DR. TOLLER LÁSZLÓ, az alkotmány- és igazságügyi bizottság többségének elõadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Amilyen rövid idõ alatt intézõdött el az eredeti törvényjavaslat megtárgyalása és elfogadása 1994 tavaszán, olyan hosszú ideig tart ennek az ügynek a folytatása a Magyar Országgyûlés plénuma elõtt, e Ház falai között.
Az alkotmányügyi bizottság nem elõször szembesül ezzel a törvényjavaslattal. Igaz, hogy az átvilágító bírák ügyének indult határozati javaslat kapcsán, de felmerült a törvény egész alkalmazhatóságának a problémája, és ezt alátámasztotta az Alkotmánybíróság azon határozata, amelyben az eredeti törvény több rendelkezését megsemmisítette. Ugyanakkor ugyanezen alkotmánybírósági határozat irányt mutatott az alkotmánysértés orvoslására, és való igaz, hogy a tisztelt elõterjesztõ, Balsai István képviselõ úr olyan törvényjavaslatot terjesztett a Ház elé, amely az alkotmánysértés orvoslására irányul. Ezért történt az, hogy az alkotmányügyi bizottság támogatta elsõ körben tárgysorozatba-vételét, második körben a sürgõs tárgyalását. Ugyanakkor az alkotmányügyi bizottság múlt heti ülésén állást foglalt a törvényjavaslat alkalmasságát illetõen, és megállapította, hogy tiszteljük az elõterjesztõ szándékát, ugyanakkor az általa elõterjesztett törvényjavaslat több olyan pontot tartalmaz, amely részben nem felel meg az Alkotmánybíróság határozatainak, részben túlterjeszkedik azon, részben szûkítõ módon értelmezi, ugyanakkor az átvilágító bírák státusát olyan módon kívánja megváltoztatni, amely az eredeti törvény tartalmától, szellemiségétõl és a bíráknak szánt státustól messze eltér.
(11.20)
Az alkotmányügyi bizottság kifejezetten azért tartotta alkalmatlannak részletes vitára a képviselõ úr által benyújtott törvényjavaslatot, mert az, hogy az átvilágító bírákból álló testület bírói státust kapjon, az Országgyûlés által megválasztott bírákként járjon el kontradiktórius eljárás nélkül és olyan bírósági funkciót vagy a képviselõ úr által elõterjesztett törvényjavaslat szerinti valamiféle igazságszolgáltatási szerv státust kapjon, amelyek túlmutatnak az eredeti törvény szándékán, nem helyeselhetõ, közjogilag értelmezhetetlen, alkotmányjogilag pedig problémákat vet fel. Tudnillik a képviselõ úr javaslata szerint az Országgyûlés által választott bírákról lenne szó, akik igazságszolgáltatási feladatokat látnának el, részben bírói feladatkört, részben közjogi státust kapnának. Ez alkotmányosan meglehetõsen nehezen értelmezhetõ.
Sajátosnak minõsíthetõ a törvényjavaslatban az a szemlélet is, amelynek alapján az átvilágítandó személyek körét meghatározza. Sajátos a szemlélet azért, mert elég önkényesnek tûnik a képviselõ úr által elõterjesztett törvényjavaslatban a kiválasztás. Bár itt a plenáris ülésen elég széles körben magyarázta, hogy kiket, miért kell a törvény hatálya alá vonni, végül is az okfejtés nem konzekvens, és elég esetleges a kijelöltek köre. Mindezekre figyelemmel az alkotmányügyi bizottság 9 igen, 12 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a törvényjavaslat általános vitáját nem támogatja, illetve nem fogja támogatni a részletes vitára bocsátást sem, és ennek megfelelõen a Házszabály rendelkezéseit kívánja figyelembe venni.
A házbizottság eljárása kapcsán egy dolgot meg kell említenem. Azt, hogy álláspontunk szerint az alkotmányügyi bizottságnak kellett volna kiadni azt a Házszabály-értelmezési feladatot, hogy a kormány által benyújtott törvényjavaslat és a képviselõ úr törvényjavaslatának párhuzamos megjelenése a napirendek között nem vet-e fel Házszabály-értelmezési problémát. Így az alkotmányügyi bizottság kérni fogja, hogy a késõbbiekben ennek értelmezését a Ház végezze el. Összességében tehát nem támogatjuk a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)