DR. EÖRSI MÁTYÁS, a külügyi bizottság elnöke: Elnök Asszony! Tisztelt Országgyûlés! A külügyi bizottság a mai ülésén tárgyalta meg az alkotmányügyi bizottság ülésén elkészített tervezeteket, ugyanis két változat állt rendelkezésre, egy A-változat, amely elrendelte volna a népszavazást jövõ év márciusában, és egy másik változat, amelyrõl Hack Péter, a bizottság elnöke beszélt, amely most elutasítja a népszavazást, és egy késõbbi idõpontra tenné azt.
Úgy ítéljük meg, hogy az alkotmányügyi bizottság állásfoglalása jogilag teljesen korrekt, hiszen a népszavazásról szóló törvény értelmében a parlamentnek mérlegelnie kell azt, hogy a jelen idõpontban célszerû-e ennek a népszavazásnak a kiírása, vagy pedig nem.
Nos, a külügyi bizottság megtárgyalta ezt a két tervezetet, megtárgyalta a mérlegelési lehetõségeket és egyhangú határozattal, tehát ellenszavazat és tartózkodás nélkül döntött úgy, hogy a B-változatot fogja támogatni, tehát azt a változatot, amely most nem rendeli el a népszavazást, hanem elutasítja azt, és egy késõbbi idõpontban tesz javaslatot a népszavazásra.
Szeretném megosztani önökkel azokat a külpolitikai és belpolitikai érveket, amelyek alapján a külügyi bizottság - hangsúlyozom - egyhangú döntésével erre a következtetésre jutott.
Kezdjük a külpolitikával. Hack Péter elnök úr, az alkotmányügyi bizottság elnöke beszámolt arról, hogy abban a pillanatban, amikor ez a népszavazási kezdeményezés született, még senki nem kereste meg Magyarországot azért, hogy lépjünk be a NATO-ba. Ugyanakkor ismert önök és a közvélemény elõtt az is, hogy a magyar külpolitika komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy Magyarországot a NATO-tagságra felkészítse, komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy a NATO-tagországokat meggyõzze arról, hogy Magyarország csatlakozásával a NATO hatékonyabb lesz, jobban fog mûködni.
Nos, ebben a helyzetben, amikor külpolitikai törekvéseink arra irányulnak, hogy egy ilyen felkérés érkezzék a NATO részérõl, külpolitikai szempontból nem lenne szerencsés az, ha a dolgok elébe mennénk, és egy népszavazással - ha tetszik - megpróbálnánk nyomást gyakorolni a NATO-ra, vagy pedig a NATO tagországaira a tekintetben, hogy gyorsítsák fel az integrációt. Ellenkezõleg: attól lehet tartani, hogy egy ilyen lépést jövendõbeli - és hadd tegyem hozzá, jelenlegi - partnereink nem vennének jó néven, és úgy érezzük, hogy most pusztán külpolitikai szempontból a mindannyiunk által kívánatosnak tartott NATO-tagságunkat nem befolyásolná kedvezõen egy ilyen népszavazás.
Természetesen egy ilyen népszavazásnak a célja alapvetõen nem külpolitikai - ezzel mindannyian tisztában vagyunk -, hanem belpolitikai kérdéseket feszeget, és a külügyi bizottság nem mulasztotta el megvizsgálni a népszavazás mostani elutasításának belpolitikai következményeit sem. Hack Péter elnök úr utalt arra, hogy a népszavazási törvénnyel kapcsolatban számos dilemma merül fel, hiszen nagyon sok jó szándékú aláíró adott esetben egy olyan kezdeményezéshez adja aláírását, amelynek eredményeképpen ilyen vagy olyan okból,de nem lesz népszavazás.
