TÓTH KÁROLY (MSZP): Elnök Úr! Csak néhány mondatot szeretnék mondani Varga képviselõtársamnak. 1990-ben az a párt, annak a többsége, amelynek nevében ön szólt és különbözõ irodalmi tanulmányokat folytatott más mûvek írásával '90- tõl '94-ig, az a párt 1990-ben, amirõl ön beszélt, ha nagyon akarta volna, meghozhatta volna. De nem akarta. Mert könnyebb volt neki, kedvesebb volt neki borítékokat osztogatni, mert kedvesebb, kellemesebb volt neki politikailag zsarolni - elsõsorban a saját környezetét. Ezért nem hozta meg, ezért hozott '94-ben, '94 végén egy törvényt, amelyben kimondta, hogy természetesen ránk már nem vonatkozik. Ez a kiindulási helyzet, ezzel tessék már egyszer végre szembenézni. Ez tény, ebbe nehéz belecsúsztatni dátumokat.
Második: megemlítette dicstelen múltját a Balsai-féle javaslatnak. Szeretném elmondani, hogy Balsai István javaslatát végigvitattuk, elhangzott az összefoglaló, és történt egy szavazás. Arról igazán nem mi tehetünk, vagy talán olyan elvárás nincs, hogy módosító indítványt kell beadnunk ahhoz, hogy részletes vita is legyen. Hozzászóltunk, érveltünk a javaslat ellen, nem adtunk be módosítót. Nem tudom, de nem hiszem, hogy ez bûn. Meghallgattuk a zárszót is, és szavaztunk, ahogy szavaztunk.
S még egy zárómondat: idõnként, ahogy hallgattam a hozzászólását, ez volt az a hangnem, amelyre frakcióvezetõ úr is célzott részünkrõl, és amelynél nagyon nehezen tudtam ellenállni annak, hogy részt vegyek a vita ezen szakaszában, és kétperces hozzászólást tegyek. De hogy lássa: felülemelkedtem ezen az érzésen is. (Taps a bal oldalon.)