GYURICZA BÉLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Hölgyeim és Uraim, akik a rádió vagy a televízió elõtt ebben a kora délutáni órában figyelik a mai parlamenti munkát! Bevezetõben szeretném elmondani, hogy úgy érzem, a magyar parlament a rendszerváltozást követõ egyik legjelentõsebb törvénye megalkotásának vagyunk tanúi. A törvény hatása közvetlenül a magyar polgárok olyan csoportjára terjed ki, amely csoportban speciális közszolgálatot teljesítenek a haza, a közrend, a közbiztonság, a polgárok életének és vagyonának, környezetbiztonságának õrzésére, védelmére. Szolgálnak tehát, és védenek. Esküjük alapján az életük kockáztatásával. A speciális közszolgálat, az itt szolgáló állampolgárok közel negyedszázada még törvényi garanciákat sem élveztek, hiszen az 1971. évi 10. számú törvényerejû rendelet határozta csak meg jogaikat és kötelességeiket a mindenkori politikai hatalom értelmezése és érdeke alapján. Természetesen ez kihatott helyükre, szerepükre az állam közigazgatási rendszerében, a társadalom és a nemzet tevékenységében.
Tisztelt Képviselõtársaim! A Fidesz-Magyar Polgári Párt éppen ezért kiemelten kezelte, kezeli a fegyveres szervezetek hivatásos és szerzõdéses állományának jogviszonyáról szóló törvény megalkotását. Miért - tehetnénk fel a kérdést. Mert a törvényben érintettek mindennapi szolgálata, eredményessége vagy eredménytelensége egyenes hatással van az állampolgárok mindennapi életére, élet- és vagyonbiztonságára, a társadalom egészének köz- és környezeti biztonságára, a demokratikus jogállam mûködésére, fejlõdésére az európai integrációban elfoglalt jövõbeni helyünkre, szerepünkre. Mindezek alapján már a törvény-elõkészítés teljes idõszakában aktívan kerestük a kapcsolatot és személyes tapasztalatokat gyûjtöttünk a katonák, határõrök, rendõrök, vám- és pénzügyõrök, tûzoltók, polgári védelem és büntetésvégrehajtók, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok vezetõivel, érdekképviseleti szervezeteikkel, az egyes, fõleg a fegyveres szervezetek végein szolgáló szervezetek tagjaival. Természetesen ebben a munkában nagyon konstruktív együttmûködés volt az elõterjesztõk, az érintettek és a már említett parlamenti képviselõk között. Hiszen két országos tanácskozáson zártuk a koncepció tapasztalatait Székesfehérváron, ahol az alkotmányügyi, önkormányzati és a honvédelmi bizottság több képviselõje vett részt tanácskozásunkon. A törvényjavaslat tartalmával kapcsolatban az alábbi konkrét véleményeket szeretném elmondani.
Pozitívnak tartjuk, hogy a törvény a demokratikus jogállam mûködésének, a fegyveres erõk, rendvédelmi szervek és titkosszolgálatok polgári irányításának, ellenõrzésének nélkülözhetetlen eszközévé válik. A demokratikus jogállamban az erre alapozott társadalomban az állampolgár és az egyenruhás állampolgár jogi és morális létének, kölcsönös alkotótevékenységének alapját képezi. A törvényjavaslatban véleményünk szerint konkrét értelmezést kapott az egyenruhás állampolgár speciális közszolgálati teljesítésének alapját képezõ jogok és kötelességek tartalmi teljes rendszere, az emberi és szabadságjogok biztosítottsága, korlátozottságának tartalma és törvényi garanciái. Alapjaiban összhang és harmónia teremtõdött meg az alkotmány és más alaptörvények, a munka törvénykönyve, a köztisztviselõk és közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a honvédelmi törvény követelményei között. Érzékelhetõbben fogalmazódik meg az élete kockáztatásával szolgálatot és védelmet ellátó egyenruhás állampolgár társadalmi és anyagi juttatási rendszere.
