TÓTH KÁROLY, a Magyar Szocialista Párt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Országgyûlés! A kormány véleménye megítélésem szerint határozott, egyértelmû és egyezõ a T/1805. számú elõterjesztéssel. Ezért terjesztette a kormány a parlament elé.
Ezt azért akartam elöljáróban leszögezni, hogy egyértelmû és világos legyen a tárgyalás menete. A jelenleg tárgyalásra kerülõ T/1805. számú törvény elfogadásában jelentõs késés tapasztalható; nem négy-öt hónap - mint sokan gondolják - az alkotmánybírósági határozathoz képest, hanem öt év. Igen, öt év, hiszen 1990-ben, amikor a népszerû nevén ügynöktörvénynek nevezett törvény megalkotásának gondolata megszületett, alapvetõen más társadalmi környezet volt hazánkban. Akkor ez a probléma az emberek jelentõs részét foglalkoztatta, ennek jelentõsége azonban mára érdemileg csökkent.
Csak zárójelben hadd jegyezzem meg: tegnap egy napirend elõtti felszólalásban elhangzott, hogy egy törvényre átlagosan 4,4 óra tárgyalási idõ jut. Úgy gondolom, hogy pontosan ez a törvény az, mivel csak egy korrekciót kell végrehajtani az elõzõ törvényhez viszonyítva, ahol jelentõs idõmegtakarítást lehetne elérni, javítva ezt az arányt más törvényeknél.
Ezért úgy gondolom, hogy a legfontosabb feladat ebben a folyamatban arra törekedni, hogy alkotmányos, törvényes, és az ügy minél elõbbi lezárása megtörténhessen.
Természetesen a tárgyalás során nem hagyható figyelmen kívül az elõzõ kormány felelõssége, esetenként felelõtlensége. Igen, mert erre az elõterjesztésre nem lett volna szükség, ha az elõzõ kormány a törvényességet, az alkotmányosságot tartja szem elõtt, és nem rövid távú választási politikai érdekeit, amikor 1994-ben megalkotta a XXIII. számú törvényt. Felelõs az elõzõ kormány, mert addig készült a törvény '90-tõl '94-ig, amíg azokra, akik megalkották, már nem vonatkozhatott. Persze, az akkori hatalmi elitnek ez elemi érdeke volt, mivel így a kormány az állandó lebegtetés állapotában tarthatta mindenekelõtt saját szövetségeseit. A mára iróniává szelidülõ rémtörténetekre az ügynökpolitikusokról azt hiszem, mindenki emlékszik.
Tisztelt Képviselõtársaim! Az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek átvilágításáról szóló törvényjavaslat tárgyalásakor minden hozzászólónak tisztában kell lennie a kiejtett szó felelõsségével. Már a tárgyalás megkezdésének hírére is politikai feszültségek keletkeztek, igaz, szûk körben, de igen nagy nyilvánosság mellett. Az elmúlt napokban az eredeti szándékhoz képest - amelyet az 1994. évi XXIII. törvény megfogalmazott - többen felvetették, hogy nem elsõsorban az érintettek körét, hanem mindenekelõtt az érintett állambiztonsági csoportfõnökségek körét ki kell bõvíteni.
A követelõk elfelejtik, hogy csak a III/III-as csoportfõnökség szûnt meg jogutód nélkül. A most elõterjesztett javaslat, törvénytervezet az állam érdekeibõl is kiindul, amikor azt vizsgálja, hogy az átvilágítás alá esõ személyek ezzel a csoportfõnökséggel álltak-e kapcsolatban.
Meggyõzõdésem, hogy elsõsorban azok fogják a jelenlegi tervezetet támadni, akik az alkotmánysértõ törvényt megalkották. Még az is elõfordulhat, hogy alkotmányellenességgel vádolják a tervezetet, hiszen õk már csak tudják, hogyan lehet e problémát alkotmányosan megoldani.
