DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Az Alkotmánybíróság határozatával az egyes fontos tisztségeket betöltõ személyek ellenõrzésérõl szóló törvény egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, és meghatározott körben jogalkotási kötelezettséget írt elõ az Országgyûlés számára. Ebbõl következõen tárgyalja ma a parlament a T/1805. szám alatti elõterjesztést. Az Alkotmánybíróság ilyen irányú határozatában határidõt ugyan nem jelölt meg, hogy mikor is tárgyalja meg és mikor hozzon újabb szabályozást a magyar parlament, én úgy hiszem, ezt a törvényjavaslatot is az ügynöktörvénnyel összekapcsolva, már sokkal korábban kellett volna a magyar parlamentnek megtárgyalnia. Érthetetlen számomra, hogy milyen okból halogatja a jelenlegi kormány ennek a törvénytervezetnek a parlament elé való beutalását.
Az Alkotmánybíróság határozatában megfogalmazott alkotmányossági követelmények érvényesítése kétirányultságúnak nevezhetõ. Egyidejûleg igényli a politikai állásfoglalást, és elsõsorban szakmai, alkotmányjogi szempontok mérlegelését és érvényesítését. Ha a törvény tervezett szövegén végighaladunk, meghatározódik benne, kik legyenek az átvilágítandó személyek, és milyen legyen ennek a köre. A hatályos szabályozás lényege: az Alkotmánybíróság szerint a közhatalmat gyakorló vagy a politikai közéletben részt vevõ személyek arra vonatkozó adatait nyilvánosságra lehet hozni, akik korábban a jogállamisággal ellentétes tevékenységet folytattak, vagy e szerv tagjai voltak, azzal a feltétellel, ha a fenti tisztségükrõl vagy megbízatásukról nem mondanának le.
Az Alkotmánybíróság elvi éllel leszögezte ide vonatkozóan, hogy a törvény 2. §-a a közérdekû és a személyes adatok elhatárolására nem alkalmazza következetesen ugyanazt az ismérvet, s ez az azonos ismérveknek megfelelõ személyi köröket tekintve az ellenõrzés alá esõ, illetve attól mentes csoportok között alkotmányellenes megkülönböztetésre vezet. A diszkrimináció kiküszöbölésére a törvényhozónak az egységes mércét a rendelkezõ rész 1. pontjában írt alkotmányos kereteken belül saját döntése szerint kell meghatároznia és következetesen érvényesíteni.
Tehát az Alkotmánybíróság a parlament elé utalta és lehetõséget biztosított arra, hogy az egyenlõ mércével mért személyi kört hogyan határozza meg. Az elõterjesztés vonatkozásában a Független Kisgazdapárt a személyi kört érintõen egyáltalán nem tud egyetérteni, tudniillik a személyi kör meghúzása ugyan politikai döntés, amelyet az Országgyûlésnek kell szûkebben vagy tágabban meghatározni.
A Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy az átvilágítandók körét a jelenlegi törvénytervezettõl, az elõterjesztéstõl sokkal szélesebb körben kell meghatározni. Így mindenekelõtt a törvény hatályát az állami szférában dolgozókra és a nem állami szférákban dolgozókra is egyforma mértékben ki kell terjeszteni. Tudniillik a magyar közélet tisztasága kívánja meg, hogy mindezekben a beosztásokban dolgozó személyek múltját, emberi értékeit hogyan ismeri meg, el tudja-e fogadni, milyen lesz a magyar állampolgár közérzete, bizalma e feladatkörökben dolgozókkal szemben.
Kiterjesztendõ lenne ez a tervezet nyilván a sajtó esetében is. Nem fogadható el az az álláspont, hogy nem dönthetõ el alkotmányosan, miszerint az azonos típusú szervek milyen körére terjedjen ki a vizsgálat, ugyanis az egyenlõ mérték követelményét a szervek alapvetõen eltérõ súlya és jelentõsége miatt nem lehet teljesíteni.
(12.20)
Álláspontunk szerint teljesen más megközelítésbõl kell mindezeket a körben lévõ személyeket meghatározni. Az állami szférán belül az átvilágítandók körének meghatározásakor elsõsorban a törvény hatálya a közhatalmat gyakorlók körére terjed ki, de ez is egy igen szûkített körben. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt a kört ki kell terjeszteni a kormány egyéb képviselõire, magasabb beosztású tisztségviselõire, az államhatalom képviselõire, bíróságokra, ügyészségekre, a hadsereg és a rendõrség magasabb beosztású tisztjeire egyaránt.
