DR. K. CSONTOS MIKLÓS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyûlés! Engedjék meg, hogy egy picit - nem szokás szerint - visszakanyarodjak ahhoz a törvényhez, amelynek a módosítását most kéri a beterjesztõ. Vissza kell kanyarodni az elõzményekre! Mindenki tudja az elõzményekbõl, hogy annak idején miként jött létre ez a törvény és milyen apropóból, hogyan választották meg a bizottságot, illetve a bírókat.
Ezek a bírók kénytelenek voltak itt - azt mondom - egy tortúrán átmenni, annak ellenére, hogy õk mit sem tehettek arról, hogy õket bírónak választották meg. Ez a tortúra majdnem fölért egy inkvizícióval. Annak idején a bizottságok meghallgatták, több bizottság elõtt meg kellett jelenni, itt voltak a páholyban, amikor végighallgatták az ezzel kapcsolatos vitát. Tehát azt kell mondani, hogy mindaddig ez a most megváltoztatni kért törvény jónak volt tekinthetõ, a bírák addig ellátták a feladatukat, amíg nem jött az az esemény, hogy valaki fennakadt a rostán és ez kiszivárgott. Eddig senkinek nem jutott eszébe, hogy ezt a törvényt meg kellene változtatni, módosítani kellene.
Azt hiszem, ez a mozzanat az, ettõl a pillanattól kezdve beszélhetünk arról, illetve beszéltek arról, hogy ez a törvény nem is az a törvény, amit meg kellett volna hozni stb. stb. Azután kezdõdött a tortúra a bírák ellen, azután lettek õk rosszak, azután lettek õk üldözöttek, holott az õ feladatuk lett volna az üldözés. Ilyen körülmények között, azt hiszem, jogos volt a képviselõ úr elõterjesztése. Annál is inkább jogos volt ez, mert hiszen elõírta az Alkotmánybíróság, hogy azt hiszem, 1995. szeptember 30-áig kell beterjeszteni. A kormány ráült erre az ítéletre, hogy így mondjam, és utána nem tett semmit, tehát nem szüntette meg az alkotmányellenességet, hanem kényelmesen várt.
(11.50)
Most valóban azt kell mondani, hogy már megjelent a kormány által elõterjesztett törvényjavaslat is; meg kell azt is mondani, összehasonlítható a kettõ, és a kettõ összehasonlítása most már azt eredményezi, hogy a beterjesztett önálló képviselõi indítvány jobb, tulajdonképpen a tekintetben szélesebb körben fogalmazza meg, hogy kikre is vonatkozzon a vizsgálat, kik legyenek a vizsgálandó személyek. Tehát ilyen téren voltaképpen szélesíti a bírák hatáskörét és a jogát e tekintetben. Azt kell mondani, hogy ez örvendetes, és én a magam részérõl támogatom.
Nagyon sok olyan javaslat is van ebben a törvénytervezetben, amely egyértelmûen meghatározza a továbbiakban a bírák feladatát, meghatározza az õ jogállásukat. Ezek szükségesek, és korábban ez nem volt rendezve; való igaz. Én azt tudom mondani azzal kapcsolatban, amit Tóth Károly is állított, hogy ez nem alkalmas és nem jó, én azt hiszem, tévedésben van képviselõtársam, mert igenis ez a törvényjavaslat olyan, amelynek alapján komolyan tudnak dolgozni a bírák. Az volna elsõdlegesen is a szükséges, hogy ne álljon meg és ne várakozzon itt hosszú idõn keresztül ennek a vizsgálatnak az eredménye; tehát üzemeljen és menjen és haladjon elõre, és vizsgálja meg azokat a személyeket, akikre a törvénytervezet javaslatot tesz.
A magam részérõl azt gondolom, a Kisgazdapárt ezt a törvénytervezetet alkalmasnak tartja és javasolja is az általános vitára. Felvetõdött Toller képviselõ úr részérõl olyan probléma, hogy õ nem tart mindent helyesnek és kívánatosnak. Kérem szépen, azért van a módosító indítvány, hogy azzal lehet ezt a korrekciót elvégezni. Ha nem megfelelõ, akkor módosító indítványokkal biztosan elfogadhatóvá tehetõ a törvénytervezet. Én azt hiszem, ezzel kellene élni, és nem arra törekedni, hogy ennek a törvénynek a megvalósítására minél késõbb kerüljön sor.
A magam részérõl csupán ilyen röviden kívántam reagálni rá; jóllehet még számtalan olyan momentum van, amit szükséges lenne elmondanom. De miután idõbelileg más irányú elfoglaltságom van, azért kellett ilyen röviden elmondani, a mondókámat; kérem, szíveskedjenek ezt elfogadni és a javaslatom alapján érdemben is tárgyalni, olyan értelemben, hogy a mi álláspontunk szerint ez a beterjesztett javaslat megfelelõ. Köszönöm szépen. (Taps az FKGP soraiban.)