Támadni fogják, hogy nem elég széles körre terjed ki az átvilágítás, pedig az alkotmánybírósági határozat nem arról szól, hogy bõvíteni kell az átvilágítottak körét, hanem arról, hogy egyértelmûen kell meghatározni a személyes érintettséget, objektív és nem szubjektív alapon.
Õszintén remélem, hogy feltételezéseim a támadásra vonatkozóan nélkülöznek minden alapot, remélem, hogy ez bebizonyosodik a vita során.
Tisztelt Országgyûlés! Meggyõzõdésünk, hogy az Országgyûlésnek úgy kell eleget tennie törvényalkotói feladatának, hogy közben nem veszélyeztetheti a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét, hiszen az 1995 végén elfogadott, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény nagy jelentõségû az ország biztonsága és a feketegazdaság megfékezése vonatkozásában. Nem lehet más a törvény célja, mint hogy a nyilvánosság erejével biztosítsa: a volt III/III-as osztálynál ügynöki tevékenységet folytató személyek ne vegyenek részt a közvetlen államhatalom gyakorlásában, vagy pedig csak úgy, ha azt vállalják, hogy a társadalom számára ismert legyen a múltjuk, tehát a múlt nyilvános vállalásával.
Egyértelmû tehát az álláspontunk: a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységét nem szabad veszélyeztetni.
(11.40)
A törvénytervezet javaslatot dolgoz ki a személyes adatok feletti önrendelkezési jog érvényesítése érdekében. Teszi ezt abban a szellemben: tisztában van vele, hogy a személyes adatok megismerésének joga nem terjedhet ki mások személyes adatai megismerésére. Különösen, ha minden egyes adat nem határozható meg esetleg teljes biztonsággal. Ezért egyrészt alkotmányossági kérdés, másrészt mindannyiunk, mindenkinek érdeke a múlt sebeinek lezárása, és nem a sebek ismételt felnyitása a társadalmilag hasznos gyakorlat.
Tisztelt Országgyûlés! A jelenlegi elõterjesztés megfelel az Alkotmánybíróság határozatának. Megfelel, mert egyértelmûen meghatározza az ellenõrizendõ személyek körét, objektív kritériumok alapján, törvényekben szabályozott körben, szubjektív ítéletektõl mentesen. A törvény hatálya csak a közhatalmat gyakorlók körére terjedjen ki, azokra, akik az Országgyûlés vagy a köztársasági elnök elõtt eskütételre kötelezettek. Megfelel az elõterjesztés, mert biztosítja a személyes adatok védelmének jogát, mindezt úgy, hogy közben a tényfeltárást nem hátráltatja. Biztosítja az adatok védelmét, és a személyes adatok törlésének határidejét személyes kérésre úgy határozza meg, hogy annak ideje az átvilágítás befejezésének határidejével egybeesõen történhessen meg. Megfelel, mert biztosítja az adatok, információk más törvények által is szabályozott módon történõ kezelését, egyúttal biztosítja a tudományos kutatás feltételeit. Megfelel, mert az információk, adatok sajátos jellegére tekintettel, ahol szükséges, speciális szabályok meghozatala mellett létrehozza a történeti hivatal intézményét, amely a mindenkori kormányoktól függetlenül mûködhet, és a történelmi hivatal vezetõje évente az Országgyûlésnek tartozik beszámolni.
Tisztelt Országgyûlés! Természetesen az egyes részkérdésekben az elõterjesztés pontosítása lehetséges, ahol kell, szükséges. Összességében azonban kérem az Országgyûlést, a szükséges és elégséges vita után fogadja el a törvényjavaslatot. Ezzel öt év után végre lezárna egy sokszor elfajuló vitát és biztosítaná az egységes végrehajtás minden feltételét. Átvilágító bíráink már vannak. Ez is mutatja, hogy nagyon komolyan gondoljuk a törvény végrehajtását, hiszen ez a kormánytöbbség a Szocialista Párt támogatásával választotta meg a bírákat, legyen most már érvényes törvényünk is, hogy a feladat minden vonatkozásban megoldható legyen. Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)