DR. FODOR GÁBOR mûvelõdési és közoktatási miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselõtársaim! A rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslat módosító indítványairól történõ szavazással, majd a csütörtöki zárószavazással lehetõség nyílik a több éve folyó médiaháború lezárására. Nem a szokványos államigazgatási eljárás szerint történt ennek a törvényjavaslatnak az elõkészítése, mert a kormány nyomatékossá szerette volna tenni, hogy a sajtószabadság intézményes feltételeinek megteremtését az összes parlamenti párt konszenzusára épülõ kérdésnek tekinti. Ez a konszenzus létre is jött, a törvénytervezet lényeges pontjairól szóló megállapodásra hat parlamenti párt egyeztetõ tárgyalásokon részt vett képviselõi, valamint frakcióvezetõi alá is írták, s ezután a kormány a törvény konszenzusos megszületését politikai kérdésnek tekintve csak kodifikációs szereplõjévé vált az elõterjesztésnek.
Az elõterjesztés benyújtása után az általános és részletes vita idején is a média albizottság folyamatosan dolgozott a tervezet tökéletesítésén. A média albizottság tárgyalásai mindvégig nyilvánosak voltak, azon bármelyik szakmai szervezet képviselõi részt vehettek, sokan közülük részt is vettek, a pártok képviselõi bármilyen problémát felvethettek és megtárgyalhattak.
Ezek után különösen furcsának tûnt, hogy az általános vita során a Kisgazdapárt megvonta támogatását az általa már korábban frakcióvezetõje által is aláírt és jóváhagyott törvényjavaslattól, s például olyan koncepcionális kifogást emelt, amelyet szintén korábban már elfogadott, például a TV2 koncesszióba adását.
De furcsának tekinthetõ ez az utólagos álláspont-változás annak tükrében is, hogy a támogatás megvonására felhozott további indokok, mint például a nemzetellenesség, összmagyar-ellenesség, társadalomellenesség kifogásai a média albizottság tárgyalásain fel sem merültek. Tanulságos tehát elsõsorban a megállapodást tetõ alá hozó és az azt megtartó többi parlamenti pártnak és politikai életünk egészének is, hogy vannak, akiket saját aláírásuk sem kötelez, akik bármikor állíthatnak valamit és annak ellenkezõjét is.
A törvénytervezethez több mint 420 módosító és kapcsolódó módosító indítvány érkezett, s a kormány ebbõl 240-et támogat. Kizárólag olyan módosító indítványokat egyébként, amelyeket a média albizottság megtárgyalt és elfogadott.
Itt jegyzem meg, hogy a kormány által támogatott módosító indítványok listáján tévesen szerepel a T/1678/131. számú listán a 33-as mint támogatott indítvány, mert helyette a kormány a T/1678/134. listáról a 2. számú indítványt támogatja.
Ugyancsak leírási hiba folytán a T/1678/131. számú listáról a kormány nem a 26-ost, hanem a 26/1-es indítványt támogatja.
A nagyszámú módosító indítvány mennyiségének és fõként a kormány által is támogatott módosítóindítvány-mennyiségnek az az oka, hogy a média albizottság folyamatosan csiszolta, javította a tervezetet, s a szakmai szervezetektõl is nagyon sok hasznos észrevétel érkezett, amelyet az albizottság szükségesnek látott a törvény szövegébe beépíteni.
A legtöbb, fõként a sajtóban megfogalmazott kifogás elsõsorban a tervezet túlszabályozottságára, a mûszaki-technikai fejlõdéssel való lépéstartás problémájára és a kapcsolódó törvények hiányára vonatkozik.
A túlszabályozottság tûnhet igaznak, azonban nem hagyható figyelmen kívül, hogy többéves médiaharc után a pártok képviselõi és szakértõi a médiumok testületeiben egy nagyon kényes egyensúlyon alapuló delegálási rendszert és döntési mechanizmust tartottak csak kölcsönösen elfogadhatónak. Az elõzmények, az erre épülõ kölcsönös bizalmatlanság, de az ezen felülemelkedni akaró szándék sem hagyható figyelmen kívül, amikor a törvényalkotási folyamat egészét értékeljük.
A törvény már hatálybalépésekor elavult lesz, mondják sokan, mert nem számol a robbanásszerûen fejlõdõ és terjedõ digitális technikával, a távközlési, a számítástechnikai és a mûholdas rendszerek összekapcsolódásának lehetõségével, a földi frekvenciákon történõ jeltovábbítás jelentõségének csökkenésével.
A törvénytervezet valóban nem szól az új technikai lehetõségekrõl, de ez sokak szerint nem is feladata. Létrehozza viszont azt a testületet, az Országos Rádió és Televízió Testületet, amelynek nemcsak lehetõsége, hanem törvényben foglalt feladata is lesz az új kihívásokra való reagálás, a médiapiac szakmai felügyelete és irányítása.
A kapcsolódó törvények megalkotásáról, illetve módosításáról pedig már részben a jelenlegi törvénytervezet is rendelkezik, például kábeltörvény megalkotása, szerzõi jogi törvény módosítása, részben pedig a jövõ technikai- társadalmi fejlõdésére való reagálásként fog minden bizonnyal megszületni a távközlési törvény módosítása, sajtótörvény módosítása is.
Összegzésképpen tehát, ha távolról sem tökéletes, de a lehetõségekhez mérten elfogadható törvénytervezet született, melynek megszavazásával képviselõtársaim hozzájárulhatnak a több éve tartó médiavita lezárásához, a sajtószabadság törvényes kereteinek megteremtéséhez, a médiapiac megnyitásához, s nem utolsósorban a mulasztásos alkotmánysértés állapotának megszüntetéséhez.
A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény megalkotásával azonban e tárgyban sem a kormány, sem a pártok feladata és felelõssége nem szûnt meg. Hátra van még a rendszer finanszírozási részleteinek kidolgozása, a testületek, kuratóriumok felállítása és elhelyezése, a kapcsolódó törvények megalkotása és elõterjesztése.
Úgy gondolom, sokak egyetértésével találkozik az a napokban többször hangoztatott megállapítás, hogy egy javításra szoruló médiatörvény is jobb a törvény hiányánál.
A törvény elfogadása tehát sok mindent megold vagy talán pontosabban a megoldáshoz hozzásegít, de új feladatokat is teremt. Feltehetõen és remélhetõleg megszûnik az immár öt éve tartó s elsõsorban politikai okokból motivált médiaháború, és a feszültségek új szintre terelõdnek, a pénzügyi támogatás, a finanszírozhatóság, a verseny és a szakmai konfliktusok szerepére.
Kérem képviselõtársaimat, hogy ma a módosító indítványok megszavazásával, majd csütörtökön a sorra kerülõ zárószavazáson igenlõ szavazataikkal tegyék lehetõvé a törvény elfogadását, s ezzel alkotmányos és demokratikus rendszerünk további megerõsítését. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)