiszen most már a stratégiai iparágak értékesítéséhez is hozzáfogtak, és a villamos szolgáltatóipar elkótyavetyélésével pedig egyenesen piacokat adtak el, olyan piacokat, amelyek az állami monopóliumnál is jelentõsebb bevételt jelentettek eddig az országnak. Elég, ha arra utalok, hogy ilyen úton a világ országai közül egyedül Argentína jár; hogy Argentína mennyire eladósodott országa lett a világnak azt követõen, hogy a villamos szolgáltatást idegen kezekbe adta, az valamennyiünk elõtt ismert.
(9.30)
A magyar villamosenergia-szolgáltatás idegen kézbe adása egészen biztos, hogy ilyen következményekkel fog járni, hiszen már elõre törvényt hozott a tisztelt Ház, amellyel biztosította, hogy a következõ év március elsején 18 százalékkal kell emelni a villamos energia árát, ezt követõen októberben további százalékokkal, és miután a törvény elõírásai szerint a vevõ köteles beruházással fejleszteni a villamosenergia-ipart, igazán nem nehéz prognosztizálni, hogy könnyen olyan helyzettel találhatja szemben magát az ország, amikor majd a vevõ behozza az 1950-es évek elavult technológiáját, azt a következõ évezred árszintjén fogja nekünk elszámolni, és utána hivatkozni fog a tisztelt Ház által hozott, de a Független Kisgazdapárt által ellenzett törvény rendelkezéseire, amely 8 százalékos hasznot biztosít számára.
Én úgy gondolom, hogy ehhez kommentárt sem kell fûzni, ez olyan veszéllyel fenyegeti ezt az országot - mert ha figyelembe veszik még azt a tényt, hogy a villamos energia árának ilyen emelése mennyire fogja az általunk elõállított termékek árát inflálni -, akkor egyértelmû, hogy az egész exportunk ellehetetlenülésével is számolni kell a nemzeti vagyon felelõtlen elkótyavetyélése kapcsán.
És hogy mennyire felelõtlen elkótyavetyélésrõl van szó, mi sem bizonyítja jobban, mint a Budapest Bankkal és az Állami Fejlesztési Intézettel kapcsolatos legújabb döntések.
A Budapest Bank értékesítése a kiszivárogtatott hírek szerint lényegesen alacsonyabb áron történik, mint amit ráfordítottak, akárcsak a fekete bankkonszolidáció kapcsán, tehát ha kivesszük azt a bankkonszolidációt, amelyet minden bank egységes irányelvek alapján kapott az elmúlt években.
A Budapest Bank elkótyavetyélése egyben a nemzeti vagyon egy igen tekintélyes szeletének az elkótyavetyélését jelenti, hiszen ez a bank éppen a korábbi intézkedések következtében szinte ingyen jutott a nemzeti vagyon egy igen tekintélyes hányadához. Most a 15 milliárdért való értékesítés, figyelemmel arra, hogy az elmúlt években, 1991-ben körülbelül 3 milliárd forint adó alól mentesítették, '93-ban a rossz adósságok megvásárlásának sokmilliárdos hatása alól mentesítették, '94-ben kapott ötmilliárd konszolidációt, '94-ben titkos kormányhatározattal 12 milliárdot, '95-ben pedig egy 8 milliárdot érõ székházat 3,7 milliárdért. Ez már messze felette van...