BALSAY ISTVÁN, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Amikor a területfejlesztési és területrendezési törvénytervezetrõl most már hónapok óta beszélünk, nemcsak bennem, hanem nagyon sokakban ambivalens érzések vannak. A Fidesz-Magyar Polgári Párt fontosnak tartja, hogy tovább folytatódjék a decentralizáció, egy valós dekoncentráció, amely lélegzethez engedi jutni azokat a területeket is, amelyek eddig kimaradtak, hogy egy átgondolt, egy koncepción alapuló, a parlament által megtárgyalt és eldöntött területfejlesztési koncepció alapján az ország fejlõdésének részesei lehessenek.
Ez a törvény nem ez. Ez a törvény egy lobbytörvény, amely a különbözõ lobbyigényeknek martalékául odadobott fejlesztési pénzeknek az elosztásáról szól. Ez a törvény a negyedik tanácstörvény, amely visszaerõsíti a letûnt rendszer megyei tanácsainak szerepét, és ez a törvény lehetõséget sem biztosít arra, hogy azok a térségek, amelyek önszervezõdésbõl, autonóm közigazgatásukból, egymáshoz tartozásuknak a kinyilvánításából ki akarnak törni ezekbõl a megyei keretekbõl, azoknak az útjába álljon. Ugyanakkor ez a törvény lehetõséget ad arra, hogy a valóságos elmaradt területek, amelyek nemcsak az ország keleti határain vannak, hanem a megyehatárokon belül is, fõleg a megyehatárok környékén, felzárkózhassanak.
Ez a törvény néhány jó elemmel is rendelkezik, amikor hazai és külföldi tõkebevonásnak egy átgondolt lehetõségét és a hazai tõke biztosítását, önkormányzati rész biztosítását megtervezi.
(Az elnöki széket dr. Gál Zoltán, az Országgyûlés elnöke foglalja el.)
Ez a törvény újra fogja lobbantani a már elfelejtett vitákat Gyõr és Sopron, Moson, Baja és Kecskemét, Zalaegerszeg és Nagykanizsa, Dunaújváros és Székesfehérvár között; és sorolhatnám azokat a településeket, amelyek korábban, egy letûnt rendszerben, a megyei pártbizottságok döntését követõen, a megyei tanácsok elosztó mechanizmusában egymással marakodtak és viaskodtak. Az elõttem szóló beszélt arról is, hogy mindig a falvak és a kistelepülési közösségek látták ennek a kárát.
Ez a törvény nemcsak arról beszél, ami a címében van, és ami a tartalmában. Ez a törvény át fogja rajzolni az önkormányzati rendszert, és amikor a legnagyobb ellenzéki párt egyik képviselõje a minap a fõispáni rendszer visszaállításáról szólt, még csak felkaptam a fejemet, de amikor egy hierarchikus önkormányzati rendszer kívánásáról beszélt valaki, akkor már összeszorult a szívem, hiszen én és még nagyon sokan mások dolgoztunk abban az idõszakban, amikor az önkormányzatok címzettjei és végrehajtói voltak egy felülrõl diktált, nem kívánt terv végrehajtásának.
Ez a törvény át fogja rajzolni a közigazgatást is. A Fidesz-Magyar Polgári Párt fontosnak tartja a dekoncentrációt, amin az állami szervek arányosabb, feladatellátásában átgondoltabb és koordináltabb dekoncentrációját értjük. A decentralizációt is fontosnak tartjuk, hogy önkormányzati típusú döntési intézmények és mechanizmusok alakuljanak ki azokon a területeken, amelyeket nem szükséges a túlterhelt és túlfrusztrált államnak végeznie. És az önkormányzati rendszerbõl is ki kell kerülni olyan feladatoknak, amelyeket civil szervezetek és társaságok, közhasznú társaságok jobban elláthatnak.
Mi azonban azt mondjuk, hogy a területfejlesztés és területrendezés célja, amely hiányos, amely nem teszi lehetõvé a gazdasági régiók kialakításának a lehetõségét, csak megyei önkormányzati, illetve megyei területfejlesztési tanácsi hozzájárulással. Az alapvetõ problémánk tehát az, hogy ezeket a célokat és feladatokat egy elavult közigazgatási struktúrára kívánja ráhúzni.