Azzal egyetértünk, hogy az állami szféra közhatalmat gyakorlóinak kiválasztására egységes szempontként kell a kritériumokat megfogalmazni. Mindenkit azonosan kell elbírálni. De ezeket a feladatköröket betöltõ személyek kérdésében nem lehet vita a tekintetben, hogy átvilágításukra sor kerüljön. Javasoljuk továbbá kiterjeszteni ezt a kört a megyei önkormányzatok elnökeire. Nyilvánvalóan õk maguk is az adott területen, megyén vagy kisebb régió keretein belül igen fontos beosztást töltenek be.
Hogy milyenek legyenek ezek az alkotmányos ismérvek, amelyek szerint el kell bírálni e személyi kört, kérem, találja meg a kormány úgy, hogy ez megfeleljen a magyar állampolgárok érdekeinek is. Lényegében az az ismérv legyen megfogalmazva, hogy biztosítsa mindezeknek a személyeknek az átvilágíthatóságát. Tudniillik a közéleti tisztaság ezt megkívánja.
A nyilvántartásban szereplõ adatok közérdekû jellege és ennek jogi következményei tekintetében leszögezhetõ: e szempontból nemcsak vagy nem elsõsorban a nyilvántartásban szereplõ személyek adatai minõsülnek közérdekûnek, hanem az a cél is, hogy a közelmúlt államszervezetének mûködése megismerhetõ legyen.
A nyilvánosságot olyan vonatkozásban kívánja lehetõvé tenni az Alkotmánybíróság, hogy ezekben az anyagokban is lehetõvé váljék a tudományos kutatás és ily módon érvényesülhessen a közérdekû adatok nyilvánosságának elve.
Az államtitokról és szolgálati titokról idõközben megalkotott jogszabállyal nyilvánvalóan ezt a törvénytervezetet is össze kell vetni. Ezzel együtt lehet beterjeszteni, hogy a késõbbiek során esetleges vita e tekintetben ne bontakozzék ki.
Az információs önrendelkezési jog biztosítása tekintetében az alkotmánybírósági döntés indokolása szerint az alkotmány 59. §-ában biztosított információs önrendelkezési jog tartalma az, hogy mindenki maga rendelkezik a személyes adatának feltárásáról és felhasználásáról. Mindazon személyeknek, akikrõl adatokat gyûjtöttek vagy akik szerepelnek a jelentésekben, alkotmányos joguk van ahhoz, hogy adataikat megismerjék és rendelkezzenek róluk vagy azokkal. Nekem aggályom van itt. Tudniillik itt a személyiségi jog tekintetében elsõsorban annak van személyiségi joga, akit hátrány ért az elmúlt idõszakban, akit nemcsak anyagilag, esetleg szabadságvesztésében ért hátrány, vagy ennél súlyosabb következményei voltak e tekintetben az ügynöklista vonatkozásában is.
A törvénytervezet alapján az adatok helyesbítéséhez való jog gyakorlását csak korlátozott körben, személyazonosító adatok tekintetében indokolt lehetõvé tenni, s csak olyan módon, hogy az eredeti adat is megmaradjon.
Az információs önrendelkezési jog magában foglalja az adatok törlésére való jogosultságot is. Kérem, erre is utalás van a törvénytervezetben. Kérem szépen, egyetértünk ezzel, de miután már ennek a nyilvánosságra kerülése megtörtént.
E probléma megoldására javasoljuk, ne határozza meg idõben a törvénytervezet ennek a törlési idõnek idõpontját. Határozza meg abban, hogy amikor irattárba került, és ezt ne lehessen titkosítani.
Az adatok felhasználása és ellenõrzése során és az Alkotmánybíróság döntése értelmében a vizsgálat nem korlátozódhat egy minisztériumra, hanem itt valamennyi minisztérium érdekeltsége kell hogy érvényesüljön. Vannak problémák nyilván e tekintetben az érintett minisztérium vagy szervek között, de ez megoldható, hogy bizonyos iratok a törvény hatálya alól hogyan kerüljenek ki vagy hogyan maradjanak ott.
