DR. RAPCSÁK ANDRÁS (KDNP): Köszönöm a választ, államtitkár úr - bár nem a kérdésemre válaszolt, de a várt választ kaptam. Tájékoztatom önt arról, hogy az országban demográfiai csõd van, és a takarékossági indok nem jöhet szóba ezen a területen, mivel a közlekedési támogatás csökkentése és a támogatás körének szûkítése olyan helyzetet teremt, amelyben a mozgáskorlátozott személyek létfenntartása kerül veszélybe - az életük, államtitkár úr!
A második dolog, hogy a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége véleményének figyelmen kívül hagyása éppen az érintett társadalmi szervezet kizárását jelenti az alapvetõ kérdéseket érintõ döntéshozatalból, és mint ilyen, nem más, mint a demokrácia megcsúfolása - ez ismert.
Másrészt az interpellált rendelet szelleme egyértelmûen tükrözi, hogy a kormány nem kíván megfelelõen foglalkozni a társadalom ezen rétegeivel sem, amelyek pedig önhibájukon kívül kerültek kiszolgáltatott helyzetbe. Ez a kormányzat a magyar társadalommal szemben, különösen a hátrányos helyzetû rétegekkel szemben - a válasz szerint is - úgy viselkedik, mint egy temetkezési vállalkozó, aki temeti az egészségügyet, temeti az oktatást, temeti az önkormányzatiságot, és temeti a társadalom által igényelt és kiharcolt szociális rendszert; stabilizál ugyan, de neandervölgyi szinten. Sajnálatos az, hogy az ön által képviselt Népjóléti Minisztérium ebben a temetkezési vállalkozásban nemcsak asszisztál, hanem beszállítóként is részt vesz.
Javaslom, a félreértések elkerülése végett, jelenítse meg a tárca a mostani mûködésének a stratégiáját a soros kormányprogramban a következõképpen: kevesebb ember, kevesebb gond - és változtassa a nevét "néprosszléti" minisztériumra. A választ nem áll módomban elfogadni. (Egy hang a jobb oldalon: Úgy van! - Taps az ellenzék padsoraiban.)