Mi még nem ismerjük azt, amihez mások már csatlakoztak, a Szabad Demokraták Szövetségének a módosító javaslatát. Ha ez egy új törvénycsomag, akkor fontosnak tartanánk, hogy ez átmenjen a parlamentnek azokon a szûrõin és azokon a vitafórumokon is, amelyeket a törvény beterjesztése elõtt végigélvezhettünk.
Nem ez az elsõ eset, amikor egy nagy horderejû törvényhez nagymértékben úgy kerülnek be módosító csomagok, hogy teljes egészében megváltoztatják a benyújtott törvényt, és a kormányzó pártok képviselõi által ismert módosító javaslatok már kikerülnek az önkormányzati szövetségek, a szakmai közegek, a szakmai társaságok érdeklõdésének és véleményformálásának a homlokterébõl.
Módosítani fogja az önkormányzati törvényt is jelentõs mértékben. Remélem, hogy azok a kifejezések, amelyek az Ötv. módosítása során összehangol, koordinál, nem fognak átváltozni, ahogy itt az elõbb néhány hozzászóló, néhány vezérszónok elmondta, amikor megyei szinten irányításra, megyei szinten olyan szabályrendeletek alkotására kerül sor, amelyekre a magyar alkotmány és a magyar önkormányzati törvény eddig nem adott lehetõséget.
(11.10)
Azaz: a helyi önkormányzatok közül a települési önkormányzatoknak azt az alapvetõ jogát senki nem vitathatja el - még e törvény sem - alkotmánysértés nélkül, hogy rendezési terveiket a képviselõ-testületek rendeletben szabályozzák, és ezt törvényességi okok miatt csak az Alkotmánybíróság módosíthatja és semmisítheti meg. Bírósághoz fordulhat az, aki ezekkel a szabályrendeletben foglalt rendezési tervekkel nem ért egyet.
Ebben a törvényben tehát a területrendezés véleményem szerint a másik gyenge rész. Aki nem venné észre a "Területrendezés" fejezetben megfogalmazott célokat, a részletes indoklásban megtalálhatja a törvényalkotó igazi gondolatát. A területrendezés, -fejlesztés orientáló jellegén túl - idézem a törvény indoklásából - a tervek hatályosulásával államigazgatási tevékenységgé válik a területfelhasználás és -építés, engedélyezés egymásra épülés egységes folyamatával.
Azaz: a megyei önkormányzat által elfogadott megyei területrendezési terv az egyes önkormányzatok számára a területfelhasználás és az építési engedélyezés egymásra épülõ egységes folyamatának szerves részeként mint egyfajta közbülsõ szabályozás és helyi jogszabály, az önkormányzatok számára kötelezõvé válik.
Az is fantasztikus gondolatokat indít el bennünk, hogy a törvények hatályán túlmenõen a területrendezés feladatainak az épített környezet alakításáról és védelmérõl szóló törvényjavaslat keretében elõkészített törvényi szabályozáson túlmenõen is súlyosabb törvényi és rendezési tervi területfelhasználási elõírásokat is elõírhat az önkormányzatok számára. Végig kell gondolni, hogy mit jelent ez mondjuk a Paksi Atomerõmû hulladékának elhelyezése esetén, mit jelenthet egy-egy önkormányzatnak a kommunális hulladékok regionális elhelyezésében. Aki foglalkozott ezekkel a kérdésekkel, tudhatja, hogy néhány önkormányzat megkaphatja azt, aminek eddig autonómiája és helyi, demokratikusan választott közössége ellen tudott állni.
Ez a törvény módosítani fogja a kormányzati munkát is. Én személy szerint is és a Fidesz-Magyar Polgári Párt is nagy érdeklõdéssel figyeli, hogy a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium mennyi új feladatot von, vállal magára.
Milyen átrendezõdésekre kerülhet sor? Szó volt már arról, hogy a Belügyminisztériumtól az önkormányzatok felé a területfejlesztési és a településfejlesztési feladatoknak is megindult egyfajta átirányítása, átcsoportosítása. A címzett és céltámogatásokról már a parlamenti vitában a költségvetésnél is szó esett. Az "önhiki"-t sikerült átmenetileg megmenteni, még az elosztásában várható vita.
