SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter: Köszönöm szépen, elnök asszony, a szót.
Tisztelt Ház! Kedves Képviselõtársaim! A törvényjavaslatról és a beterjesztett módosító indítványokról folytatott viták általam legfontosabbnak tartott tapasztalatait szeretném röviden összegezni.
Elõször is azt mondanám, igazán örömünkre szolgált, hogy a társadalombiztosítási törvénymódosítások közül a nyugdíjemelés rendszerére vonatkozó javaslatunkat, illetve ennek a leglényegesebb részét, azt, hogy az emelést a nettó átlagkereset-növekedés elõzõ évi tényadatához kössük, a tisztelt Ház szinte egyöntetûen támogatta.
Ugyanakkor az ehhez érkezett módosítványokat, amelyek a nyugdíjemelés legkisebb és legnagyobb összegének a kormány által történõ meghatározását kifogásolják, mert az Országgyûlés hatáskörében kívánják tartani, nem tudjuk elfogadni.
Szeretnék arra rámutatni, hogy ebben a kérdésben nincs valós mozgástér, mert az emelés legnagyobb összegét az elmúlt években kialakult konszenzus alapján továbbra is a mai szabályok szerint megállapítható új nyugdíjak maximális összegéhez kívánjuk kötni. Ez egyben meghatározza az emelés legkisebb összegét is, mivel a felsõ korlátból adódó forrást tudjuk a legalacsonyabb nyugdíjszint további emelésére átcsoportosítani.
Nincs ebben a kormányzati felhatalmazásban - amelyet természetesen az önkormányzatokkal egyetértésben fogunk gyakorolni - semmiféle kiskapu, ezzel nem csorbul a parlament döntési jogosítványa, hisz ez azt jelenti, hogy például az 1995. évi 15 százalékos nettó keresetnövekedés esetén a tisztelt Ház e törvényjavaslat elfogadásával a 77 milliárd forint kihatású nyugdíjemelésbõl csupán egy ezreléket, azaz 50 millió forintot enged át kormányzati és önkormányzati döntésre.
Valójában nem ragaszkodnánk e jogosítványhoz, de mégis élni kívánunk vele, kizárólag azért, hogy az év elején mielõbb megkaphassák az emelt nyugdíjakat, az év végi sûrû parlamenti munka ne okozzon ebben halasztást.
Tisztelt Ház! A nyugdíj-szakterülethez a szociális bizottságtól érkezett további módosítványok a nyugdíjalap-számítás degressziójánál a kormányjavaslatot finomítják, a sávhatárokat arányosabbá teszik érdemleges költségkihatás nélkül, ezért ezeket támogatjuk.
Ami az egészségbiztosításra vonatkozó kormányzati javaslatokat illeti, két kérdésben igen éles, heves indulatoktól sem mentes vita bontakozott ki. Meg kell mondani, hogy erre számítottunk is, hisz az egyes egészségügyi szolgáltatásoknál bevezetendõ lakossági térítések és a munkáltató egyharmados táppénztérítési kötelezettsége új típusú, és õszintén be kell vallani, pénzügyi kényszerbõl is fakadó olyan lépés, amelyet az eddig megszokott szemlélettel és felfogással valóban nem is könnyû elfogadni.
Egyetértek azzal is, hogy nehéz, válságos gazdasági helyzetünkben, amikor népszerûtlen intézkedések is elkerülhetetlenek, nem könnyû kormánypárti képviselõnek lenni sem. Mégis úgy gondolom, hogy a megszorító intézkedések elodázásával csak tovább fokoznánk az egészségügyi ellátórendszerünkben felgyülemlett feszültségeket, a finanszírozási problémákat, és késõbb még drasztikusabb lépésekre kényszerülnénk.
Tisztelt Képviselõtársaim! Emlékeztetni szeretném önöket az expozéban elmondottakra, konkrétan arra, hogy a kormány nyitott minden olyan módosító javaslat befogadására, amely a táppénz munkáltatói átterhelése helyett például más eszközökkel pótolja az egészségbiztosítási költségvetéshez nélkülözhetetlen forrástöbbletet. Sajnálatos, hogy a javaslatunkat ellenzõ képviselõk más konkrét javaslatot - legalábbis ez ügyben - nem tettek.
Az egészségügyi ellátás és a szociális ellátás szûk határterületén javasolt térítési díj bevezetésének kezdeményezésével tisztább viszonyokat szerettünk volna teremteni az egészségügyi ellátás igen szövevényes, és valljuk be, számos szubjektív döntéssel mûködõ területén. Az ezzel kapcsolatban felvetett szakmai aggályokat figyelembe véve azonban a kormány ez alkalommal tudomásul veszi azon módosítások megszavazását, amelyek a térítési díj bevezetésének elhalasztására irányulnak.
