DR. SEMJÉN ZSOLT (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr.
Tisztelt Ház! Karácsony hetében jéggé fagyott csecsemõt találtak egy park közepén álló fenyõfa alatt. Pár nappal késõbb egy három kilogrammos, élve született kisfiú nejlontáskába csomagolt holttestére bukkantak egy budapesti ligetben. A reklámszatyor felirata ez volt: Kellemes karácsonyi ünnepeket!
Január második felében egy nõ - mert anyának nem nevezhetõ - manikürollójával százhuszonnégy szúrással megölte csecsemõjét, majd az udvari WC-be rejtette, azután fél órán belül õ is elvérzett.
Magyarországon egy szülõ nõ minden második héten megöli újszülöttjét. Egyre több és több a felderített csecsemõgyilkosság, ráadásul a szakértõk szerint ennél tízszerte több a fel nem derített esetek száma. A közvélemény elborzadva értesül a nõi bûnözésnek errõl a legszörnyûbb formájáról, és a legsúlyosabb büntetést követeli a magzatukat elpusztító nõkre. Mi nem ítélkezni akarunk, hanem olyan körülményeket teremteni, hogy életben maradhassanak a most még pusztulásra ítélt csecsemõk, az áldott állapotukat terhességként, teherként megélõ nõk pedig ne váljanak gyilkossá.
A rendelkezésemre álló néhány percben nincs módom a csecsemõgyilkosságok szerteágazó tudati és szociális gyökereit, a család erkölcsi és anyagi tartópillérei megrendülésének okait kutatnom, csupán a következményekrõl és e döbbenetes jelenség kezelésének lehetõségérõl szeretnék elmondani néhány gondolatot a társadalom és a tisztelt Ház lelkiismeretére apellálva.
Az újszülöttek ellen elkövetett emberölésnél nem egyedül a cseccsemõ hal meg, hanem az esetek nagy százalékában a titokban lefolyó szülések orvosi ellátatlansága miatt - a súlyos szövõdményeken túl - a nõ élete közvetlenül is veszélybe kerül.
A csecsemõgyilkosságok tényének a társadalomra nézve tragikus következményei vannak. Hiszen ez a bûncselekmény közvetlenül a társadalom legvédtelenebb és legártatlanabb tagja, a csecsemõ, de közvetve az anyai szerep ellen is irányul, így az erkölcsi rend olyan alapértéke kerül veszélybe, amelynek pusztulása során maholnap minden emberi élet értéktelenné válhat.
Meggyõzõdésünk, hogy az eddig titokban zajló szülések helyett minden krízishelyzetbe került nõ számára lehetõvé kell tenni, hogy egészséges körülmények között, és kilétüket titokban tartva, anonimitást biztosítva hozhassák világra gyermekeiket, és ezzel együtt azt is lehetõvé kell tenni, hogy a vér szerinti szülei által elhagyott csecsemõ ne elsõsorban intézetbe, hanem nyílt örökbefogadással családba kerüljön.
Feltétlenül szükséges, hogy a készülõ gyermekvédelmi törvényben megfelelõ hangsúlyt kapjon az állami ellátórendszerek által valóban nagyon nehezen elérhetõ, senkiföldjén lévõ csecsemõk védelme. Mindez nem csupán fikció, hanem civil és egyházi kezdeményezések révén létrejött alapítványi gyakorlat.
Egyetlen példát említenék, a Bölcsõ Alapítványt, amely 1995. április 11-e óta 16 csecsemõt mentett meg a kukától, ugyanennyi terhes nõt az emberölés bûnétõl, és kétszer ennyi gyermekre vágyó szülõt tett boldoggá.
Tisztelt Ház! Mindezek mérlegelését és hathatós segítését kérem a kormánytól, az Országgyûléstõl, a magyar társadalomtól. Mert lehet-e döbbenetesebb szimbóluma érték- és életvesztõ társadalmunknak, mint a nemzet jövõjét, életét, célját jelentõ újszülött a szemét helyén, a kukában?
Köszönöm. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
(9.10)