MÉCS IMRE, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselõcsoportjának vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A kormány a fegyveres szervek katonaállománya jogállásának törvényi szabályozása érdekében három jelentõs törvényjavaslatot terjesztett be az Országgyûlésnek abban a reményben, hogy ezek közül a hivatásos állomány számára a legjelentõsebb és legfontosabb és ezen keresztül a mi számunkra is igen fontos: a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló, még ez évben elfogadásra ajánlott és ennek eredményeként 1996-ban bevezetésre kerül.
E törvényjavaslat jelentõsége igen nagy, mivel ezen állomány sajátos jogviszonyai eddig alacsonyabb szintû jogszabályban, a demokratikus jogállamisággal nem mindig harmonizálva és esetenként hiányosan kerültek meghatározásra, fontos alkotmányos alapjogokat nem érintve vagy éppen sértve. Jelentõségét tovább növeli az a tény, hogy a törvény a fegyveres szervek összességére: a honvédségre, a határõrségre, a rendõrségre, a polgári védelemre, büntetés-végrehajtásra, a tûzoltóságra és a nemzetbiztosági szolgálatokra egységes szerkezetben elsõ részében általános érvényû egységes szabályokat, második részében pedig differenciált igényû sajátos elõírásokat kíván megállapítani.
Hadd említsem meg: ez a törekvés, hogy egységes törvénybe kívánják szabályozni az államtól fizetést húzó személyeknek a jogait, nem új a magyar jogalkotásban. A század elején, 1913-ban született meg egy egységes szolgálati törvény, amely nemcsak a fegyveres szervezeteknek és a rendvédelmi szerveknek, hanem valamennyi köztisztviselõnek és közalkalmazottnak a jogállását egyetlen nagy kódexben, egyetlen nagy törvényben szabályozta. Erre sajnos most nem kerülhetett sor, de a sajátos köztisztviselõi és közalkalmazotti területnek egy igen fontos nagy halmaza került itt szabályozásra. A törvény hatása összességében mintegy 100 ezer embert, a hivatásos állomány tagjait közvetlenül érinti, közvetett hatása azonban, a családtagokat is beszámítva, közel 400 ezer fõre terjed ki. Mivel a törvény szoros kapcsolatban van a hadkötelezettek szolgálati viszonyát rendezõ majdani törvénnyel, kihatása a családok majd mindegyikét - már ahol egészséges fiúgyermek nevelkedik - érinti, társadalmi jelentõségû, társadalmi méretû az érintettség. Hadd mondjam el, hogy a kormány jövõ évi jogalkotási tervében szerepel, hogy a polgári szolgálatokról is törvényt alkot és terjeszt be, és ezzel ezt a területet is törvénnyel fogjuk lefedni alkotmányosan, precízen.
(11.30)
A fentiek alapján a törvény jelentõségét - mármint a most tárgyalt törvény jelentõségét - egyértelmûnek látjuk, fontosnak tartjuk és jó lenne, ha még az idén el lehetne fogadni. Nem lehet eltúlozni ennek a fontosságát. A törvény szükségességét és idõszerûségét egy sor tényezõ külön-külön és együttesen is aláhúzza és magyarázza. A közelmúltban lépett életbe a köztisztviselõk, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, amelyet a hivatalos állomány jogviszonyainak szabályozásánál alapvetõnek kell tekinteni, valamint az új munkatörvénykönyv elõírásainak minél nagyobb mértékû beemelése is elengedhetetlen.
Az új honvédelmi törvény, de a rendõrségi törvény is érinti ugyan a hivatásos állomány jogviszonyait, ugyanakkor ezek teljes körû szabályozását külön törvényben feltételezi. A külön törvényi szabályozás szükségességének alapvetõ indoka az a sajátos és a közszolgálat általános viszonyaitól jelentõsen eltérõ helyzet, követelmény és körülmény, amely a fegyveres szervek hivatásos állományának viszonyait, tevékenységét, kötelezettségeit és személyes magatartását határozza meg; sokkal nehezebb körülmények között, nem nyolc órát dolgozva kell teljesíteni kötelességüket.