Tisztelt Képviselõtársaim! A törvényjavaslat mielõbbi életbe léptetése, mely véleményem szerint már most a 25. órában van, a demokratikus jogállamiság megteremtésének halaszthatatlan követelménye. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy csak és kizárólag az alapvetõ jogok és kötelezettségek, juttatások és korlátozások harmonikus, egyidejû életbe léptetése teszi lehetõvé, hogy a jogalkotói szándék és a cél megvalósuljon. Ennek alapján mindenképpen egyik meghatározónak tartjuk, hogy a törvénytervezetben szereplõ 1991. január 1-jéig lévõ pénzügyi rendszer életbe léptetése, mely véleményünk szerint az alkotmánnyal is ellentétes - képviselõtársaim errõl már több gondolatot is elmondottak - 1997. január 1-jéig kerüljön bevezetésre.
(12.50)
Ezen pénzügyi rendszer bevezetése a fegyveres szervezetek mûködésének és korrupciómentességének nélkülözhetetlen alapját képezi. Szükségesnek tartjuk módosítani már a címét is, hiszen csak hivatásosokról szól a törvénytervezet, azonban köztudott, hogy a közeljövõben több ezer szerzõdéses katona jogviszonyát is hivatott a jelen törvény tervezete rendezni. Szükségesnek tartjuk továbbá, hogy a politikai jogok és a mozgásszabadság korlátozásával járó részeket is átgondolva, módosításokkal kerüljön elfogadásra, különös tekintettel az alkotmány 40/B § (4) bekezdésére és a 70. § (1) bekezdésére, amely a választói joggal függ össze.
Szükségesnek tartunk - ugyancsak módosításokkal - harmóniát teremteni a túlmunka, a túlszolgálat törvényes garanciáinak megteremtésével, illetve a munka törvénykönyvében rögzítettek figyelembevételével. Szükségesnek tartjuk az érdekvédelmi és érdekképviseleti garanciák bõvítését, szükségesnek tartjuk az egyes fegyveres szervezetek specifikus szolgálati tevékenységét jobban figyelembe vevõ, elsõsorban a különbözõ pótlékrendszereket, a szolgálatiteljesítés körülményeit figyelembe vevõ szolgálati körülményeket, és bizonyos értelemben az ehhez tartozó nyugdíjkorhatárokat. Hiszen az a rendõr, az a határõr, aki szolgálatának jelentõs részét közvetlenül a határnál, illetve közvetlenül a közbiztonság érdekében - vagy hogy egyszerû szavakkal fejezzem ki magam: az utcán - tölti, azt hiszem, a 25 éves szolgálati viszonya után jogosult a nyugdíjra, nem biztos, hogy az 55. életévében vagy ezt követõen - mint ahogy a törvény fogalmaz, a mindenkori nyugdíjtörvényhez viszonyított öt év mínusszal. Hiszen képviselõtársaim említették - csak át kell e tekintetben nézni -, hogy a hivatásos állomány átlagéletkora 1985 és '95 között milyen formában alakult, és azt hiszem, az 58-59 év sok mindenrõl árulkodik.
Befejezésül engedjék meg, tisztelt képviselõtársaim, hogy mindezek figyelembevételével, és talán egy kicsit személyes tapasztalat alapján is - hiszen életemnek jelentõs részét, közel 40 évet szolgáltam a fegyveres erõk állományában -, talán mint vén zászlótartó vagy mint obsitos katona, befejezzem egy filozófiával. Jó lenne, ha e törvény elfogadását követõen lehetõséget teremtene arra, hogy a fegyveres szervezetek hivatásos állománya beosztásában és rendfokozatában, pénzügyi juttatásaiban és társadalmi megbecsültségében kifejezésre jutna a tudás, a felelõsség, a hatékonyság, amely a nemzeti szükséglet, a társadalmi hasznosság alapján elsõsorban ott jelentkezik, ahol a polgár és az egyenruhás állampolgár mindennapi tevékenysége folyik.
Mindezekkel együtt a Fidesz-Magyar Polgári Párt számos módosító indítványt adott be és ad még be, mellyel célja, hogy a néhány területen megfogalmazott módosító indítványokkal jobbítsa a törvény alapvetõ célkitûzéseit. Kérem tisztelt képviselõtársaimat e törvénymódosítási javaslatok átgondolására, megfontolására, majd pedig - a törvényjavaslatba történõ beépítést követõen - elfogadására.
Ezzel együtt én is azt javaslom, hogy szükséges a törvény minél elõbbi elfogadása, életbe léptetése, és ilyen módosító indítványokkal alkalmasnak tartjuk arra, hogy a törvényalkotó céljait teljesítse. Köszönöm a türelmüket. (Taps.)