DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (KDNP): Köszönöm a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Ház! Az Országgyûlés ebben a ciklusban túl van a harmadik rendes ülésszakán és számtalan jogszabályt alkotott kisebb-nagyobb sikerrel. Rendkívüli ügynek szántam a mai felszólalást, bár meg kell mondanom, hogy ezen a téren valamilyen probléma merülhet fel, mert az alkotmányba ütközõ jogszabályalkotás sajnos már nem is minõsül annyira rendkívülinek ebben a Házban, mint ahogy az a Házszabályunk írott szabályaiból kiolvasható lenne.
(9.10)
Az elmúlt hat esztendõben alkotmánymódosításokkal végre sikerült elérni azt, hogy Magyarországot felemelt fõvel jogállamnak nevezhetjük, megkövetelhetjük minden állampolgártól és mindenkitõl, aki az ország területén van, hogy törvényeinket betartsa.
Ugyanezt a magas szintet szeretném igényként az Országgyûlés elé is állítani. Az Országgyûlés által alkotott jogszabályok nemcsak az állampolgárokra, a jogi és természetes személyekre vonatkoznak, hanem igenis, tisztelt Ház, ez reánk is vonatkozik, és nekünk is minimális feltételként kellene szabnunk azt, hogy az alkotmányt betartjuk minden egyes jogszabályunk megalkotása során.
Erre az alkotmány számtalan lehetõséget biztosít, legalábbis a kontrollra: az igazságügy-miniszter úr elõzetes normakontrollja, amely az elõterjesztésekkel kapcsolatos kötelezettséget jelent, a megszületett törvényeknek a köztársasági elnök úr által való ellenjegyzése, és legvégsõ fokon pedig az Alkotmánybíróság. Ezek a kontrollok sajnos nem minden esetben és nem jól mûködnek.
Amikor a költségvetési csomagot a kormány a tisztelt Ház elé terjesztette, a miniszterelnök úr elmondta, hogy a költségvetési csomag elõterjesztése elõtt alkotmányjogászokat kértek fel annak érdekében, hogy az esetleges alkotmánysértések elõre kiküszöbölhetõk legyenek. Ezen a téren a miniszterelnök úr két nagy hibát követett el. Az egyik hiba az, hogyha kapott õ ilyen elõzetes szakvéleményt, akkor ezt eltitkolta a kormánytagok elõl. Ha viszont megkapták ezt a kormánytagok, akkor a miniszterelnök úrnak az róható fel, hogy a kormánytagokat nem ellenõrizte ezeknek az elõzetes normakontrolloknak a végrehajtása terén.
Tisztelt Országgyûlés! A három ciklus alatt számtalan esetben szembesültünk azzal, hogy az Alkotmánybíróság által megsemmisített törvények kijavítására adott határidõt az Országgyûlés sorozatosan elkéste elõterjesztések hiányában. Számtalan esetben - és ilyen példa van most a Ház elõtt, és ennek a részleteire nem kívánok kitérni, mert napirenden lévõ témáról van szó - az Alkotmánybíróság megsemmisítõ határozatának rendelkezõ részébe ütközik az elõterjesztés, illetve a határozat indokolásából kiolvasható, hogy a kormány által megtett elõterjesztés nem fogja kiállni az alkotmányossági próbát.
Ez rendkívül hátrányos és azért furcsa, mert az ellenzék soraiból egy-két esetben kísérlet történt arra, hogy ezeket az alkotmányos mulasztásokat megpróbáljuk kiküszöbölni. Az ellenzék másfél évvel ezelõtt arra vállalt kötelezettséget, hogy konstruktív magatartásával fog segíteni a törvényalkotásban. Erre nagyon sok esetben nem kapott lehetõséget.
Tisztelt Országgyûlés! Itt a Házban voltak olyan problémák, hogy az ellenzéki sorokból elõterjesztett módosító indítványnak gátat vetettek, majd szó szerint ugyanaz a módosító indítvány kormánypárti sorokból történt elõterjesztése után egyhangú elfogadást nyert. Ilyen körülmények között azt hiszem, hogy a jogszabályalkotásunkban valamilyen alapvetõ probléma van. Tisztelettel ezt azért most mondom el, mert remélhetõleg a hátralévõ mintegy egyhónapos szünet elegendõ lesz arra, hogy ezeket a magatartási formákat végiggondoljuk. Ugyanakkor elegendõ lesz talán arra is, hogy a februárban kezdõdõ negyedik ülésszakunk idejére az alkotmánnyal összhangban elõterjesztett elõterjesztéseket kapjunk. Köszönöm szépen. (Taps.)