A fegyveres erõk hivatásos állománya tagjainak szigorú függelmi rendben és fegyelmezettséggel, fokozott pszichikai és fizikai terheléssel, áldozatvállalással, veszélyes helyzetben életük kockáztatásával kell végezniük feladataikat. Emellett önkéntesen le kell mondaniuk az alkotmányos jogok egy részének gyakorlásáról és vállalniuk kell - hozzátartozóikkal együtt - a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelést is. Az alapvetõ cél, amit e törvénytõl joggal el lehet várni, hogy teremtsen összhangot ezen átlagostól eltérõ és sajátos követelmények és az ezt kifejezõ kötelezettségek, valamint ezeknek elismertsége között, és az ezért adandó járandóságok, juttatások és különbözõ jogok biztosításával fejezze ki a társadalom ezt az értékítéletét.
A törvény idõszerûségét a fegyveres erõk, ezen belül a Magyar Honvédség igen bonyolult és nehéz helyzete, a 88/1995. évi országgyûlési határozattal beindított átalakítás feltételei és feladatai, valamint a NATO-hoz történõ kapcsolódás harmonizációs igényei emelik ki. A honvédség átalakításának, ezen belül a szervezet- és létszámcsökkentés '96-ra koncentrálódó feladatainak a végrehajtása, a várhatóan nagy számú emberi probléma és az ezzel kapcsolatos humánus, humánpolitikai tevékenység levezénylése e törvény életbe léptetése nélkül aligha képzelhetõ el.
A törvény elõkészítésének idõszakában vita bontakozott ki a törvénytervezet egységes szerkezetének elõnyeit, illetve hátrányait illetõen. Úgy vélem - ahogy már a bevezetõben is mondtam -, hogy az egységes szerkezet mellett több elõny szól, mint hátrány. Az egységes szerkezettel nemcsak formális és tartalmi jellegû átfedések és óhatatlan ismétlõdések küszöbölõdtek ki, hanem a fegyveres szervek hivatásos állományával szemben teljes joggal támasztható társadalmi elvárások és általános jogi követelmények olyan egysége teremtõdött meg, mely mind a társadalmi megítélés, mind pedig a fegyveres szervek közötti együttmûködés erõsítése tekintetében magasabb színvonalat képvisel.
Véleményem szerint az általános és a szervenkénti sajátos jogszabályok viszonyát oly módon sikerült kialakítani és tartalmilag is megfogalmazni, hogy az esetek döntõ többségében az egységes jogszabályok alkalmazásának primátusa természetesnek és logikusnak tekinthetõ. Ezért a Szabad Demokraták Szövetsége a hivatásos állomány szolgálati viszonyának egységes törvényben történõ szabályozásával egyetért.
A törvény minõségét jelentõségének, szükségességének és idõszerûségének kiemelése mellett a tartalmi megfogalmazás elvisége, célszerûsége és pontossága, valamint teljes körû volta és közérthetõsége jelenti. Ebben a tekintetben a Szabad Demokraták Szövetsége nagy jelentõséget tulajdonít a törvény azon fejezeteinek és paragrafusainak, melyek a szolgálati viszony alapelveit és tartalmát fogalmazzák meg.
Honvédelmi programunkban külön hangsúlyt kapott egy olyan honvédség képe, amelyben megjelenik a jó értelemben vett egyenruhás állampolgár, akinek jogait csak a katonai viszonyok és feladatok feltétlenül szükséges mérve korlátozza, és azt is az õ beleegyezésével.
Ezért örömmel nyugtázom, hogy erre vonatkozó korábbi javaslataink egy részét az elõterjesztõk figyelembe vették, különösen a III. fejezetben, amelynek nemcsak egyes paragrafusait finomították, hanem a címét is; a fejezet tényleges tartalmának megfelelõen az alapvetõ jogok korlátozására módosították, a korábbi "érvényesülés" helyett. Ez így becsületesebb és egyenesebb.
Néhány kérdésre azonban a jövõben az új alkotmány kidolgozásával párhuzamosan vissza kell térni. Ezek közé tartoznak a hivatásos állomány tagjainak politikai tevékenységével kapcsolatos korlátozások, illetve ezek értelmezése, valamint a választójoggal összefüggõ szabályozás is. Nagy jelentõsége van a törvény azon paragrafusainak, melyek az érdekképviseleti szervezetek és az érdekvédelem rendszerét és mûködését szabályozzák.
