FRANCZ REZSÕ (MSZP): Elnök úr, köszönöm a szót. Sajnálatos, hogy téves következtetéseket vonnak le egyes képviselõtársaim abból a ténybõl, miszerint a mezõgazdaság jelenlegi hitelezési problémái nem szövetkezet-specifikusak, hanem egyáltalán a mezõgazdasági termelés alacsony nyereségrátájából kifolyólag nem szívesen hiteleznek nekik.
Ugyanakkor a szövetkezeteket még plusz terheli és a vagyonfelélés látszatát kelti, sokszor nem is csak a látszatát, hanem a tényét, hogy a csõdtörvény idején, annak életbe lépésekor funkcionáltak, és jelentõs állami tartozásokat, illetve korábbi állami cégek nem fizették meg tartozásaikat a csõdtörvényre való hivatkozással.
Idõközben valamennyi dolgozó alkalmazottá vált a törvény erejénél fogva, annak minden járulékával és pluszköltségével együtt. Arról nem beszélve, hogy mivel a szövetkezeteknek nem lehet földjük, így valamennyi földterület bérleménnyé vált. Tehát ez a bérleti díj elhagyja a szövetkezetet, szemben egy jó értelemben vett magánvállalkozóval, aki a saját jövedelme terhére igyekszik jövedelmeit a vállalkozásba befektetni. Még az is elvárható lenne, hogy a vagyon után osztalékot fizessen.
Ugyanakkor az árakban általában a mezõgazdasági termelõk kiszolgáltatottak. Ami biztos, az az, hogy az input költségek és a beruházási javak értékei emelkednek.
S még egyetlenegy megjegyzést. Távol álljon az a szemlélet és õszintén remélem, hogy nem is következik be, hogy már megint nem a termelést, hanem a termelõt támogatjuk. Mert innen már csak egy pillanat, hogy akinek kék a szeme, vagy aki szövetkezetben dolgozik avagy nem ott dolgozik. Hát nem mindegy ennek a hazának, hogy ki termeli meg azt a búzát vagy tejet? Ha túl sokat szelektálunk, az alkalmat ad arra, hogy a négereket ne támogassuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)