BURÁNY SÁNDOR (MSZP): Elnök asszony, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Varga Mihály Frakcióvezetõ-helyettes Úr! Hallgatva az ellenzéki hozzászólásokat, úgy látom, hogy egy örvendetes fordulat következett be ezekben a reagálásokban. Tavaly decemberig az ellenzék legfontosabb problémája az volt, hogy nincs privatizáció. Most örömmel hallom, ez idén megváltozott, és a fõ baj most már az, hogy van privatizáció.
Egy kétperces reagálásban a privatizáció mikéntjérõl részletesen természetesen nem tudok beszélni, ezért engedjék meg, hogy mindössze két dologra reagáljak. Varga Mihály képviselõtársam említette, hogy a félárért értünk el háromnegyed árat, és ez nem valami jó üzlet. Õ nyilván saját adataira támaszkodott. Engedje meg képviselõtársam, hogy néhány más adatot is idézzek önnek. Az ajánlati ár a könyv szerinti értéken alapult, aminek megállapítását pontosan elvégezték. Sõt, ez az ajánlati ár a könyv szerinti értéknek a többszöröse volt, s az árbevételben még ehhez képest is magasabb árakat értünk el. Ezt én nem tekinteném rossz üzletnek.
Egyetértek a privatizációs miniszter úrral és néhány ellenzéki képviselõtársammal is abban, hogy a privatizációs szervezet költségei magasak, és üdvözlöm azokat a csökkentõ lépéseket, amelyekrõl miniszter úr számot adott. Engedtessék meg nekem, hogy mindehhez hozzátegyem, hogy ezek a mûködési költségek elég régóta magasak. A probléma az, hogy korábban nem volt készpénzbevétel a privatizáció során, így a korábbi privatizációban - még az elõzõ kormány idején - ezek a készpénzbevételek a legjobb esetben is csupán fedezték a privatizációs szervezet mûködési költségeit. Mostanra ez a helyzet megváltozott. Lényegesen nagyobb bevételt értünk el, akkorát, hogy annak elköltésérõl már érdemes is vitatkozni a tisztelt Ház falai között.
Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a bal oldalon.)