Ez nemcsak azért fontos, hogy a jelenlegihez képest egyértelmûbb viszonyok alakuljanak ki e tekintetben a honvédségnél, a fegyveres erõknél, hanem azért is, hogy az érdekvédelem az új és bonyolult helyzetben, az átalakítás idõszakában is hatékony és konstruktív tevékenységgel segítse a feladatok és a problémák megoldását.
A szolgálati viszony alapvetõ tartalmi kérdései közül kiemelkedik mindaz, ami a hivatásos állomány pályaképét, elõmenetelét, jövõjének kiszámíthatóságát, tervezhetõségét és követelményrendszerét szabályozza. A törvény paragrafusai ebben a tekintetben jelentõs elõrelépésrõl tesznek tanúbizonyságot. Korábbi javaslataink egy része itt is érvényesül, ezáltal a beosztásbeli és rendfokozati elõmenetel követelményrendszere komplexebbé és teljes értékûbbé vált, különösen a pszichikai és a fizikai követelmények beépítésével.
Úgy vélem, hogy itt némi finomításra lett volna szükség, ezeket a késõbbiek folyamán még javítani lehet. Általánosságban kell megállapítani azt, hogy itt egy rendkívül nagy szabályozásról van szó, 343 paragrafusból áll a törvény. Amikor a honvédelmi törvényt kötelezõen revízió alá kell venni, akkor majd a tapasztalatok alapján meg fogjuk vizsgálni, hogy szükséges-e a törvényt másfél-két év múlva módosítani.
A hivatásos állomány rendfokozata is nagyobb hangsúlyt érdemel a viszonyrendszerben. Az általános európai és amerikai gyakorlatban a rendfokozat testesíti meg szinte teljes értékûen nemcsak a társadalom, hanem a katonatársadalom számára a katonai értékrendet. Jó lenne visszaadni a rendfokozatok rangját.
Továbbra is megfontolásra ajánlom azon véleményünket, amely a hivatásos állomány fenyítési nemeinek további bõvítését vitatja. A lefokozás, az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés és a szolgálati viszony megszüntetése olyan súlyos fenyítések, amelyek talán nincsenek arányban a hivatásos állománnyal szembeni követelményrendszerrel, és méltatlanok is. Ezen észrevételeink azonban nem olyan súlyúak és jelentõségûek, amelyek a törvény jelenlegi elfogadását döntõen befolyásolnák. Egy részüket a törvény kapcsán kiadandó kormányzati intézkedésekben valamilyen módon realizálni lehet, más részük továbbgondolást igényel és lehetõséget kell adni arra, hogy majd felülvizsgáljuk a gyakorlatot.
Igen fontos az új illetményrendszer, amely a köztisztviselõi rendszert tekinti alapul, nemcsak az illetményátlagok növelését, hanem az egyes beosztási és rendfokozati kategóriák közötti eddigi kedvezõtlen arányok kiigazítását is jelenti. A pótlékok rendszere jobban igazodik a realitásokhoz és egyúttal igazságosabb is, illetve többlet-erõkifejtésre ösztönöz.
A nyugdíjrendszer és a végkielégítés rendszere igyekszik megõrizni az eddigi rendszer konstruktív vonásait és kísérletet tesz a hasonló európai rendszerekhez történõ felzárkózásra.
(11.40)
Összegezve mondandómat: Kifejezésre szeretném juttatni, hogy az SZDSZ teljes mértékig tisztában van a fegyveres erõk és a rendvédelmi szervek össznemzeti jellegével és társadalmi jelentõségével. Ismeri a hivatásos állomány jelenlegi helyzetét, elismeri kiemelkedõ helytállását, egyre nehezebbé és bonyolultabbá váló szolgálati viszonyait és csökkenõ színvonalú életkörülményeit. Ezért egyetért a törvény szükségszerûségével, idõszerûségével, céljával, mindenekelõtt azzal, hogy a hivatásos állomány tekintetében a jogok és kötelezettségek, valamint a feltételek és a juttatások a jelenlegi nehéz gazdasági körülmények adta lehetõségeken belül a törvény erejével egyensúlyba kerüljenek.
Mindezek alapján frakciónk és a saját magam nevében a beterjesztett törvényjavaslatot elfogadom, s az Országgyûlésnek még ez évben elfogadásra ajánlom.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)