DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Igen tisztelt Képviselõtársaim! December 15-én, pénteken - amikor a Budapest Bank 12 milliárd forintos titkos kormányhatározattal történõ megtámogatásának a határideje letelt - délután a bank aulájában ünnepi eseményre készülõdtek. A gyönyörû kristálypoharak, a kitûnõ italok, a csodálatos étkek ott sorakoztak az asztalon - no, nem azért, mintha Bokros Lajos pénzügyminiszter úr, a korábbi bankelnök vitte volna vissza a 16 millió forintot a bank pénztárába... (Zaj a bal oldalon.).., hanem azért, mert remélték, hogy most a 12 milliárd forint tekintetében történik egy olyan tranzakció, amikor már nem lehet követni a 12 milliárd forintnak a sorsát.
Sajnálatos módon azonban idõközben kiderült, hogy egy per folyik további 12 milliárd forint tekintetében. A Legfelsõbb Bíróság hatályon kívül helyezte az elsõfokú ítéletet, így tehát ez a hatályon kívül helyezõ végzés mindenképpen a követelés bizonyos fokú megalapozottságára utalt, erre tekintettel nem jöhetett létre az ügylet.
Mindenképpen érdemes azonban visszatekinteni, hogy milyen nyilatkozatot tett a pénzügyminiszter úr, amikor 1995. június 20-án ebben a tárgykörben felszólaltam, illetõleg interpelláltam.
(15.50)
Akkor a miniszter úr kioktatott engem arra vonatkozólag, hogy a banknak több irányú rendkívüli haszna származik ebbõl a papírakcióból, amelyet a miniszter úr papírjuttatásnak nevezett, holott valamennyien tudjuk, hogy nemcsak papírjuttatásról, hanem valóságos 12 milliárdról van itt szó. Nos, õ egyrészt azt mondotta, hogy a kamatbevételt a Budapest Bank nem fogja elszámolni, hanem azt visszautalja a költségvetésnek, másrészt pedig a tõkenyereség - a papírjuttatással - mindenképpen egy jelentõsen kedvezõbb helyzetbe hozza a bankot is és a költségvetést is.
Miután az ezzel kapcsolatban alakult vizsgálóbizottság eredménye különbözõ okok miatt részben nem haladhatott elõre - de ami történt, az is titkos, amint azt megtudtuk a sajtó hasábjain keresztül -, felmerül a kérdés, hogy vajon a miniszter úr június 20-ai, kioktató stílusú hangnemben elmondott tájékoztatásából mi vált valóra. Nagy örömmel hallaná a Kisgazdapárt, ha a pénzügyminisztériumi államtitkár úr beszámolna arról, hogy mennyi volt a tõkenyeremény, amelyet a költségvetésnek átutaltak, de ugyancsak szívesen hallanánk arról is, hogy mennyi volt az a kamat, amelyet a Budapest Bank átutalt a költségvetésnek. Én ugyanis hiába meresztgettem a szemem a költségvetés tanulmányozásánál, ilyen tételt nem sikerült észrevennem.
A pénzügyminiszter úr kitûnõ közgazdász, mert Bokros pénzügyminiszter úr korábban a szememre vetette, hogy én csak jogásznak lehetek kitûnõ, de közgazdásznak nem... (Zaj a bal oldalon.).., akkor szeretnék hallani végre a kitûnõ közgazdászok eredményes mûködésérõl, hiszen én csak arról tudok, hogy a Budapest Bank kapott rendes konszolidációt, kapott feketekonszolidációt és a feketekonszolidáció 21-22 milliárd. A parlamenti vizsgálóbizottság sajnos, egy csomó adathoz nem tud hozzájutni, mert ahol nincs pénz és valamilyen gyanú merül fel, ott rögtön a banktitok kerül elõtérbe. Az eltûnt pénzek tehát banktitok alá esnek, az egész ügylet homályos, nem tisztázott. Úgy gondolom, végre itt lenne az ideje annak, hogy a tisztelt pénzügyi államtitkár úr valóságos adatok valóságos felvetése kapcsán tájékoztatná a Házat.
Egyebekben a Független Kisgazdapárt úgy döntött, miután a parlamenti vizsgálóbizottság semmit fel nem derített XII. hó 15-éig... (Az elnök pohara kocogtatásával figyelmeztet a felszólalási idõ leteltére.) - befejezem, köszönöm szépen elnök úr, még egyetlenegy mondat -, addig, amíg a határidõ volt a 12 milliárd visszafizetése tekintetében, ezért úgy gondoljuk, hogy az ilyen látszat-vizsgálóbizottságnak nincs értelme, a Független Kisgazdapárt az ilyen bizottságokból sorozatosan ki fog vonulni. Köszönöm szépen. (Taps a Kisgazdapárt soraiban.)