GYIMÓTHY GÉZA (FKGP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A szakma és az érintettek tiltakozását váltotta ki a Nemzeti Lóverseny Kft. tervezett privatizációja, illetve a cég vezetõváltása.
Nemzeti kultúránknak, azon belül az agrártörténetnek jelentõs gyöngyszeme a magyar ügetõ- és galopp-pálya. 1995. november 20-án az ÁPV Rt. a szakmai közvélemény kizárásával a Nemzeti Lóverseny Kft.-t egyszerûsített privatizációs eljárásba sorolta. A Nemzeti Lóverseny Kft. jelenlegi ügyvezetõ igazgatóját fél éve, 1995. július 9-én választotta meg a taggyûlés. Az õ vezetésével, a szakma segítségével a Nemzeti Lóverseny Kft. helyzete stabilizálódott; korábban több száz milliós veszteség volt, mára - ha minimális mértékben is, de - nyereségessé vált, és a nagy értékû budapesti ingatlanokat negyven év után végre tulajdoni lapra tudták vetetni. A korábbi évtizedekben mellõzött magyar lótenyésztés és -versenyzés a szakma megítélése szerint is egészséges fejlõdésnek indult. A versenylovak 80 százaléka magánkézbe került.
Viszont ilyenkor szokott jönni a derült égbõl a villámcsapás. Jött is természetesen, a szociálliberális kormány gondoskodott errõl is: a szakma tudomása és megkérdezése nélkül a többségi tulajdonos ÁPV Rt., mint a nemzeti vagyon õre, a háttérben új ügyvezetõ igazgatót akar kinevezni. December 29-ére összehívják a taggyûlést, és a nagy értékû budapesti ingatlanokat - melyek értékét elõzetes szakértõi vélemények alapján 10-15 milliárd forintra becsülték - jól értesült körök szerint körülbelül 400 millió forintért akarják rablóprivatizálni, arra hivatkozva, hogy több világvárosban is a város közepén nincs ilyen nagy, hatalmas - úgymond - kihasználatlan ingatlan. A befektetõk szerint állítólag bevásárlóközpontot akarnak itt létrehozni.
Kérdezem, tisztelt államtitkár úr, az ÁPV Rt. valóban a nyilvánosság, a szakma kizárásával akarja-e megoldani a vezetõváltást, és tönkre akarják-e tenni a magyar lóversenyzést.
Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)