DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Képviselõtársaim! Úgy gondolom, aki a mezõgazdaság helyzetét tárgyilagosan vizsgálja, annak egyet kell értenie velem abban, hogy a mezõgazdaság rendkívül nehéz helyzetbe került, hiszen elég, ha csak a legutóbbi hetek izgalmaira utalok, nevezetesen arra a tényre, hogy a takarmányárak korábbihoz viszonyított óriási emelkedése dacára a sertés felvásárlási ára egészen tragikus mélypontra zuhant. Van, ahol 140-160 forintért vásárolják fel, sõt most Szekcsõn nagygyûlésem alkalmából arról kaptam tájékoztatást, hogy ez az ár már helyenként 130-135 forintra is süllyedt.
A naposcsibékkel kapcsolatos események az egész ország elõtt ismertek, hiszen az exportár-támogatást csökkentették, ott is emelkedtek a takarmányárak, ennek következtében rengeteg naposcsibét megsemmisítettek.
De most engedjék meg - annak ellenére, hogy lenne mit szólnom a szövetkezeti üzletrészek felvásárlásáról is, ami állami hitellel úgy bonyolódik le, hogy lényegében a volt nómenklatúra tagjai 5-10 százalékos árért vásárolják fel a szövetkezeti üzletrészeket -, hogy most mégis egy speciális kérdéskörrel foglakozzam a mezõgazdaságon belül, nevezetesen a biohumusz-termelõk tragédiájával, közismertebb nevükön a gilisztások ügyével, amely annál is inkább megérdemli a Ház figyelmét, hiszen az egyik oldalról már eddig húszan lettek öngyilkosok ennek következtében. Másrészt a tisztelt Ház is foglalkozott ezzel az üggyel, elég, ha arra utalok, hogy 1994. április 6-án szavazott is a Ház az ügyben, igaz, hogy csak 102 képviselõ szavazott, ebbõl 73 képviselõ igennel, 29 nemmel, de nem történt a gilisztások ügyében semmi, noha az új parlament is foglalkozott ezzel. Gál Zoltán elnök úr fogadta a Parlament elõtt táborozó éhségsztrájkoló küldöttséget, és végül is egy albizottság került kijelölésre, Karl Imre, Tulok András, Tokár István képviselõtársaink vesznek részt ebben az albizottságban. Sajnos az érdekvédelmi egyesület a mai napig nem kapott semmiféle tájékoztatást az ügyben.
Amiért ez aktualitást kapott, hogy én most itt külön szólni kívánok ebben az ügyben: az Országos Takarékpénztár nyújtotta a hiteleket, ezt követõen az OTP Rt. vette át a hitelügyletek bonyolítását, most pedig az OTP Ingatlan Rt. Ez azt jelenti, hogy egészen új alapról az új hitelezõ új lendülettel fog bele majd a tulajdonképpen behajthatatlan követelések újabb behajtásába, aminek az elõzetes felszólításai már megérkeztek. Ez a családok tömkelegének tragédiáját vonhatja maga után.
Amiért ezzel itt még foglalkozni kell, az az a tény, hogy '80-tól a tudományos kutatás kapott megbízást a biohumusz-termelésnek a kidolgozására, s noha végül is a kutatók megállapították, hogy a giliszták a testükbe a környezetükbõl akkumulálják a nehézfémeket, vegyszereket, egyes nehézfémek koncentrációja akár a százszorosára is nõhet a giliszták testében, tehát állatra, emberre egyaránt veszélyes termék keletkezik, mégis ennek a termelésére nyújtották a hiteleket, és sok százezer magyar családot tettek tönkre azzal, hogy egy eladhatatlan, egészségre káros termék elõállítására álltak át.
A Független Kisgazdapárt álláspontja az, hogy tipikus felelõssége ez az állam magatartásának... (Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.)... - Elnök úr, befejezem, két mondat türelmet kérek még. - Az érintettek önmaguk nem tudják megoldani a problémákat, az egyetlen megoldási lehetõségük, ahogy jeleztem, az öngyilkosság... (Az elnök poharának megkocogtatásával jelzi az idõ leteltét.)..., ezért kérem a Házat, hogy ezt az ügyet elevenítse fel és hozzon egy olyan döntést, amely a kérdés méltányos megoldását lehetõvé teszi.
Köszönöm elnök úr a türelmét. (Taps a kisgazdák padsoraiban.)