DR. GYURICZA BÉLA, a Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselõcsoportjának vezérszónoka: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselõtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Csatlakozva a vezérszónokok által elmondott gondolatokhoz, a magam részérõl a bevezetõben elsõsorban azt szeretném hangsúlyozni, hogy ennek a törvénynek a megalkotása kapcsán a magyar parlamentben egy olyan törvényalkotói munka kezdõdhet meg, amely korszakában a huszadik század végére és a huszonegyedik század elejére mutató tevékenységet határoz meg.
Az elõttünk lévõ törvénytervezet alapjaiban eltér a korábbi, ebben a témában alkalmazott filozófiától, a polgári védelem korábbi filozófiájától. Abban tér el, hogy helyét, funkcióját és feladatrendszerét nem a háborús viszonyokra alapozza, hanem egy olyan körülményre, ami a modern ipari társadalmakat jellemzi, s ez az, hogy - a technikai adottságok figyelembevételével - sajnos nem kizárt a természeti életre káros ipari katasztrófa bekövetkezése sem. Ezért tehát az az egyik alapvetõ gondolat - amelyet az elhangzottakon túlmenõen hangsúlyozni szeretnék -, hogy e törvénytervezet alapjaiban tartalmazza azokat a kérdéseket, amelyek tükrözik ennek az új polgári védelmi filozófiának az alapját.
Engedtessék meg, hogy három példát hadd említsek ennek kapcsán. Az 1970-es években Indiában egy vegyi katasztrófa következtében több mint 20 ezer állampolgár esett áldozatul. Elõttem szóló képviselõtársam már említette az 1986-os csernobili katasztrófát, amely nem ismert sem földrajzi, sem ideológiai, sem bármilyen más határokat. És hogy mekkora veszteséget okozott élõerõben, anyagi javakban, azt még ma sem tudjuk megmondani. És egy késõbbi eset: az 1991-es Öböl-háborúban a kuvaiti olajkutak felgyújtásakor, illetve azt követõen a légtérbe került szennyezett anyagtól keletkezett ismeretlen betegség - amely a szövetséges haderõ állományában jelent meg elõször - még ma is meglepi az embereket.
Azt hiszem tehát, jogos az a megközelítés - amelyet a törvény mint gerincet igyekezett végigkövetni -, hogy a békekörülmények között elõfordulható ipari, természeti katasztrófák és a sajnos nem kizárható fegyveres konfliktusok, illetve háborús körülmények határozzák meg a modern polgári védelem helyét, szerepét, funkcióját. Ilyen szempontból a polgár, az állam, az állam javainak összesége, azaz a környezet biztonsága - amely a komplex védelmi rendszer részét képezi -, össztársadalmi, és e tekintetben nyugodtan mondhatjuk, össznemzeti érdek.
A modern polgári védelem tehát - a honvédelem rendszereként - az életnek és az anyagi javaknak a természeti és ipari katasztrófák, valamint a támadó fegyerek hatásai elleni védelmet szolgáló állami intézkedések, továbbá azok alapján megvalósuló védekezési rendszerek és alrendszerek összessége. A polgári védelem feladatai vonatkozásában feladatot hajtanak végre az állam, a helyi önkormányzati szervek, a gazdálkodószervezetek, a fegyveres erõk, a rendvédelmi szervezetek, a polgári szervezetek, valamint természetszerûleg önmaga az állampolgár. A polgári védelmi tevékenység tehát - a modern felfogás szerint - az állampolgárok, a polgári szervek felkészítését, vegyi, ipari, természeti katasztrófákból vagy fegyveres konfliktusokból adódó károk megelõzését, felszámolását, az állampolgárok életének, anyagi javainak, azaz a szervezett élet fenntartásának lehetõségeit kell hogy biztosítsa. Vagy ha már a katasztrófa bekövetkezett, akkor a szükséges mentõ, mentesítõ és halaszthatatlan helyreállító munkálatokat kell hogy tartalmazza. Tehát összességében a társadalom önvédelmi és hatósági feladatrendszerét fogja át, amely egy adott közigazgatási egységre - községekre, városokra, megyékre, tartományokra - és az ország egész területére terjed ki. A modern polgári védelem tehát ezen komplex rendszabályok összessége, amely sajnos nem nélkülözheti - fõleg az európai körülmények között - a polgári szükséghelyzetek tervezésének folyamatát sem.
