KUNCZE GÁBOR belügyminiszter: Elnöknõ! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Képviselõ Úr! Ami az önkormányzati lakások kárpótlási jegy ellenében történõ értékesítését illeti, illetve azt a kérdést, hogy kötelezõ-e elfogadni ellenértékként a kárpótlási jegyet, érdemes arra utalnom, hogy egy alkotmánybírósági határozat foglalkozott ezzel a kérdéssel elõzetes normakontroll keretében a kárpótlási törvény parlamenti megszavazása után. Az Alkotmánybíróság azt mondja ki, hogy a kárpótlási törvény hatálybalépése elõtt az önkormányzatok tulajdonába került lakások esetében nem lehet kötelezõ erõvel elõírni a kárpótlási jegy ellenértékként történõ elfogadását, mert amikor az önkormányzatok meghirdették ezeket, még nem tudhatták, hogy lesz kárpótlási jegy.
A kárpótlási törvény '91. szeptember 1-jén lépett hatályba. Ez után az önkormányzatok tulajdonába került lakások esetében kötelezõ elfogadni a kárpótlási jegyet. Meg kell jegyeznem, hogy az önkormányzati lakások mintegy 90 százalékát '91. szeptember 1-je után adták az önkormányzatok tulajdonába, az úgynevezett vagyontörvénnyel.
Itt tehát azt kell megvizsgálni, hogy mikor került az önkormányzat tulajdonába, milyen törvény alapján az a bizonyos lakás.
Ami a második kérdést illeti, valóban a lakástörvény alapján 1995. november 30-án lejárt az a határidõ, amikor még jelentkezni lehetett az önkormányzati tulajdonú lakás megvételére. Ugyanakkor azonban, ha az önkormányzat úgy dönt, hogy elidegeníti a lakást ez után az idõpont után - most megfordult a helyzet, mert eddig a bérlõ jelentkezhetett, hogy meg akarja venni -, tehát ha az önkormányzat el akarja adni, akkor a törvény erejénél fogva elsõsorban a bérlõ számára kell felajánlania, és ha a bérlõ meg akarja venni, akkor ugyanolyan feltételek mellett veheti meg, mintha õ jelentkezett volna a lakás megvásárlására. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)