A tudományos kutatások feltételeinek biztosítására is vonatkozik az elõterjesztés. Valóban szükségesnek tartjuk. A törvénytervezet egyes személyek adatai tekintetében korlátozást tartalmaz arra hivatkozással, ki tekinthetõ például történelmi személyiségnek. Mi a lényeget abban látjuk, hogy az érintett személy milyen múlttal rendelkezett, amennyiben állami tisztséget tölt be.
A múlt megismerése, valamint a rendszerváltás jelentõségének tárgyilagos értékelése is feltételezi a titkosszolgálatok tevékenységének napfényre kerülését. E körben az adatvédelmi törvények is rendszerint megfelelõ garanciák között tartott kivételt tesznek a személyes adatok védelme alól az általános megismerhetõség javára. Kérem szépen, nem kell a kört szûkíteni, mint ahogy itt a törvénytervezetben ez megjelent.
Gyakorlati problémát jelent, hogy az iratokban a közérdekû, illetve személyes adatok általában egymástól fizikailag elválasztatlanul vannak együtt. Kérem szépen, ez ne okozzon gondot, technikailag csak munka kérdése ezt külön válogatni. Ebbõl az aspektusból nem lehet szûkíteni azt a kört, amely az átvilágítandó körök vagy iratok anyagát nyilvánosságra kívánná hozni.
Amennyiben a jogalkotó meghatározott idõre kizárná a tudományos kutatás számára a személyes adatok megismerhetõségét, azzal egyben el is lehetetlenítené a volt állambiztonsági szolgálatok jogellenes tevékenységének ismertté válását. Tudniillik történelmünk ismeretére szükségünk van, függetlenül attól, hogy ez a közelmúlt történelme is. Aki nem ismeri meg egy nemzet, a saját nemzete történelmét, jövõjét sem tudja nyilvánvalóan elképzelni, és jövõképzete sem lehet. Mindezeket figyelembe kell vennünk.
A történeti hivatal létrehozására még hadd utaljak. A Kisgazdapárt nem értene azzal egyet, ha egy új hivatal jönne létre. Hisz a tízmillió magyar állampolgár legtakarékosabb embere, a pénzügyminiszter, nem tudom, hogyan szólna hozzá abban a tekintetben, ha itt százmilliós nagyságban egy új hivatal jelenne meg. Kérem szépen, eddig is voltak századokon keresztül titkosított iratok. Nem külön irattárban, levéltárakban helyezték el. Ennek a titkosságát, ha ez szükségeltetik, akkor minden további nélkül biztosítani lehet.Hogy hol õrizzék ilyen levéltárakban, kérem, ez technikai kérdés, megoldható.
Nyilvánvalóan fölmerül a kérdés: ha az iratok feldolgozásra kerülnek, ki végezze el e dokumentumok feldolgozását? Tehát a titkosításnak itt is egy nyitott kapuja lehetséges. Nyilvánvalóan kik lesznek a hivatal dolgozói, ezt is külön meg kell határozni, és azok a költségek, amik a jelenlegi, illetve a tervezett hivatalnak a jövõbeni költségei lesznek, pillanatnyilag még nem is ismertek. Nyilvánvalóan az átadandó iratok köre is e hivatal részére külön gondot okoz. Ebbõl következõen pedig nem lehetne létrehozni ezt a hivatalt. Kérem szépen, a pénz kérdése ne döntse el végsõ soron az iratok megõrzését és kutatását. Elsõsorban biztosítsa a kormány a kutatást, fogalmazódjék meg a törvényben az irattárnak a megnevezése, hol helyezik el, és az iratok megismerhetõségére törekedjék a kormány. A kutathatóság biztosítása legyen mindenekelõtt, a személyiségi jog kérdésében pedig, abban, hogy a körben kik legyenek átvilágítandók, még egyszer hangsúlyozni kívánom: azok élvezzenek elõnyt, akik hátrányt szenvedtek a személyiségi joguk tekintetében az elmúlt évtizedekben.
Mindezek alapján én úgy ítélem meg, hogy ez a törvénytervezet hosszú vita során fog kibontakozni, bár nem vitatom ennek a törvénynek a szükségszerûségét az alkotmánybírósági határozat szerint. Köszönöm szépen türelmüket. (Szórványos taps.)
(12.30)