Biztos vagyok benne, hogy az infrastruktúra-minisztériumnak indult Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumnál is olyan feladatok kerülnek át a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz, amelyeket újra kell gondolni. Felvetõdik bennünk az a kérdés, hogy ilyen feladatmennyiség esetén - még akkor is, ha a miniszter úr ígéretét bírjuk, hogy ennek a teljes mértékben történõ decentralizálása országos és helyi szintekre megtörténik - meddig tartható a környezetvédelem és a területfejlesztés gondolatköre egy minisztériumon belül.
Szeretnék arról is beszélni, hogy a célok között nagyon sok lényeges cél nem szerepel vagy csak érintõlegesen és az indoklásban. Ezek közül szeretném kiemelni azt, amely nekünk kedvenc témánk, hiszen a Fidesz-Magyar Polgári Párt és azok az önkormányzatok, ahol a Fidesz többségben vagy polgármestert adva mûködik, a legnagyobb hangsúlyt új munkahelyek teremtésére fektették. Ezek közül kiemelten kellene szerepeltetni egy területfejlesztési törvényben az ipari centrumok, az ipari zónák, a regionális munkahelyteremtés kezdeti és nem sok területen sikert hozott fejlesztéseit. Tehát nemcsak a felzárkóztatás a cél, hiszen ha csak felzárkóztatunk, akkor az élen haladókat visszahúzzuk. A felzárkózásnál meg kell adni az esélyt azoknak is, akik az innovációs, a fejlesztési, az európai értékek behozatalával és kezdeményezéssel, kedvezõ értékû ingatlanok átadásával, infrastruktúra fejlesztésével maguk is hozzájárultak eddig az ország és egy-egy térség fejlõdéséhez.
Kiemelt fontosságúnak tartjuk ebben az infrastruktúra-országban, itt Közép- Európa szívében, hogy olyan közlekedési, logisztikai csomópontok épüljenek - Záhony, Sopron, Szolnok, Székesfehérvár, Csepel-szabadkikötõ és sorolhatnám azokat a területeket, amelyek ma a világhírnévre szert tett Taszárral is kiegészültek -, amelyek bekapcsolják Magyarországot, és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve lehetõséget adnak kulturált európai kombinált közlekedésbe való bekapcsolódásra.
Én is fontosnak tartom, amelyre dr. Baráth Etele elnök úr utalt, a környezetvédelmi törvény és az ahhoz kapcsolódó várható törvények összhangjának a megteremtéséhez a területfejlesztést és a területrendezést.
Az intézményekrõl néhány szót:
Amennyiben a Szabad Demokraták Szövetségének a módosító javaslatai azt a célt tûzik maguk elé, hogy a területfejlesztés és a területrendezés középpontjába ne a megye, hanem a kistérség kerüljön, akkor ezt a Fidesz- Magyar Polgári Párt támogatja, kiegészítve azzal, hogy támogatjuk ezeknek az önszervezõdõ közösségeknek az önálló jogi személyiségét. Támogatjuk, hogy megyehatárokon túlnyúlóan mindenfajta korlátozás nélkül szervezõdhessenek, és támogatjuk, hogy egy valóságos és nemcsak papíron lévõ, alulról építkezõ rendszer alakuljon ki, amelyben a települések, bibói megfogalmazással, természetes határok mellett, egymással szimbiózisban élve egymást segítik.
Az eszközök tekintetében a Fidesz-Magyar Polgári párt nem tartja lehetségesnek, hogy csak az önkormányzati rendszerbõl elvont forrásokkal alakuljon ki a területfejlesztés hazai pénzügyi alapja. Ez egymással szembeállítja a gazdagnak és a szegénynek mondott önkormányzatokat. Nem tartjuk helyesnek, hogy az elvonás a terület és egy-egy körzet ismérvei között... (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi, hogy letelt az idõkeret.) ...kifejezetten csak a személyi jövedelemadó bevételének nagysága legyen az összehasonlítás alapja.
Tisztelt Parlament! Tisztelt Miniszter Úr! Az a javaslatom, hogy a parlament ismerje meg, legyen lehetõség a szabaddemokraták szinte új törvényt módosító csomagjának megismerésére. A parlament ne zárja le a közeljövõben a vitát, lehessen ezt még fórumokon kiérlelni, és egy alulról építkezõ, európai rendszer megalkotása legyen e törvény célja. A Fidesz-Magyar Polgári Párt csak azt tudja támogatni. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)