Éppen ezért nagyon jelentõs volt az elmúlt évben a NATO-békepartnerség program keretén belül éppen Budapesten lefolytatott elsõ polgári védelmi konferencia, amelynek részvevõi egyértelmûen érzékelhették, hogy a modern nyugat-európai államok - ma már errõl is esett szó - tulajdonképpen hogyan értelmezik a polgári védelmet. Én is csak a tanácskozás végkövetkeztetését ismételhetem meg, tisztelt képviselõtársaim: alapvetõ célként lehet meghatározni, hogy csökkenteni tudja a természeti és ipari katasztrófáknak, illetve fegyveres konfliktusoknak a hatásait a lakosságra, a nemzetgazdaságra és a társadalom egészére. Éppen ezért nagyon fontos, hogy az alapvetõ törvényekkel - amelyekrõl ma már itt ugyancsak szó volt; az alkotmánnyal, a honvédelmi törvénnyel, az önkormányzatokkal foglalkozó törvénnyel, a környezetvédelmi törvénnyel, a vizek védelmérõl szóló törvénnyel, hadd ne soroljam a többit - harmonizált legyen.
A másik nagyon fontos kérdés, hogy az állam részérõl kötelezõ feladatok megfogalmazódjanak, és azoknak mind a személyi feltételrendszere, mind pedig a technikai feltételrendszere megvalósuljon. Éppen ezért, amikor arról beszélünk, hogy a törvény számos pozitív új elemet tartalmaz, mindenképpen szólni kell arról is, hogy ugyanakkor van olyan, ami sajnos nem szerepel a törvényben. Ilyen értelemben bizonyos kiegészítésre szorul az irányítási rendszer - melyrõl képviselõtársaim már szóltak, mint az Országgyûlés, a Honvédelmi Tanács, a védelmi bizottságok -, a minõsített állapottal kapcsolatos rendszer és a kormányzati koordináció. Hiszen itt egy olyan feladatrendszerrõl van szó, amely egyetlen minisztérium hatáskörében sem oldható meg.
Ugyanilyen formában szükséges szólni a finanszírozásról, amelyet a törvénytervezet 1997. január 1-jétõl tesz kötelezõvé, ugyanakkor számos alapja a törvényben nem szerepel.
(11.40)
Hasonló módon szeretnék szólni arról a koordinációról is, ami a zárórendelkezés egynémely részében és a miniszteri expozéban elhangzott. Nem kívánok utalni, csak a honvédelmi törvény vonatkozásában a 9. § (2) bekezdésének módosítására, amely egyben kétharmados törvény is, tehát annak a módosítását mindenféleképpen körültekintõen kell megvizsgálni.
Végül, de nem utolsósorban szeretnék szólni arról az integrációról, amely a NATO-békepartnerség kapcsán felvetõdött, a Magyar Köztársaság ezt aláírta, s már ilyen értelemben célszerûnek látszik, hogy ezek és ezeknek a végrehajtási feltételei e törvénytervezetben szerepeljenek.
Éppen ezért a Fidesz-Magyar Polgári Párt azt javasolja, hogy módosító indítványokkal természetszerûleg lehet és ki is kell ezeket egészíteni, ugyanakkor célszerûnek látszik, ha a polgári védelmi törvény elfogadását követõ két év elteltével a kormány megvizsgálja a törvény szabályozási mechanizmusait, mûködését, figyelemmel a hazai jogszabályokra, azok alakulására és a nemzetközi kötelezettségekre. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps.)