DR. CSEHÁK JUDIT, a szociális és egészségügyi bizottság elnöke: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A társadalombiztosítási alapok 1996. évi költségvetésérõl hosszú és alapos vitát folytattunk a szociális és egészségügyi bizottságban.
A bizottság kormánypárti és ellenzéki képviselõi egyetértettek abban, hogy számos bizonytalanság nehezíti a társadalombiztosítás jövõ évi költségvetésének megítélését. Ezek közül a legfontosabbak:
1. A társadalombiztosítási önkormányzatok és a kormány mind ez ideig nem nyújtották be a zárszámadást az 1994. évi gazdálkodásról. A korábbi években keletkezett hiány rendezésének módját az állami költségvetés 1994. évi zárszámadásának adataiból ismerhettük csak meg, a többi elõirányzat teljesülésérõl vagy túlteljesülésérõl nincs információnk.
2. A társadalombiztosítási alapok idei gazdálkodásáról igen ellentmondó állítások hangzottak el eddig, ezt az imént államtitkár úr is elmondta. Az önkormányzatok jóval kedvezõbben ítélik meg még most is az idei folyamatokat, mint a kormány vagy a Számvevõszék szakértõi. Így nehéz az 1995-ös gazdálkodásra alapozni a jövõ évet.
3. Az önkormányzatok által elfogadott és a kormány által benyújtott költségvetés mögött a több hónapos vita dacára sem alakult ki kompromisszum, több tízmilliárdos volt a véleménykülönbség a Pénzügyminisztérium és az önkormányzatok változatai között; mintegy 30-40 milliárdról szólt államtitkár úr.
4. Az állami költségvetés fõ számainak eldöntése, az 1975. évi II. törvény módosítása és az eddigi bérmegállapodások nyomán szinte minden ponton módosítani kell a benyújtott költségvetés számait, így a T/1680. számú változathoz egyéni képviselõi indítványt jószerével felesleges most benyújtani. Csupán kapcsolódó módosító indítványokkal tudják majd képviselõtársaim az egyéni elképzeléseiket megfogalmazni.
5. Ehhez képest kedvezõ változásnak minõsítettük, hogy a korábbi jelentõs különbség a költségvetést és a társadalombiztosítást érintõ döntések következtében valamelyest mérséklõdött. Elõször is a hiányt növeli - mint hallottuk -, hogy 4 milliárd bevételt jelentett volna a biztosítási plafon emelése, amit a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat javasolt, így az tovább növeli a hiányt. 11 milliárd forint nem szerepel állami költségvetési támogatásként a költségvetés számai között, így ezt is a hiányhoz kell írni. Tulajdonképpen 15 milliárd hiányzik az Egészségbiztosítási Pénztár bevételeibõl, ez is az állami költségvetés támogatása lett volna.
(10.10)
Így - az én rövid fejszámolásom alapján - 30-31 milliárd forint a döntések negatív következménye. Azonban a hiánycsökkentés - errõl nem szólt államtitkár úr - az, hogy többlet-járulékbevétel van a betegszabadság meghosszabbításából, mintegy 5 milliárd forint; öt nappal megnõtt a betegszabadság, és ez csökkenti a táppénzkiadások nagyságrendjét; valamint - ha a parlament megszavazza - a tizenöt nap feletti táppénzköltségek egyharmadának a munkáltatókra hárítása 12-16 milliárd forinttal csökkenti a hiányt, hiszen ennyi bevételt jelent. Plusz még a 30 milliárdos béremelésnek is van járulékbevételi következménye, és ez sem szerepel a társadalombiztosítási járulékbevételek között. Mindezeket összehasonlítva tulajdonképpen majdnem annyival romlott a társadalombiztosítás költségvetése a döntések következtében, mint amennyivel javult.
Megítélésünk szerint ezért a nullszaldósra tervezett társadalombiztosítási költségvetések korrigálása nem kell hogy érintse a legfontosabb kiadási tételeket. Álláspontunk szerint nem lesz nehéz azt a 17 milliárdos hiányt kihozni, amivel a Pénzügyminisztérium a korábbiakban már egyetértett.
Természetesen rendezni kell olyan kérdéseket, mint a járulékbevételek ügye - hiszen a Számvevõszék is vitatta, hogy alapos-e a tervezése -, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök kiadása és a táppénzkiadás. Ennek ellenére sem hiszem azt, hogy a kormány és az önkormányzatok által említett, elkészített teljes körû átdolgozás nélkül a képviselõk ezt a feladatot egyedül képesek lesznek megoldani és elvégezni.
6. Az Állami Számvevõszék által javasolt komoly korrekciók - így például a hiány rendezésének megoldása, az 1994-es tényadatok és a '95-ös várható teljesítés feltüntetése, a mûködési költségvetés központosított elõirányzatainak a részletezése, az egészségügyi kockázatkezelés konkretizálása is a teljes átdolgozás igényét erõsítették meg.
A törvényjavaslatot támogatók és az általános vitára nem ajánlók csupán abban nem értettek egyet, hogy a szükséges teljes átdolgozásra érdemes-e visszaadni a költségvetést. Nyolcan úgy gondoltuk, bármilyen bonyolult lesz is, a bizottságnak vállalnia kell az eltérõ álláspontok közelítését, keresnie a kompromisszumot, mert ezen az úton lesz a legrövidebb idõ alatt elfogadható a költségvetés.
Hét ellenzõ és két tartózkodó képviselõtársunk pedig azon a véleményen volt, hogy az átdolgozás az önkormányzatok és a kormány feladata, ezért visszaadni javasolták a tervezetet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)