Nos, nekem meggyõzõdésem, hogy azok közül az aláírók közül, akik ezt az aláírási ívet ellátták kézjegyükkel, számosan vannak, akik azért írták alá, mert szeretnének a NATO-tagság mellett voksolni. Nem kétséges az sem, olyanok is lehettek, akik azért írták alá, mert nem értenek egyet Magyarország NATO- tagságával. A kérdés azonban az, tisztelt Országgyûlés - és ezt a kérdést kell magunknak feltenni -, hogyha ma, 1995-ben vagy 1996 elején dönt az ország lakossága arról, hogy Magyarország a NATO tagja legyen vagy ne legyen a NATO tagja, akkor milyen információk alapján fog tudni ebben az igen fontos kérdésben megnyugtató választ adni, igennel vagy nemmel voksolni.
Tudják-e önök, tisztelt képviselõtársaim, hogy a Magyarország NATO-tagságát ellenzõk milyen ellenérveket fogalmaznak meg a NATO-tagsággal kapcsolatban? Megfogalmazzák a NATO-tagságnak óriási költségvetési kihatásait. Megfogalmazzák azt, hogy Magyarországon milyen létszámban fognak idegen csapatok helyet kapni. Megfogalmazzák azt, hogy Magyarországon atomfegyvereket fognak telepíteni. Honnan tudják, tisztelt képviselõtársaim, a NATO ellenzõi, hogy ezekkel a következményekkel számolni kell?
Anélkül, hogy elébe mennék a tárgyalásoknak, komoly esély van arra, hogy olyan megállapodást lehet kötni a NATO-val, amelynek alapján nem kell Magyarországon atomfegyvereket telepíteni, és azt sem lehet kizárni, hogy pusztán háborús idõben kell NATO-csapatoknak, idegen csapatoknak Magyarországra jönniük.
Akkor, amikor a NATO-bõvítés költségvetési következményeirõl beszélünk, ki kell számolni azt is, hogy mennyibe kerül az országnak, ha nem lépünk be a NATO-ba, milyen fejlesztéseket kell a honvédségen belül végrehajtani akkor, ha nem integrálódunk egy katonai szervezethez, nem kerül-e sokkal többe adott esetben, ha Magyarország nem lép be a NATO-ba.
Mindezek olyan kérdések, tisztelt képviselõtársaim, amelyekre ma még nem lehetséges megnyugtató választ adni. Nekünk meggyõzõdésünk, hogy azok az állampolgárok, akik el akarnak menni az urnákhoz és szavazni akarnak arról, hogy Magyarország belépjen vagy ne lépjen be a NATO-ba, ezt a döntésüket megalapozott információk alapján kívánják megtenni.
(19.40)
Tudniuk kell, hogy lesz-e Magyarországon idegencsapat-állomásoztatás, tudniuk kell, hogy lesz-e atomfegyver-telepítés, és tudniuk kell általában minden részletkérdést. Nos, ezekben a kérdésekben még senki semmilyen választ nem tud adni, kizárólag a remélhetõleg bekövetkezõ tárgyalások végén lehet ezekre a kérdésekre választ adni.
Úgy ítéljük meg, hogy ezzel a döntésével az Országgyûlés nemcsak hogy nem elveszi a jogot az állampolgároktól, hogy ebben a kérdésben állást foglaljanak, hanem inkább olyan helyzetet hoz létre, hogy fokozottan több információ birtokában tudjanak errõl a kérdésrõl az állampolgárok állást foglalni. Meggyõzõdésünk, hogy akár a NATO-tagság mellett aláírók, akár a NATO ellen aláíró állampolgárok, mind egyet tudnak érteni az Országgyûlés azon döntésével, hogy a végsõ döntésüket a népszavazás során megalapozottan tudják meghozni.
Mindezekre tekintettel a külügyi bizottság - mint mondtam - a B-verzió mellett foglalt állást, és azt kéri az Országgyûléstõl, hogy szintén ezt, az alkotmányügyi bizottság által végül is elõterjesztett indítványt fogadja el. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az SZDSZ padsoraiban.)