IVANICS ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A területfejlesztésrõl tárgyalva úgy gondolom, az ország valóságos helyzetébõl kell kiindulnunk. Ez a valóságos helyzet egy közgazdász tollából a következõképpen néz ki. A regionális különbségek hallatlan kiélezõdésére figyelmeztet, ez a közgazdász Lengyel László. Megítélése szerint ma például az, hogy valaki Sopronban vagy Gyõrben él és mondjuk nem Mátészalkán, az jobban meghatározza a társadalmi státusát, mint az a tény, hogy mi a szakmája, milyen foglalkozásból él.
Úgy gondolom, hogy ennek a kijelentésnek mindenképpen van valóságtartalma és fontolóra kell venni, hogy ha ilyen mértékû a regionális különbség kis hazánkon belül, akkor ennek a területfejlesztési és területrendezési törvénynek valójában milyen prioritásokat kell követni. Egyértelmûen a leglényegesebb elem a területfejlesztésnél az, hogy a fejlesztési eszközöket milyen szisztéma, milyen szervezeti felépítés mellett közvetítjük az adott helyre. Ebbõl a vonatkozásból tekintve ezt a benyújtott javaslatot, valóban nem lehet ezt a rendszert világosnak és egyértelmûnek nevezni. Egy ilyen törvényalkotási menetrendnél ezt mindenképpen csak két lépcsõben lehet megoldani. Így talán lehetõség lenne arra, hogy a lakossági és a különbözõ érdekvédelmi kontroll mûködjön. Különben mindenképpen torzót fogunk létrehozni, és ez már a törvény jelenlegi fázisában is megmutatkozik, hiszen a beterjesztett törvény igen sok ponton módosul. Ezt az elõttem szóló Szentkuti Károly is elmondta és utalt jónéhány olyan momentumra, amelyek egyértelmûen a kulisszák mögötti egyezkedések eredményei, ahol valóságosan fel lehet fedezni a lobbyérdekeket is. Ennek kapcsán nyilvánvaló, hogy a törvény eredeti célja úgy, ahogy az elõterjesztõk megpróbálták rendszerbe foglalni, nem fog teljesülni.
Tehát ebben az esetben az etikus és követhetõ magatartás törvényszerûen az, hogy az elõterjesztõ miniszter - amennyiben, mint jelen esetben is, akceptálta a módosító javaslatok jó részét - visszavonja ezt az elõterjesztést, elvégez egy normakontrollt, amelynek során beépíti az elfogadott javaslatokat, és a tisztelt Házat valóban megtisztelve ezt a módosított javaslatot visszahozza a Ház elé, hogy a Ház valóban a beterjesztett törvényrõl tudjon véleményt alkotni és határozni. Amennyiben ez nem történik meg, úgy tovább folytatódik az a módszer, hogy maga a kormányzat kér fel közelálló képviselõket a módosító javaslatoknak a bevitelére és ezen keresztül egy szerkezetében és struktúrájában is teljesen módosított törvény elfogadására kerül sor. Ennek nyilvánvalóan szoros következménye, hogy rendkívül sok hiányosságot, koherenciazavart fog tartalmazni, és nem egy esetben alkotmányossági problémákat vet fel. Ez az eddig követett szisztémából egyenesen következik. Tehát én mindenképpen úgy ítélem meg, hogy ha jó törvényt akarunk hozni, akkor az országnak most valóban nagyon fontos és alapvetõ feladata, hogy a területfejlesztés gátat tudjon vetni ennek az iszonyú nagy erodálódásnak, amely nyugatról keletre bekövetkezik az ország fejlõdésében. Ha ezt nem tudjuk olyan konszenzusos alapon meghozni és olyan kontrollal a lakosság és az érdekvédelmi szervezetek részérõl, hogy valóban emberileg is mérhetõ idõt kapjanak annak a munkának az elvégzésére, amely egy ilyen nagy volumenû törvény meghozatalánál szükséges, tehát amennyiben ezt nem biztosítjuk valóban emberi léptékkel, akkor nem számíthatunk egy igazságos és valóban mûködõképes törvényre.
Az elõttem szólók, Szentkuti Károly is hivatkoztak arra, hogy ezt már háromnegyed év óta készítgetjük, azt hiszem, Baráth Etele és miniszter úr is hivatkoztak rá, hogy mennyire komoly szakmai elõkészítés történt ebben a törvényben. Én ezt elfogadom, lehet, hogy ezek meg is történtek.
(18.00)
Az is elhangzott Baráth Etele részérõl, hogy nem csináltunk még ilyen törvényt. Ez is igaz. De ha egyszer az adott helyzet az, hogy még az általános vita lezárása elõtt mindenki számára egyértelmû, hogy olyan mértékû módosítások történtek, amelyek alapvetõen megváltoztatják a törvény irányát is, magának a leosztási rendszernek a szisztémáját is és áttekinthetetlenné teszik, akkor csak az az etikus eljárás, hogy ezt a miniszter visszavonja, elvégzi ezeket a módosításokat és egy világos, rendezett törvényt hoz a Ház elé.
A kereszténydemokraták csak akkor tudják támogatni ezt a törvényt és akkor tudnak igazából mellé állni, ha ezeket a lépéseket elvégezzük.
Nem lehet olyan politikai célok alá rendelni egy ilyen törvényt, hogy ezt hozzuk meg a kormányzati ciklus közepén, hogy a szervezeti kiépítést még mi tudjuk megcsinálni, ha áttételesen gondolkodunk a kormányzati erõk szempontjából.
Elsõsorban az a fontos, hogy jó törvény legyen, és ehhez ezeket az alapokat meg kell teremteni. Én kérem a tisztelt parlamentet, hogy ehhez adja meg a segítséget. A miniszter urat is kérem, hogy mérlegelje ezeket, és vegye fontolóra. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az ellenzéki képviselõk padsoraiban.)