LAJTAI ISTVÁN, a honvédelmi bizottság elõadója: Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Országgyûlés! Az Országgyûlés honvédelmi bizottsága 1996. február 5-én tárgyalta meg a vonatkozó törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Meg szeretném jegyezni, hogy az utóbbi napokban felfokozott hangvételû nyilatkozatháború és politikai szempontok alapján túlfûtött hozzászólások tömegében kezdtük meg tárgyalásunkat.
A honvédelmi bizottság, többségi állásfoglalás alapján, az alábbi szakmai szempontokra szeretné felhívni a figyelmet.
A korábbi parlament mandátumának utolsó napjaiban fogadta el az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl szóló 1994. évi XXIII. törvényt. Az Alkotmánybíróság 60/1994. számú határozatában a törvénnyel kapcsolatosan több alkotmányos aggályt vetett fel. Megjelölte azokat a kérdésköröket, ahol a törvény kiegészítésre vagy változtatásra szorul. Ha némi késéssel is, de a kormány beterjesztette módosító javaslatát; elsõsorban azért, hogy a mulasztásos alkotmánysértés helyzete megszûnjön.
Szeretném felhívni képviselõtársaim figyelmét, hogy a parlamenti ügymenet jelen stádiumában nem az általános vagy részletes vitánál tartunk, hanem most arról kell állást foglalnunk, hogy a beterjesztett módosító törvényjavaslat tárgyalásra alkalmas-e. Megítélésünk szerint a javaslat akkor tárgyalható, ha válaszol az Alkotmánybíróság kifogásaira, és alkotmányosnak nyilvánított keretekben állapítja meg az új szabályokat.
Az Alkotmánybíróság a korábbi parlament által elfogadott törvénnyel kapcsolatban kifogásolta, hogy az átvilágítandó személyek köre diszkriminatíven került megfogalmazásra, és megállapította - idézem: "A törvényhozó ezt nem csupán az ellenõrzés kiterjesztésével szüntetheti meg, hanem az ellenõrzendõk körének egységes ismereteken alapuló és nyugvó, de szûkebb meghatározásával is ezt megteheti." Idézet eddig.
Mindezt szem elõtt tartva határozza meg a javaslat, hogy az ellenõrzés az Országgyûlés, illetve a köztársasági elnök elõtt eskütételre kötelezett személyekre terjedjen ki.
A másik alkotmányossági kifogás az információs önrendelkezési jog teljesítésének hiánya. Ennek megfelelõen a javaslat speciális szabályokat tartalmaz.
A harmadik alkotmányossági aggály azzal kapcsolatban merült fel, hogy a korábbi parlament törvénye nem kötelezte valamennyi fõhatóságot, közte a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelõ tárca nélküli minisztert, hogy biztosítsa az ellenõrzés elvégzéséhez szükséges adatokat. Ennek megfelelõen tartalmazza a javaslat, hogy a belügyminiszter, a honvédelmi miniszter és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat felügyelõ miniszter hatáskörébe tartozó szervek által kezelt iratokból az adatszolgáltatást köteles biztosítani az ellenõrzés céljára.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a törvényjavaslat az Alkotmánybíróság által felvetett legfontosabb aggályokra reális, alternatív választ ad. A válaszok részletes szabályairól természetesen a további tárgyalások során lehet és kell vitatkozni. De az általános vitára való alkalmasság alig vonható kétségbe.
Tisztelt Országgyûlés! Ennek megfelelõen a honvédelmi bizottság nem tartja elfogadhatónak a törvény olyan módosítását, amely a frissen elfogadott nemzetbiztonsági törvényt lerontja, a szolgálatok tevékenységét hosszú idõre teljesen lehetetlenné teszi.
Záró gondolatként meg kell említenem, hogy az Országgyûlés honvédelmi bizottságának tegnapi ülésén bizonyos esetekben már részletes vita is elkezdõdött. Erre való figyelemmel szólnom kell arról is, hogy a bizottságon belül részletkérdésekben viták vannak, megfogalmazódtak bizonyos kételyek a benyújtott törvényjavaslattal szemben.
Befejezésül: ismétlem, hogy a honvédelmi bizottság 12 igen, 4 nem szavazat mellett a T/1805. számú törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak ítéli meg, és ezzel megköszönöm figyelmüket. (Taps minden oldalon.)