Tisztelt Ház! Támogatja a kormány a szociális bizottságnak azt a módosító csomagját is, amely az Érdekegyeztetõ Tanács megállapodásának megfelelõ járulékmértékeket érvényesíti. Ennek megfelelõen nem emelkedik a munkavállalók nyugdíjjáruléka, és a munkáltatók egészségbiztosítási járuléka is másfél százalékkal csökkenhet az eredetileg javasolt 3,5 százalék helyett.
Nem tudjuk viszont támogatni a kétségtelenül nehéz körülmények között mûködõ célszervezetek egészségbiztosítási járulékának 10 százalékos csökkentésére benyújtott indítványt. A magas járulék mérséklését ugyanis számos egyéb terület, akár egész ágazatok is kérhetnék hasonló okkal, de úgy véljük, hogy a célszervezetek költségvetési dotációját elvileg sem lenne helyes járulékkedvezménnyel megtoldani.
(18.20)
Tisztelt Képviselõtársaim! Szeretném kifejezni reményemet, hogy az Érdekegyeztetõ Tanácsban meg lehet állapodni a minimális bér 1996 januárjától érvényes összegében, mert azzal az általunk is támogatott módosítvánnyal, miszerint a társadalombiztosítási járulék alapjául ne a januárban, hanem a tárgyévet megelõzõ év december 31-én érvényes minimálbér összegét kelljen alapul venni, kiiktatjuk a vállalkozók ellenérdekeltségét. (Általános, folyamatos zaj.)
Szólni szeretnék az alkotmányügyi bizottságnak arról a módosítási javaslatáról is, amely az állampolgári jogok biztosa által joggal felvetett problémákat orvosolja. Mi is indokoltnak tartjuk a tb-törvénybõl jelenleg hiányzó jogintézmény pótlását, vagyis azt, hogyha a biztosított igényét a társadalombiztosítási szervek tévesen utasítják el, vagy tévesen alacsonyabb összegû ellátást állapítanak meg, akkor a hiba felfedésétõl visszafelé számított öt éven belül járó összeget és az utána járó késedelmi pótlékot utólag ki kell fizetni. Ezzel tehát nemcsak a járulékfizetési kötelezettség megszegését, hanem az igényelbírálásban mulasztó társadalombiztosítási szerveket is szankcionáljuk, illetve védjük a sérelmezett biztosítottat is.
Végezetül megköszönöm a társadalombiztosítási törvény módosításához érkezett, az eredeti javaslatot érdemben nem változtató, de fontos pontosításokat tartalmazó módosítványokat.
Tisztelt Ház! Sok bírálat érte a törvényjavaslatot amiatt is, hogy ennek keretében módosítjuk a gyógyszertárak létesítésérõl és mûködésük egyes szabályairól szóló törvényt. Az e törvény módosítására benyújtott javaslat - mint önök elõtt ismert - a gyógyszertár-tulajdonos önkormányzatok privatizációs kötelezettségének megszüntetését tartalmazza, biztosítva ezáltal, hogy a gyógyszertári törvény összhangban legyen az önkormányzatokról szóló törvény rendelkezéseivel.
A témához benyújtott módosító indítványok egy része - a ma hatályos szabályozáshoz hasonlóan - továbbra is privatizációs kötelezettséget kíván megfogalmazni; másik része viszont arra irányul, hogy a gyógyszertár- tulajdonos önkormányzatok vagy a gyógyszerellátás felelõsei a gyógyszertárak tulajdonjogát ne ruházhassák át gyógyszerészekre, legfeljebb a gyógyszertár mûködtetésére köthessenek szerzõdést. A kormány e módosító indítványok egyikét sem tudja támogatni, mert mind a privatizációs kötelezettség elõírása, mind pedig a tulajdonjog átruházásának megtiltása az önkormányzatok döntési szabadságát korlátozza. Így a kormány álláspontja szerint e javaslatok az önkormányzati törvénnyel ellentétesek.
Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a kormány által beterjesztett törvényjavaslat az önkormányzati döntési szabadság messzemenõ elfogadása és figyelembevétele mellett arra is hangsúlyt fektet, hogy privatizáció hiányában, illetve a patika mûködtetési jogának gyógyszerész részére történõ átadása hiányában is a gyógyszerellátás folyamatos és zavartalan legyen - ennek biztosítása pedig a tulajdonosi önkormányzat kötelessége.
Tisztelt Ház! Megköszönöm figyelmüket, a vitában tanúsított aktivitásukat, a konstruktív javaslatokat, és kérem önöket a szavazásnál az elõbb elmondottak szíves figyelembevételére. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánykoalíció padsoraiban.)