DR. SEPSEY TAMÁS (MDF): Tisztelt elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ha tegnap nem húzódott volna el a rádiózásról, a televíziózásról szóló törvényjavaslat részletes vitája, akkor tegnap fél 11 tájban megejthettük volna ennek a törvényjavaslatnak a vitáját, most nem lenne szükség a Ház többségét "untatni" néhány dologgal, hisz tegnap negyed 11 körül 16-an voltunk ebben a Házban. Most sokkal szélesebb a hallgatóság, és remélem, hogy fogékony is lesz néhány dologra. (Derültség, zaj.)
Államtitkár úr lényegében elmondta azokat a dolgokat, amelyekkel nem kell külön foglalkozni, hogy mennyire fontos ez a törvényjavaslat, hogy milyen komoly anyagi érdekek állnak a mögött, hogy ezt a törvényjavaslatot az Országgyûlés elfogadja.
Nagyon finoman utalt arra, hogy a bizottsági vita során voltak olyan módosító javaslatok, amelyek az állampolgárok személyes adatainak védelme érdekében szigorítani kívánták a javaslatnak a szabályozását.
(19.10)
Ugyanis ez a javaslat három átfogó kört szabályoz: a tudományos kutatást, a piackutatást és az üzletszerzést. Az utóbbi esetében a törvényjavaslat elõírja, hogy külföldre történõ adattovábbítás és adatátadás esetén ezt az adatvédelmi biztosnak elõzetesen be kell jelenteni. A másik két esetben azonban ilyen korlát nincs.
A módosító javaslatok elõterjesztõinek az volt a véleményük, hogy egyelõre indokoltabb lenne szigorúbb szabályozást alkalmazni, hisz az Európai Unió jogharmonizációs irányelvei nem kötelezõ elõírásokat tartalmaznak ebben a témában. Ajánlások, amelyek részben betarthatók, de részben ezektõl el is térhet a nemzeti törvényhozás. Az volt a véleményünk, hogy figyelemmel arra, hogy ez egy induló törvény, és jelenleg Magyarországon meglehetõsen áldatlan állapotok uralkodnak ezen a téren, szigorúbb szabályozás az indokolt, hogy mindenfajta visszaélésnek elejét lehessen venni. Késõbb aztán a helyzet értékelésének függvényében adott esetben a sorompókat fel lehet engedni és a tudományos kutatás, illetve a közvélemény-kutatás esetében is meg lehet szüntetni azt a garanciális szabályt, hogy az adatok külföldre továbbítása esetén azt elõzetesen az adatvédelmi biztosnak jelentsék be.
Ezért is tartottuk volna garanciálisnak ezeknek a szabályoknak a törvénybe iktatását, mert ez a törvényjavaslat a tudományos kutatás fogalmát nagyon tágan határozza meg. Hogy csak egy példát említsek, tudományos kutatást végez, az is, aki egy alapítványtól kap egy igazolást arról, hogy õ tudományos kutatást végez. Úgy gondolom, miután a Magyar Országgyûlés képviselõi között vannak akadémikusok, professzorok és valóban tudományos kutatók, egy kicsit úgy érezhetik, hogy az a tudományos kutatás fogalmának megszégyenítése, ha egy alapítványi igazolás elegendõ annak igazolására, hogy az illetõ tudományos kutatást végez és ezáltal a törvény alapján jogosult lesz a magyar állampolgárok személyi adatainak átvételére és adott esetben külföldre továbbítására. Tehát úgy gondoltuk, úgy véltük, hogy ez egy olyan garanciális pontja ennek a törvényjavaslatnak, ahol a kezdeti szigorúság nem árt. Sajnáljuk, hogy a bizottság ezt nem támogatta.
A másik garanciális módosító javaslat szintén a külföldre történõ adattovábbításhoz kapcsolódott, nevezetesen az üzletszerzés esetében. Itt el kell mondanom tisztelt képviselõtársaimnak, hogy az önkormányzati bizottság ajánlásának a 17/1. és a 18. pontja megszavazása során meglehetõsen visszás helyzet alakult ki az önkormányzati bizottságban. Az önkormányzati bizottság ugyanis elõször szavazott a beadott módosító javaslatokról, és megszavazta a 18. pont alatti módosító javaslatot. Ezt követõen a késõbbiek során ettõl az álláspontjától eltért, és az önkormányzati bizottságnak a 17/1. ajánlása került be a bizottság által támogatott javaslatokba. A különbség nagyon kicsinek tûnik, viszont nagyon lényeges, mert ez a módosító javaslat azt szabályozza, hogy külföldi közvetlen üzletszerzõ szervezet adatokat feldolgozás céljára az állampolgárok engedélye nélkül továbbíthat külföldre.
Balsay István képviselõtársam által és általam beadott javaslat ezekben az esetekben is kimondaná, hogy az érintett állampolgárnak írásban hozzá kell járulnia, hogy a személyes adatai külföldre továbbíthatók legyenek. Azt hiszem egyébként, az volt a jogalkotó eredeti álláspontja is, hogy a külföldi közvetlen üzletszerû tevékenységet végzõ szervezetek magyar állampolgárok adatait feldolgozás céljára csak akkor vihessék ki az országból, ha egyrészt biztosítottak az adatvédelmi feltételek, másrészt ehhez az érintett állampolgár írásban hozzájárult. Véleményem szerint az önkormányzati bizottság módosítása nyelvtanilag csak úgy értelmezhetõ, hogy feldolgozás céljára engedély nélkül kivihetõ az adat az országból. Egyéb célra viszont - és üzletszerzés esetén az egyéb célt igen nehéz értelmezni - kell az írásbeli engedély.
Tehát úgy gondolom, tisztelt képviselõtársaim, hogy a magyar állampolgárok személyi adatainak védelme érdekében meg kellene fontolni, hogy mégis indokoltabb lenne mindegyik adat külföldre történõ továbbítása esetén elõzetesen írásbeli engedélyt kérni az állampolgártól, illetve a külföldre történõ adattovábbítást bejelenteni az adatvédelmi biztosnak. Köszönöm szépen megtisztelõ figyelmüket. (Szórványos taps.)