SZABÓ GYÖRGY népjóléti miniszter: Köszönöm szépen, elnök úr. Bevallom õszintén, hogy nagyon nem szívesen válaszolok ilyen hangvételû kérdésre... (Taps a bal oldalon.).., és mindjárt azzal kezdem, hogy a kormány nevében és valamennyi jó ízlésû képviselõtársam nevében a leghatározottabban visszautasítok minden ilyesfajta közelítést és felvetést... (Taps a bal oldalon.).., amely egyszerûen nagyon sok tekintetben nem felel meg a valóságnak, és durva torzításokat, ténybeli torzításokat is tartalmaz.
Igen, egyébként valóban tõlem származik a kijelentés: ha a fene fenét eszik is, végre fogjuk hajtani az egészségügyi reformot, és egyszerûen ennek az az oka, hogy szeretnénk, ha egy olyan betegellátó rendszer mûködne ebben az országban, amely az eddigieknél sokkal humánusabb, emberközelibb lenne, és egyben a járulékfizetõ állampolgárok pénzét is kímélné, és az egészségügyben dolgozók számára is emberségesebb, kulturáltabb feltételeket teremtene. Ez pediglen valóban azt igényli, hogy a sok tekintetben rossz, torz és pazarló rendszerek átalakítására szükség van. Ezt nem fogjuk tudni megspórolni sem itt, ahogy nem tudtuk a bányászatban vagy nem tudtuk a kohászatban, ahogy sok területen nem tudtuk, itt is le kell építeni ennek az ágazatnak a nehéziparát, amit ma a fekvõbeteg-intézmények jelentenek. Ezt az átalakítást végre fogjuk hajtani, mert szükség van rá, és azért van rá szükség, hogy a mai egészségügyi rendszer legalapvetõbb problémáját, ami abban fogalmazható meg, hogy az ellátás alapvetõen nem ott történik, ahol az állampolgár számára a legbiztonságosabb, szakmailag leginkább megfelelõ és tulajdonképpen a legemberségesebb, ezt igenis meg fogjuk teremteni. Én azt hiszem, hogy ez valamennyi egészségügyben dolgozó, szakdolgozó számára is alapvetõ érdek.
Sajnos egy ilyen átfogó kérdésre nem tudok, elnök úr, hosszabban válaszolni az idõbeli korlátok miatt, ezért itt most abbahagyom, azzal, hogy valóban minõsíthetetlen hangvétel volt a képviselõ úrnak jó néhány megjegyzése. (Taps a bal oldalon.)
(14.50)