DR. KÁVÁSSY SÁNDOR (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Én a magam részérõl egyetértek Tompa képviselõ úrral, amikor azt mondja, hogy a lényegrõl kellene beszélni. A lényeg pedig, tisztelt képviselõtársak, annak elbírálása volna, hogy azok, akik 1945-tõl az erõszak hosszú sorozatát követték el a magyar társadalmon, kiszolgáltatták az országot egy idegen hatalomnak, nemzeti érdekeinket egy idegen hatalom érdekeinek rendelték alá, vajon népellenes bûntettet követtek-e el, vagy sem. Vagy akik 1956-ban behívták az oroszokat - ne tessék ezen nevetni, Tompa képviselõ úr, ez komoly dolog volt -, muszkavezetõk voltak, verõlegények, pufajkások és egyebek voltak, akik besúgók voltak, azok vajon nem követtek-e el olyan bûntettet, amiért ma felelni kellene? Szerintem itt kezdõdik a dolog és errõl kellene beszélni.
Annak idején, amikor ennek a törvénynek a vitája folyt, az egyik legélesebb bírálója én voltam. Elõ lehet venni a jegyzõkönyvet! Miért? Mert abból indultam ki, hogy azok az emberek, akik esetleg kényszer hatására voltak besúgók - engem is besúgtak, nagyon jól tudom -, azok az emberek most bûnhõdhetnek. Azok viszont, akik ezt az egész apparátust mûködtették, bûntetlenül ússzák meg az egészet.
Nekem, mint olyan képviselõnek, aki nem ellenséges indulatokkal viseltetik a Szocialista Párt iránt, hanem tárgyilagosan igyekszik megközelíteni a dolgokat, az a véleményem, hogy a Szocialista Pártnak is szembe kellene néznie saját múltjával, és elhatárolnia magát azoktól, akik elkövették ezeket a nemzetellenes bûntényeket. Kádár is megtette 1956 után; önökben is kell legyen annyi energia, hogy ezt az önbírálatot meg merjék tenni, ha valóban új pártként akarnak részt venni a magyar politikában. Nem pedig csûrni-csavarni a dolgokat és mentegetni azokat, akiknek a közéletbõl vissza kell vonulniuk.
Köszönöm szépen.
(13.40)